Külföld

2009.05.07. 20:21

EU-keleti partnerség: egységbe forrt tagköztársaságok

Prága - Szorosabbra fűzi kapcsolatait az Európai Unió (EU) és hat volt szovjet tagköztársaság. Az érintettek ebben prágai csúcstalálkozójukon egyeztek meg csütörtökön.

MTI

Mirek Topolánek, az EU soros elnöki tisztségét ellátó Csehország ügyvezető miniszterelnöke szerint az EU keleti partnerségi programjának legfőbb célja, hogy szorosabbak legyenek a gazdasági és a politikai kapcsolatok az EU és a programban részt vevő hat ország (Ukrajna, Fehéroroszország, Moldova, Azerbajdzsán, Örményország és Grúzia) között.
 
- Nem tehetünk úgy, mintha tőlünk keletre már nem lenne semmi, csak oroszlánok, amelyeknek nincsenek európai ambícióik - jelentette ki Topolánek a tanácskozás utáni sajtóértekezleten. A magyar küldöttséget a tanácskozáson Bajnai Gordon miniszterelnök vezette.
 
A résztvevők által aláírt közös dokumentumban az EU támogatásáról biztosította a demokratizálódási folyamatokat és a gazdasági reformokat a partnerországokban. A nyilatkozat hitet tett a jövőbeni szorosabb politikai és biztonságpolitikai együttműködés mellett, beleértve az energetikai együttműködést is. Ugyanakkor felhívta a figyelmet az emberi jogok tiszteletben tartásának szükségességére. 
 
A 2013-ig tartó partnerségi programra 600 millió eurót szánnak uniós forrásokból.

- Ez egy új program kezdete, amelyet Svédország és Lengyelország kezdeményezett, de amelyet képviselőjének aláírásával ma 27 uniós tagállam és hat keleti ország tett magáévá - szögezte le Topolánek. Mint megjegyezte: a programban való részvétel önkéntes, s az EU nem akar új befolyási övezetet létesíteni.
 
A keleti partnerséggel az EU "alapvető ajánlatot" tett a programban részt vevő kelet-európai országoknak "politikai és gazdasági reformjaik felgyorsítására" - vélekedett José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke. 

A reformok megvalósítása ellenében az EU a programba foglalt vállalások finanszírozását ígéri. Brüsszel például társulási szerződéseket és a szabadkereskedelmi övezetekhez való csatlakozást, könnyebb vízumszerzést az EU-ba és néhány más kiegészítő gazdasági és szociális programot ajánlott fel a partnerországoknak. Elemzők ugyanakkor kizártnak tartják, hogy a hat volt szovjet tagköztársaság a közeli jövőben csatlakozhatna az EU-hoz. 

Javier Solana, az Európai Bizottság kül- és biztonságpolitikai főképviselője aláhúzta, hogy a kezdeményezés "nem irányul senki ellen, és főleg nem Oroszország ellen". Solana Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szavaira reagált, aki még szerdán kijelentette: Oroszország aggódik az EU törekvései miatt.
 
Mindhárom uniós képviselő azt hangsúlyozta: meggyőződése, hogy a program megvalósítása hozzájárul úgy az Európai Unió, mint a keleti határain fekvő országok stabilitásának és biztonságának növeléséhez.


Mirek TOPOLÁNEK, az Európai Unió soros elnökségét betöltő Csehország leköszönő miniszterelnöke (b), Karel SCHWARZENBERG cseh külügyminiszter társaságában (j) fogadja BAJNAI Gordon magyar miniszterelnököt (k) Prágában 2009. május 7-én. Ezen a napon a cseh fővárosban csúcsértekezletet tartottak az Európai Unió tagállamai a Keleti partnerség programjába bevont országokkal.  (MTI/EPA/FILIP SINGER)

Ezek is érdekelhetik