Miért hagyjuk későbbre fontos feladatainkat?

– Fontos feladataink megoldásának késleltetése később érzelmi feszültséggel jár. Ennek ellenére Pató Pál úrhoz hasonlóan mégis kitoljuk az időben azok megvalósítását. Érezhetünk egyre növekvő lelkiismeret-furdalást, szorongást, mégsem tudjuk elszánni magunkat a munkára, inkább foglalkozunk sürgősnek beállított egyéb tevékenységgel – elemezte a helyzetet a szakértő. De mi történik velünk, amikor halogatunk, annak ellenére, hogy egy kötelezően elvégzendő feladat elhalasztása komolyan veszélyeztetheti eredményességünket, és mindez nagymértékű szorongás, stressz forrása lehet?

Amy Gallo, a munkahelyi konfliktusok szakértője szerint, amikor nem veszünk tudomást egy határidős munkáról, legelőször kérdezzük meg magunktól: mi tart vissza az adott feladat elvégzésétől? Miért pont az adott feladatot halasztjuk el, és ez milyen érzéseket vált ki belőlünk? Ha sikerül a halogatás okát beazonosítani, céltudatosabban tudjuk a megfelelő stratégiát megválasztani a leküzdéséhez. A halogatás egyik leggyakoribb oka az, hogy nem szeretjük az adott feladatot, ellenállás van bennünk iránta. Az is lehet, hogy a megbízás nekünk egyáltalán nem fontos, és csak kényszerből vállaltuk el. Lehet, hogy nem tudtunk nemet mondani, fontos viszont, hogy jó véleménnyel legyenek rólunk, szeretnénk megfelelni a kimondott vagy képzelt elvárásoknak. A halogatás másik tipikus oka a felkészületlenség érzése, a bizonytalanság, hogyan kell az adott munkát megcsinálni.

Hogyan tudunk megküzdeni ezekkel a félelmekkel? Wawrzsák Zsolt szerint a legfontosabb lépés beazonosítani és tudatosítani a félelmünket és megkérdezni, mi a legrosszabb, ami történhet. Majd engedjük magunkhoz közel az érzéseinket. Amikor kimondjuk, mitől félünk, képesek leszünk elgondolkodni, mennyire reális ez a félelem.

További segítség, ha meg tudjuk osztani az érzéseinket valakivel. Ez előremozdítja a tudatosítás folyamatát, és lehetőséget ad arra is, hogy meg tudjuk hallgatni mások hasonló tapasztalatait. Kiderülhet, nem vagyunk egyedül, mások is bizonytalanok, ők is szeretnének tökéletesen teljesíteni. A következő kulcskérdés: mit jelent és lehet-e egyáltalán tökéletesen teljesíteni? Mit és milyen teljesítményt várunk el magunktól?

A halogatással való megküzdés komoly reflektív, önreflektív munkát igényel. Az önreflexió, a nézőpontváltás csak akkor tud megvalósulni, ha érzelmileg eltávolodunk az adott helyzettől, távolabbról nézünk rá a problémára. Csak magunkra támaszkodva sokszor nehéz kilátni a szituációból. Pörgünk tovább a magunk gondolatmenetében, érzésvilágában. Működésünk megértésében, a megküzdési stratégiák megtalálásában támogathat bennünket egy szupervíziós folyamat.