Lesújtó német lapvélemény: Milyen mélyre tud süllyedni egy ország?

A német hetilap legfrissebb számában Christian Schmidt-Ha:uer cikkének bevezetőjében felteszi a kérdést: Milyen mélyre tud süllyedni egy ország? Magyarország majdhogynem csődben van, a szélsőjobboldaliak "cigányokat, zsidókat és idegenszívűeket" támadnak meg, és alig néhányan szegülnek szembe velük. 
 
A budapesti keltezésű írás felidézi a Magyar Gárda egyik budapesti masírozását, a felvonulókat a náci idők magyar fasisztáihoz hasonlítva. Majd beszámol arról, hogy a KurucInfo honlapján Tamás Gáspár Miklós filozófus fényképe látható egy  sírkereszten, s felidézi a honlapon szereplő, "zsidók és más idegenek"  lakcímét, telefonszámát és ismeretségi körét tartalmazó listát. Beszámol az elmúlt két év romaellenes támadásairól, majd megemlíti azt is, hogy az elmúlt hetekben számos MSZP-politikus házát próbálták felgyújtani. 
 
"Ez lenne Magyarország, a legendás emlékek hazája?" – teszi fel a kérdést a cikkíró, emlékeztetve a "szocialista gulyásállamra", a vasfüggöny 20 évvel ezelőtt történt lebontására, az NDK-s menekültek távozását lehetővé tévő határnyitásra. A cikkíró szerint az országot ma ugyanúgy az összeomlás veszélye fenyegeti, mint a városközponton kívül eső negyedek neoklasszicista belső udvarainak málló angyalkáit. Az írás emlékeztet, hogy októberben csak 20 milliárd eurós hitellel lehetett Magyarországot megmenteni a csődtől. A világgazdasági összeomlás élesen rávilágított arra, milyen kiszolgáltatott Magyarország gazdasága, és mennyire deprimált a társadalom - fogalmaz a szerző.
 
A cikkíró szerint az országot az átalakulás során egyre inkább hatalmába kerítő tragédia már korábban kirajzolódott. Épp a rendszerváltás mutatta meg a magyaroknak, hogy nyersanyagokkal nem, viszont hatalmas külföldi adóssággal rendelkező országuk valójában mennyire szegény, s már szegény volt azelőtt is. Már a Kádár János körüli, kommunista vezetés is hitelből fedezte az ország fogyasztását, hogy feledtesse az 1956-os népfelkelést. 
 
A gazdasági hanyatlás azonban önmagában még nem magyarázza a szélsőjobboldal társadalmi térnyerését - írja a szerző, aki szerint Magyarországon ehhez még hozzájárul a történelem manipulálása is. "Ma a magyarok nagy része az I. világháborút követő mítoszok útvesztőjében tévelyeg" –  hangoztatja Schmidt-Häuer. Ennek kapcsán felidézi a trianoni szerződést, amelynek nyomán Magyarország területének kétharmadát, lakosságának pedig több mint a felét elvesztette. Az elveszített területek visszaszerzésének reménye vezette az országot Horthy Miklós vezényletével Hitler oldalára - fogalmaz a szerző. 

A lap szerint a két világháború között alakult ki a magyarság nacionalista ideológiája, amely minden baj forrásának a liberálisokat és a kommunistákat tekintette, a zsidókat pedig a magyar kultúra elveszejtőiként bélyegezte meg. Ezt újra egyre többen látják ugyanígy; számukra Horthy a történelem legnagyobb magyarja, s úgy vélik, hogy a történelemnek legitimálnia kell az önvédelmet és az ezt célzó harcot – írja a szerző. Ennek kapcsán Lengyel Lászlót idézi, aki szerint egyes fiatalok úgy gondolják, hogy Trianon tavaly volt, és azért a lemondott szocialista kormányfőt, Gyurcsány Ferencet terheli a felelősség. 

A cikkíró hangsúlyozza: Európa minden országában masíroznak szélsőjobboldaliak. A legtöbb helyen civil kezdeményezések és jogszabályok azonban karanténba tudják ezeket a mozgalmakat zárni. Magyarországon viszont nincsenek szervezett tiltakozások, a szélsőjobboldallal szemben nem alakult ki demokratikus konszenzus. A szélsőségesek és a konzervatív többség között elmosódnak a határok, eltűnnek a rasszista és nacionalista szóvirágok mocsarában. "A populista ellenzéki vezető, Orbán Viktor - akinek a következő választások kétharmados, jobboldali-konzervatív többséget ígérnek - az elmúlt években kijátszotta a polgárokat a parlament ellen, hogy az utca segítségével megdöntse a szociálliberális koalíciót" –  írta Schmidt-Häuer. 
 
Az újság beszámol a Magyar Gárda április 18-i akciójáról, amelynek során mintegy 200 gárdista, szkinhed és más szimpatizáns "rendőrségi védelemmel" vonult Németország budapesti nagykövetségéhez, felolvasva egy holokauszttagadó petíciót. Majd felidézi a gárda romaellenes  meneteléseit, az ott elhangzott jelszavakat, megállapítva: sok magyar hasonlóan idegenellenesen gondolkodik, külsőségei miatt azonban mégis visszariad a Magyar Gárdától. Számukra ott van a Jobbik, amelynek esélye van arra is, hogy képviselőt küldjön az Európai Parlamentbe. Idézi Vásárhelyi Mária szociológust, aki szerint mára teljesen szalonképessé váltak a szélsőséges megnyilvánulások. 
 
Schmidt-Häuer szerint Orbán Viktor "akkor tagadta meg végérvényesen korábbi szabadgondolkodását, amikor 2007 júliusában a rendet mint istennek tetsző dolgot a szabadság elé helyezte". Az új magyar miniszterelnök, Bajnai Gordon korábban "oligarcha hírében állt, aki üzleti érdekeitől vezérelve sok kis egzisztenciát megsemmisített". Ám Bajnai takarékossági programja alól Orbán sem menekülhet, bármilyen hatalmas választási győzelmet arat is - fogalmaz a szerző.
 
"Hogy utána miként reagálna a szélsőjobb további térnyerésére? Semmi gond: ugyanúgy, mint Horthy. Mint egy beszédében jelezte, adna nekik két pofont, és hazazavarná őket…" - idézte a Fidesz elnökét Christian Schmidt-Häuer a Die Zeitben.