A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) rövid története

A KDNP 1944 őszén alakult meg, nevét 1945-ben Demokrata Néppártra változtatta. 1949-ben a kommunista rendszer nyomására a párt kénytelen volt feloszlatni önmagát, vezetője, Barankovics István külföldre menekült.
   
1989. szeptember 30-án a KDNP újraszerveződött Keresztes Sándor elnökletével, akit 1990 májusában Surján László váltott fel. Az 1990-es országgyűlési választásokon 6,46 százalékos szavazataránnyal és 21 képviselővel parlamentbe jutott KDNP május 23-án az MDF-fel és az FKGP-vel alakított kormánykoalíciót, amelynek két kereszténydemokrata minisztere volt. A párt 1992 áprilisában Gödöllőn tartotta első kongresszusát.
   
Az 1994-es országgyűlési választásokon a KDNP 7,03 százalékot ért el és 22 mandátumot szerzett. 1995 januárjában az országos választmányi ülésen Giczy Györgyöt választották a párt új elnökévé.
   
1996 februárjában a képviselőcsoport ülésén Isépy Tamás frakcióvezető újraválasztása személyi ellentéteket és nézetkülönbségeket hozott felszínre a pártvezetés és a frakció között. A következő országos választmányi ülés márciusban ismét Giczy Györgynek szavazott bizalmat.
   
1996. november végén Latorcai János választmányi elnök 1997. január 18-ra összehívta az Országos Választmány (OV) tisztújító ülését. Ezt Giczy György kifogásolta, és elnöki tiszténél fogva december 14-re tűzte ki az OV ülését, amelyen Giczy Györgyöt újraválasztották. Az ülés időpontjának meghatározása és a decemberi ülésen hozott határozatok jogszerűsége miatt vita robbant ki a pártelnökség és az Isépy Tamás vezette csoport között. Az utóbbiak bíróság elé vitték az ügyet és 1997. április 28-án megnyerték a pert: a Legfelsőbb Bíróság megsemmisítette a párt 1996 decemberi tisztújító választmányának határozatait. A párton belüli küzdelmet végül a Latorcai János által összehívott júniusi legitim OV ülés zárta le, amelyen ismét Giczy Györgyöt választották meg a párt elnökévé.
   
1997. július 4-én kizárták a pártból Isépy Tamás frakcióvezetőt, majd július 21-én Giczy György pártelnök politikai ellenfelei megalakították a Kereszténydemokrata Szövetség Egyesületet. Július 22-én megszűnt a párt országgyűlési frakciója, miután a Giczy György pártelnök politikai irányvonalához hű tíz képviselő kilépett a képviselőcsoportból, s ezzel a szükséges 15 fő alá csökkent a csoport. Szeptemberben 11 volt KDNP-s képviselő átült a Fidesz-frakcióba. Októberben a párt országos választmányi ülése Giczy György pártelnök irányvonalának fölényes győzelmét hozta.
   
Az 1998. májusi országgyűlési választásokon a párt a szavazatok 2,31 százalékát kapta meg, s ezzel nem jutott be a parlamentbe. Júniusban ismét Giczy Györgyöt választották pártelnöknek.
   
2000. június 6-án a Legfelsőbb Bíróság másodfokon elutasította a Legfőbb Ügyészségnek a KDNP elleni keresetét, amely az 1997. júniusi országos választmány újbóli összehívását kérte a szervezet törvényes működésének helyreállítása érdekében. November 4-én a magát törvényes Kereszténydemokrata Néppártnak nevező (korábban kizártakból álló) szervezet országos elnökségi ülést tartott, és Varga Lászlót (a Fidesz parlamenti frakciójának tagját) választotta vezetővé. Giczy György bejegyzett elnök november 3-án feljelentést tett a szerinte jogszerűtlenül összehívott testület miatt.
   
2001 májusában az országos választmány úgy döntött, hogy a mérsékelt jobboldal felé nyit. Ezzel leszavazták Giczy György pártelnök javaslatát arról, hogy a történelmi Szociáldemokrata Párttal és a Keresztényszociális Unióval működjenek együtt. Ezután Giczy György elnök lemondott.
   
2001. június 9-én a III. kongresszuson Giczy György utódaként az addigi főtitkárt, Bartók Tivadart választották meg pártelnökké. November 23-án a KDNP, a Magyar Demokrata Néppárt, a Harmadik Oldal Magyarországért Egyesület és a Zöld Demokraták új tömörülést hozott létre Centrum Párt néven, amelynek elnöke Kupa Mihály, alelnöke Bartók Tivadar, a KDNP elnöke lett. December 1-jén a párt IV. kongresszusa jóváhagyta a Centrum Párttal való egyesülést, s felhatalmazta az elnökséget arra, hogy indokolt esetben engedélyezze a kettős párttagságot.

A 2002-es parlamenti választásokon sem jutott be a parlamentbe a párt: a KDNP a második fordulóban a kormányváltó erőket támogatta.

Szeptember 26-án a KDNP törvényes működésének helyreállítása iránt indított polgári perben a Legfelsőbb Bíróság elrendelte a párt 1997. évi választmányának összehívását, az elmúlt négy év személyi döntéseinek felülvizsgálatát és az alapszabályszerű működéshez szükséges intézkedések meghozatalát.
   
2002 novemberében a KDNP 1997-es személyi összetételű országos választmánya Varga Lászlót, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) elnökségi tagját, fideszes országgyűlési képviselőt választotta meg a párt elnökének. Bartók Tivadar, a KDNP bíróságon bejegyzett elnöke szerint a választmányi ülés szabálytalan volt. November 7-én a Fővárosi Bíróság hivatalosan bejegyezte a párt elnökének Varga Lászlót. (Bartók Tivadar továbbra is a párt vezetőjének tartotta magát.) 2003. május 17-én elhunyt Varga László pártelnök, június 28-án a KDNP országos választmánya Semjén Zsoltot választotta meg a párt elnökévé.
   
2006. március 18-án szerződést kötött a Fidesz és nyolc szövetségese, köztük a KDNP. A 2006. áprilisi országgyűlési választásokon a Fidesz-KDNP jelöltjei összesen 164 mandátumhoz jutottak az Országgyűlésben, ezzel a pártszövetség a második legerősebb parlamenti erő lett, s ellenzékbe került.
   
2006 decemberében az országos választmány újabb négy évre Semjén Zsoltot választotta elnökké. A Magyar Kereszténydemokrata Szövetség alapszabályt módosítva attól kezdve a KDNP-t segítő kulturális szervezetként működött tovább.
   
2007. május 15-én az Európai Néppárt (EPP) - az 1997. évi  kizárás után - visszavette tagjai sorába a KDNP-t.
   
A 2009. június 7-i európai parlamenti választásokon a párt a Fidesszel közös listán a szavazatok 56,37 százalékát szerezte meg, ami 1.628.570 voksot és 14 mandátumot jelentett.
   
2010 áprilisában a parlamenti választások első fordulójában a  pártlistán a Fidesz-KDNP közös lista 52,73 százalékkal (2.706.292 szavazat) győzött, s a pártszövetség mind a 20 területi választókerületben az első helyen végzett. Az Országgyűlésben a KDNP  36 tagú önálló frakciót alakított. Májusban egy új szövetségesi szerződés aláírásával a párt megerősítette együttműködését a Fidesszel, majd a hónap végén megalakult Fidesz-KDNP kormányban Semjén Zsolt pártelnök miniszterelnök-helyettes lett.

OLDALTÖRÉS: Újraindul Semjén Zsolt, több új alelnök lehet

Újraindul Semjén Zsolt, több új alelnök lehet

Újraindul Semjén Zsolt, több új alelnök lehet

Újraindul Semjén Zsolt, több új alelnök lehet

Teljes tisztújítást tart szombaton a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP), az országos választmány fővárosi ülésén ismét elindul az elnöki tisztségért Semjén Zsolt jelenlegi pártvezető, akit várhatóan újra megválasztanak a KDNP élére. A kisebbik kormánypártnak több új alelnöke is lehet; a választmányra meghívást kapott Orbán Viktor miniszterelnök.

Csorba Béla, a jelölő bizottság elnöke az MTI-nek elmondta: valamennyi megye Semjén Zsolt jelenlegi pártelnököt javasolta ismét a párt élére. Más személyre nem érkezett jelölés a testülethez.
   
Tájékoztatása szerint eddig az alelnök-jelöltek között van Harrach Péter, Rétvári Bence, Bagdy Gábor, Kalmár Ferenc, Seszták Miklós, Simicskó István és Surján László, valamint Szalma Botond.
   
Közülük Harrach Péter, Kalmár Ferenc, Simicskó István és Surján László most is betöltik ezt a posztot.
   
Semjén Zsolt az MTI-nek november 22-én adott interjújában jelentette be, hogy újraindul a KDNP elnöki székéért. A kisebbik kormánypárt elnöke úgy fogalmazott: miután általános a bizalom, és felkérték, hogy folytassa pártelnöki munkáját, vállalja a jelöltséget.
   
Bejelentette igényét decemberben 7-én az elnöki posztra Papp Tibor, a párt korábbi Hajdú-Bihar megyei vezetője is, aki az MTI-nek azzal indokolta lépését, hogy alapvető elvárásuk, hogy az országgyűlési képviselőik, polgármestereik, önkormányzati képviselőik jelöléséről ők maguk, a kereszténydemokraták dönthessenek minden megyében, minden településen. "Ez ma nem így van, főleg vidéken" - vélte.
   
Csorba Béla, a jelölőbizottság elnöke azonban az MTI-nek azt mondta, hogy "önjelöltről lehet szó", mert a jelölőbizottsághoz sem az elnöki, sem az alelnöki posztra nem érkezett Papp Tiborra jelölés.    
   
Korábban megjelentek olyan sajtóinformációk is, melyek szerint Szalma Botond, a fővárosi KDNP-elnök is ringbe szállna a pártvezetői tisztségért, ám ezeket maga az érintett cáfolta az MTI-nek. Mint kiemelte: ő minden tekintetben támogatja Semjén Zsolt elnököt és politikáját. A politikus, akit októberben választották a párt fővárosi elnökévé, és az őszi önkormányzati választásokon Újpesten szerzett egyéni mandátumot, kérdésre válaszolva elmondta, hogy az egyik alelnöki posztra való jelölést elfogadja. E tekintetben is megerősítette lojalitását és szoros együttműködését a párt elnökével - emelte ki.
   
A párt budapesti szervezetének elnöke korábban az MTI-nek azt mondta, hogy alapvető fontosságúnak tekinti a Fidesszel való szövetséget és a KDNP sajátos programpontjainak karakteres megjelenítését.
   
Azzal kapcsolatban, hogy a tisztújítás előtt felerősödtek azok a hangok, amelyek a kettős, Fidesz-KDNP tagsággal szemben foglaltak állást, Semjén Zsolt az MTI-nek azt mondta, hogy a kettős tagság kérdése lezárt, befejezett és eldöntött tény a KDNP-ben. A KDNP-t a Giczy-Bartók-korszak tulajdonképpen "megsemmisítette", a kereszténydemokrácia úgy tudott életben maradni, hogy a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség a Fideszhez kötődve átmentette az első Orbán-kormány idején a kereszténydemokrata értékeket. A Fidesz adott otthont "a menekülteknek", s ekkor lettek sokan tagjai a Fidesznek. Tőlük nyilvánvalóan nem várható el, hogy az ottani kapcsolatukat és párttagságukat megszüntessék - mondta. Az Európai Néppártban természetes a kettős tagság, s a magyar állampolgárság kiterjesztésével számos külhoni magyar is tagja lehet így a KDNP-nek, így olyanok is, akik most szlovák állampolgárként az MKP tagjai - fogalmazott, megjegyezve: a kettős tagság nem azt jelenti, hogy a Fidesz-tag automatikusan KDNP-tag lehet. Pusztán azt, hogy nem kizáró ok, a helyi szervezet dönti el, kit vesz fel és kit nem - mutatott rá.
   
Az MTI-nek kereszténydemokrata források úgy fogalmaztak, hogy a Fidesztől való távolodás és az egyes tagság híveinek száma nem éri el az egyharmadot a pártban. A jelenséget kereszténydemokrata képviselők arra vezették vissza, hogy az önkormányzati választáson a jelöltállításnál sok helyen a Fidesz jelöltjei "kerekedtek felül" a KDNP-vel szemben.
   
Helyi szinten több településen volt konfliktus a Fidesz és a KDNP között, és számos régi, még a Giczy-vonalat valló párttag féltékeny az eredményeket és pozíciókat elérő KDNP-sekre.
   
Rubovszky György, a KDNP pártügyésze az MTI-nek korábban elmondta: a december 18-i választmányi ülésen teljes tisztújítást tart a párt. Az elnökség mellett megválasztják többek között a párt 30 tagú elnökségét, és döntenek a várhatóan hat alelnökről is. A tisztújítások október 15-ig lezajlottak helyi szinten, majd november 15-ig a megyékben.