Külföld

2010.10.30. 17:38

ENSZ-szakértők bírálata a romák helyzete miatt (Frissítve: Jobbik)

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának szakértői szigorú bírálattal illették Magyarországot a növekvő antiszemitizmus és a romák helyzete miatt, amelyet a "diszkrimináció" és a "rossz bánásmód" kifejezésekkel jellemeztek csütörtökön nyilvánosságra hozott országértékelő jelentésükben.

MTI

A testület 18 szakértője a tagállamok rendszeres ellenőrzése keretében foglakozott Magyarországgal, és azt vizsgálta, hogy milyen intézkedésekkel tesz eleget a polgári és politikai jogokról szóló 1966-os nemzetközi egyezménynek.
   
A jelentős roma kisebbséget "nagyon széles körű társadalmi előítélet és hátrányos megkülönböztetés sújtja" - mondta Michael O'Flaherty, az Emberi Jogi Tanács tagja Genfben, a dokumentumot bemutatva. A magyar fél is elismerte, hogy a társadalom hozzáállását meg kell változtatni - tette hozzá.
   
A szakértők nyugtalanítónak nevezték, hogy a roma kisebbség "általánosító és rosszindulatú kijelentések célpontja a közszereplők, a média és a hivatalosan feloszlatott Magyar Gárda részéről", a rendőrség pedig "folyamatosan rosszul bánik velük".
   
A romák beilleszkedésére kidolgozott kormánystratégia ellenére e kisebbséget még mindig háttérbe szorítják az oktatásban, a lakáshoz jutásban, az egészségügyben és a politikában - állapították meg.
   
O'Flaherty aggodalmát fejezte ki amiatt is, hogy a magyar alkotmánybíróság túlságosan széles körűen értelmezi a szólásszabadságot, és ez szerinte már akadályozza a jogi fellépést a gyűlöletbeszéd ellen.
   
Az Emberi Jogi Tanácsnak küldött jelentésében Magyarország elismerte, hogy a roma "az ország leghátrányosabb helyzetben lévő kisebbsége", és azzal vádolta a sajtót, hogy "negatív képet fest a romákról", mert "szenzációkat hajhász". A magyar hatóságok beszámoltak mindazokról az intézkedésekről, amelyeket azért tesznek, hogy "rávegyék a lakosság többségét a romák iránti hozzáállás megváltoztatására". Ugyanakkor kiemelték, hogy "a büntetőjog csak a legszélsőségesebb esetekben korlátozhatja az egy egész közösség ellen irányuló gyűlöletbeszédet, tudniillik az erőszakkal való kimondott és közvetlen fenyegetés esetén".
   
Az 1966-os egyezmény kimondja, hogy "hátrányos megkülönböztetésre, ellenségeskedésre és erőszakra való felbujtásnak számít, és törvény szerint tilos a felhívás a nemzetiségi, faji vagy vallási gyűlölködésre".
   
A szakértők felszólították Magyarországot a tolerancia erősítésére, és arra, hogy lépjen fel a fajgyűlölet motiválta bűncselekmények ellen, és járjon el a Magyar Gárda volt és jelenlegi tagjaival szemben. A jelentésben az áll, hogy a magyarországi roma kisebbség mintegy 700-800 ezres létszámú.
   
A francia hírügynökség megjegyzi, hogy nem csak az ENSZ aggódik a magyarországi romák helyzete miatt: a múlt pénteken Soros György, magyar származású amerikai üzletember kijelentette, hogy kész több millió euróval támogatni a roma integrációs programot.
   
A hírügynökség arra is emlékeztet, hogy Magyarország bejelentette: a januárban kezdődő soros uniós elnökségének három kiemelt célja között van a roma integráció is. 

OLDALTÖRÉS: Jobbik: hazugságokat tartalmaz az ENSZ Magyarországot bíráló jelentése

Jobbik: hazugságokat tartalmaz az ENSZ Magyarországot bíráló jelentése

Jobbik: hazugságokat tartalmaz az ENSZ Magyarországot bíráló jelentése

Jobbik: hazugságokat tartalmaz az ENSZ Magyarországot bíráló jelentése

A Jobbik szerint hazugságokat és csúsztatásokat tartalmaz az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának Magyarországot bíráló jelentése, amely szerint az országban növekszik a diszkrimináció és az antiszemitizmus.

Mirkóczki Ádám, a párt országgyűlési képviselője szombaton, budapesti sajtótájékoztatóján sajnálatos nevezte, hogy eddig egyetlen parlamenti párt sem reagált a jelentésre, amely "hazugságokkal és csúsztatások tömkelegével fűszerezett állítás".
   
Mint mondta, a Jobbikot érdekli, mire alapozzák, hogy a jelentésben növekvő diszkriminációról és antiszemitizmusról beszélnek. Egészen mások a tapasztalatok, "számtalan friss tanulmány kimutatta, hogy Magyarországon van a cigányságnak a legjobb helyzete Kelet-Közép-Európában" - fűzte hozzá.
   
Persze, ez nem azt jelenti, hogy ez elégséges, "de Magyarországot azzal vádolni, hogy itt a legerősebb a diszkrimináció és az antiszemitizmus, az hazugság" - jelentette ki Mirkóczki Ádám, majd úgy fogalmazott: "ha Magyarországon akkora az antiszemitizmus, mint ahogy beállítják, akkor vajon miért hazánkban a legnagyobb arányaiban az izraeli kaszinó- és ingatlanbefektetések (...) száma?"
   
Mirkóczki Ádám szerint a jelentés készítői kettős mércét használnak, mert "a cigányság felelőssége nélkül állítanak be egy országot, egy társadalmat". "A folyamatos bűnbakképzés és a valódi felelősök meg nem nevezése kifejezetten mélyíti a társadalmi ellentéteket és fenntartja a cigányságon belül a jelenlegi életformát, legitimálva azt a hamis tévképzetet, hogy a jelenlegi sorsukért kizárólag a többségi társadalom és a politikai elit a felelős" - mondta.
   
Közlése szerint a Jobbik felszólítja a kormányt, hogy "tényszerűen" tájékoztassa az ENSZ Emberi Jogi Tanácsát és cáfolja a jelentést. A nemzetközi szervezetnek azt javasolják, hogy legközelebb tegye vizsgálat tárgyává a "cigánybűnözést" és azt, hogy az eddigi kormányok 150 milliárd forintot költöttek célzott támogatásként a cigányság integrációjára; továbbá vizsgálják a "felelőtlen gyermekvállalás és a szociális segélyekre mint megélhetési életformára berendezkedett cigány családok" integrációs hajlandóságát - mondta a politikus.
   
Mirkóczki Ádám szerint a cigányság integrációjának első lépése az lenne, ha "végre tabuk nélkül, a tényeket kimondva lehetne hozzálátni a problémához".
   
A sajtótájékoztató végén közölte, a jelentést jegyző Michael O'Flahertynek kéthetes üdülést ajánlanak fel Avas, Ózd és az Ormánság "egyes helyszíneire".
   
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának szakértői csütörtökön nyilvánosságra hozott országértékelő jelentésükben szigorú bírálattal illették Magyarországot a növekvő antiszemitizmus és a romák helyzete miatt, amelyet a "diszkrimináció" és a "rossz bánásmód" kifejezésekkel jellemeztek.

A testület 18 szakértője a tagállamok rendszeres ellenőrzése keretében foglakozott Magyarországgal, és azt vizsgálta, milyen intézkedésekkel tesz eleget a polgári és politikai jogokról szóló 1966-os nemzetközi egyezménynek.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!