Külföld

2009.06.21. 13:09

Nyugtalan napok Iránban: tüntetések, letartóztatások

Teherán - Az iráni televízió megerősítette vasárnap, hogy Teheránban halálos áldozatai voltak a szombati ellenzéki tüntetésnek, amelynek során felgyújtottak egy mecsetet is, de a korábbi híradáshoz képest változtatott az események leírásán.

MTI


Mir Hoszein Muszavi ellenzéki elnökjelölt tüntető támogatói kővel dobálják a rohamrendőröket, a háttérben egy felgyújtott kuka lángol Teheránban 2009. június 20-án. A rendőrség vízágyúkat és könnygázt vetett be az Enkelab téren tüntető több ezer ember ellen. Teheránban minden nap ellenzékiek tiltakoznak az állítólagos választási csalás ellen tiltakozva azóta, hogy június 13-án kihirdették az elnökválasztás eredményét, és eszerint Muszavi hivatalban lévő ellenfele győzött. (MTI/AP) 

Mártírhalál, majd terrorista ügynökök

Először azt jelentette, hogy a felgyújtott mecsetben "több állampolgár mártírhalált halt", utóbb azonban visszavonta a halálesetek hírét, és elnézést kért a félretájékoztatásért. "Érezhető volt a terrorista ügynökök jelenléte" az utcákon - mondta a közszolgálati televízió, amely tíz halálos és több mint száz sebesült áldozatról tud. Az iráni rendőrfőnök helyettese, Ahmad Reza Radan azt állította, hogy "a jelek szerint a rendfenntartó erők nem használtak tűzfegyvert a zavargók szétoszlatásakor".
 
Az angol nyelvű Press TV azt állította, hogy "terrorista csoportok" és a rendőrség összecsapásaiban 13-an vesztették életüket. A zavargók felgyújtottak két benzinkutat és megtámadtak egy katonai őrhelyet is - tette hozzá a híradás.

Ugyanebben a tévéadóban Manusehr Mottaki külügyminiszter összeesküvéssel vádolta meg Nagy-Britanniát. "Nagy-Britannia két éve sző összeesküvést az elnökválasztás ellen" - mondta diplomatákkal találkozva. A politikus szerint "a választások előtt emberek beáramlását figyelték meg" Nagy-Britanniából, és" jelen voltak a brit titkos szolgálatokhoz kapcsolódó elemek". Beavatkozással vádolta Németországot és Franciaországot is.

Új forradalom kezdetéről beszél az iráni iszlám köztáraság első elnöke

 Egy új iráni forradalom kezdetéről beszélt a jelenlegi teheráni események kapcsán az iráni iszlám köztársaság első elnöke. Abul-Haszan Baniszadr  - aki a  sah rendszerét megdöntő és az iszlám köztársaságot megalapító  Khomenei ajatollah egykori legfőbb bizalmasa és  a köztársaság első államfője volt  - a Welt am Sonntag című vasárnapi lapnak nyilatkozva úgy értékelte, hogy a most  hatalmon lévő iráni rezsim hadat  üzent saját népének.

Baniszadr 1981-ben kegyvesztett lett, miután túlzottan "reformernek" tartották, és elítélte az akkori sorozatos kivégzéseket. Ezt követően Párizsban telepedett le, ahol ma is rendőrök vigyáznak a testi épségére, mivel az elmúlt időszakban iráni fanatikusok többször is merénylettel fenyegették meg.

A korábbi közgazdász és teológus szerint Ali Hamenei ajatollah, az ország jelenlegi legfőbb vallási vezetője legutóbbi kemény hangú beszédében elismerte, hogy a rezsim vezetői között megbomlott az egység. Továbbá elismerte azt is, hogy a hatalmon lévők és a nép között egyre nagyobb a szakadék - fogalmazott Baniszadr, aki szerint az iszlám köztársaság jövője kérdőjeleződött meg.
 
Az egykori elnök szerint a tüntetéseket immár nehezen lehet megfékezni. Baniszadr úgy vélekedett: hosszú távon még több erőszakra és még brutálisabb elnyomásra lehet számítani. Amennyiben az elnökválasztás megismétlését követelő és közvetve a tüntetések élére álló Mir Hoszein Muszavi a vele szembeni fenyegetések ellenére nem hátrál meg, a demokráciára való áttérés lényegesen felgyorsulhat - jelentette ki Baniszadr, aki szerint a mostani események egy új forradalom kezdetét jelentik.
 
Az iráni helyzet  egyébként az egyik legfőbb napirendi téma lesz  a német kancellár és az amerikai elnök jövő heti washingtoni találkozóján. Berlinben vasárnap megerősítették, hogy  Angela Merkel a hét második felében az  iráni választásokról, Teherán atomprogramjáról és a Közel-Keletről tárgyal  mindenekelőtt Barack Obamával a Fehér Házban.

Az iráni Forradalmi Gárdisták soraiban növekszik az elégedetlenség egykori alapítójuk szerint

 Az iráni Forradalmi Gárdisták soraiban is felütötte a fejét az elégedetlenség és ez belső szakadáshoz fog vezetni - jelentette ki a fegyveres szervezet egykori alapítóinak egyike a Corriere della Sera című milánói lapnak adott interjúban.

A jelenleg amerikai száműzetésben élő Mohszen Szazegara elmondta, hogy az elmúlt napokban több régi gárdista barátja hívta őt telefonon és szavaikból kitűnt: egyáltalán nem értenek egyet feletteseik parancsaival.
 
"Hamenei játszmája kockázatos: a Forradalmi Gárdistákat és a Baszidzsot (a Mahmúd Ahmadinezsád elnökhöz hű iszlám milíciát) nem lehet sokáig a nép elnyomására felhasználni, mert ők maguk a nép" - mondta Szazegara, aki úgy véli: a teheráni békés tüntetés szétverése után félő, hogy a megmozdulások erőszakossá válnak. "Attól tartok, lesznek összecsapások és utcai harcok minden iráni városban. De egy idő után egyre világosabbá válnak majd a szakadások a Forradalmi Gárdisták és a Baszidzs soraiban, az alacsonyabb rangúak és a parancsnokok között egyaránt" - tette hozzá.
 
Mohszen Szazegara Khomeini ajatolláh híve volt, a Reza Pahlavi sah ellen fellépett diákmozgalom vezetője. 1979-es hazatérése után alapítója volt a Forradalmi Gárdának, majd az állami rádió elnöke lett. Később több kormánytisztséget töltött be, miniszterelnök-helyettes is volt, de az 1980-88-as iraki-iráni háborút és Khomeini halálát követően nem vállalt több pozíciót. Mohammad Hatami elnök 1997-es megválasztása után reformpárti lapokba írt, majd miután úgy látta, hogy a fennálló rendszert nem lehet megreformálni, kampányt kezdett egy alkotmánymódosító népszavazásért. 2001-ben elnökjelölt volt, de végül az Őrök Tanácsa nem engedte indulni a választásokon. 2003 elején letartóztatták, majd az év augusztusi kiszabadulása után Nagy-Britanniába ment gyógykezelésre. Azóta nem tért haza.

A hét végére ígérik a választási szabaálytalanságok kivizsgálásának eredményét

 Az iráni "illetékesek már vizsgálják" a június 12-i elnökválasztás lebonyolításáról beérkezett panaszokat, és a hét végén fogják közölni az eredményt, amikor a vizsgálat befejeződik - közölte vasárnap Manusehr Mottaki iráni külügyminiszter.

Az angol nyelvű Press TV-ben nyilatkozó politikus előre kijelentette azonban, hogy "a széles körű, szervezett szabálytalanságok lehetősége csaknem semmi". 

Mottaki az "illetékesek" kifejezéssel valószínűleg az Őrök Tanácsa nevű testületre utalt, amely korábban elfogadta, hogy szúrópróbaszerűen újraszámoltassa az elnökválasztáson leadott szavazatok tíz százalékát.

Letartóztatták  Rafszandzsáni volt elnök lányát és négy családtagját

Az iráni hatóságok letartóztatták Hasemi Rafszandzsáni volt elnök lányát és további négy családtagját, mert részt vettek a nem engedélyezett ellenzéki tüntetéseken - jelentette vasárnap az iráni állami tv angol nyelvű adása.

A beszámoló szerint valamennyiüket szombaton este tartóztatták le. A televízióban képeket mutattak Faezeh Hasemi Rafszandzsániról, amint több száz ember előtt beszél egy múlt heti tüntetésen. Később a FARS hírügynökség egy biztonsági illetékesre hivatkozva azt közölte, hogy az ajatolláh lányát egy tüntetésen vették őrizetbe hozzátartozóival együtt, "saját biztonsága érdekében, hogy megvédjék a lázongók terrorcselekményeitől". A FARS szerint egy közeli katonai bázisra vitték őket, ahol a zavargások befejezésig tartották Rafszandzsáni családtagjait. A hírügynökség utalt arra, hogy azóta már szabadon is engedték őket.
 
A volt államfő nem titkolta ellenérzéseit Mahmúd Ahmadinezsád elnök június 12-i újraválasztása kapcsán. Ahmadinezsád korábban korrupcióval vádolta elődjét és családját.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!