Lisszaboni NATO-csúcs: reform, európai rakétavédelem, Oroszország

Magyarország képviseletében Orbán Viktor miniszterelnök vesz részt és szólal fel a tanácskozáson.
   
Az észak-atlanti szervezet első "küldetésnyilatkozata" a hidegháború időszakában és valamivel azon túl szolgált vezérfonalként. A második stratégiai nyilatkozatot 1999-ben fogadták el, és annak nyomán a NATO kitárta ajtaját az egykori ellentábor Nyugat felé tekintő volt tagjai - köztük Magyarország - előtt. Az atlanti szövetség most indokoltnak látja, hogy ismét újrafogalmazza stratégiai célkitűzéseit, figyelembe véve a megváltozott nemzetközi viszonyokat, köztük a XXI. század újszerű biztonsági kihívásait, köztük például a számítógépes rendszerek elleni támadások veszélyét, az energiabiztonság problémakörét.
   
Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár szerint eljött az ideje annak, hogy a Nyugat új, együttműködésen alapuló partneri viszonyt ápoljon Oroszországgal, hiszen immár egyik fél részéről sem indokolt, hogy támadási szándékot tulajdonítson a másiknak.
   
A főtitkár meghívta Lisszabonba Dmitrij Medvegyev orosz elnököt is, akivel a saját körben tartott csúcstalálkozó végén, a NATO-Oroszország Tanács keretében külön megbeszélést folytatnak a tagállamok vezetői. A NATO-csúcs egyik fő célja az, hogy döntést hozzanak annak a rakétavédelmi rendszernek a kialakításáról, amely ernyőt tartana az európai tagországok területe és lakossága fölé. Ezután a Medvegyevvel való találkozón azt kívánják javasolni, hogy Oroszország a NATO-val együtt tekintse át, miként lehet majd kapcsolatot teremteni és együttműködést kialakítani a NATO és Oroszország rakétavédelmi rendszere között.
   
A korábbi években a NATO meglehetősen szerény eredménnyel győzködte Moszkvát arról, hogy a NATO keleti bővítése nem ellene irányul. Időközben e bővítés bizonyos korlátai egyértelműbbé váltak: Ukrajna immár deklaráltan nem kíván NATO-taggá válni, Grúzia közeli csatlakozási reményeit pedig elhalványította az Oroszországgal 2008-ban vívott villámháborúja, annak Tbiliszi számára katasztrofális kimenetele. Az oroszoknak tehát most a korábbinál kevesebb okuk van aggodalmaskodni a NATO-bővítés miatt - annak ellenére, hogy a NATO az új stratégiai koncepcióban is fenntartja a "nyitott ajtók politikáját".
   
Moszkva eddig nem csupán a bővítést, hanem a Nyugat fegyverkezését, így rakétavédelmi programjait is következetesen ostorozta. Az amerikaiak azonban Barack Obama elnöksége alatt időközben letettek a Lengyelországban és Csehországban létesítendő rakétavédelmi rendszer tervéről. A NATO most kísérletet tesz arra, hogy meggyőzze Medvegyevet: az európai rakétavédelmi tervek nem Oroszország ellen irányulnak, olyannyira nem, hogy a szövetség szívesen venné az oroszok valamilyen kapcsolódását, együttműködését is.
   
Felmerül a kérdés, hogy ha a NATO és Oroszország már nem egymásban látja a fenyegetést, akkor végül is kinek a rakétái ellen kell mindannyiuknak védekezni. E tekintetben az elmúlt hónapokban a legtöbb szó Iránról esett, ám a NATO-ban az elmúlt napokban világossá tették, hogy a csúcstalálkozó dokumentumaiban nem kívánnak néven nevezni egyetlen országot sem. Arra hivatkoznak, hogy ballisztikusrakéta-képességekre legalább harminc ország igyekszik szert tenni - vagy már van is ilyen képessége -, fenyegetés tehát "akad bőven". Diplomáciai források szerint főként a törökök zárkóznak el attól, hogy a NATO nyíltan rámutasson Iránra.
   
Míg tehát Rasmussen a lisszaboni csúcson a rakétavédelem ügyében a tagországoktól döntést vár a projekt megvalósítására, Medvegyevtől egyelőre csak annyit kér, hogy tekintsék át a rakétavédelmi együttműködés lehetséges módját. A NATO azonban Afganisztán vonatkozásában is számít az oroszok segítségére, miközben a lisszaboni csúcson hivatalosan be akarják indítani azt a folyamatot, amelynek során a jövő év első felétől fokozatosan, tartományról tartományra haladva, 2014-re átadnák a biztonságért viselt felelősséget az afgán kormányerőknek. A terrorizmus és a kalózkodás elleni küzdelemben szintén bővíthető a NATO-orosz együttműködés.
   
Az atlanti szervezet új stratégiai koncepciója - az előzetes közlések szerint - megőrzi azt a sarkalatos tételt, hogy a NATO alapfeladata a tagországok területének és lakosságának megvédése. Új felismerésként, Afganisztán nyilvánvaló tanulságaként azonban hozzáteszi azt, hogy a cél érdekében - ami Afganisztán esetében történetesen a terrorizmus globális visszaszorítása - adott esetben a saját területtől távol eső térségekben is küldetést kell vállalni.
   
Ahhoz, hogy ezt a NATO sikerrel tegye, az eddiginél több stratégiai partnerre van szüksége a világban. Főként olyan feltörekvő hatalmakról lehet szó, mint például Kína, India. Egy másik, szintén Afganisztánban szerzett tapasztalat pedig azt mutatja, hogy a NATO-nak nem elég harci erőket bevetnie, hanem kell tudnia együttműködni olyan nemzetközi intézményekkel is - az ENSZ-től a legkülönbözőbb nem kormányzati szervezetekig -, amelyek a konfliktuskezelés során a polgári újjáépítést, a civil aspektust jelenítik meg.

OLDALTÖRÉS: A tanácskozás főbb topikjai

A tanácskozás főbb topikjai

A tanácskozás főbb topikjai

A tanácskozás főbb topikjai

A péntek délután kezdődő, szombat délután záruló lisszaboni NATO-csúcstalálkozón a tervek szerint döntenek az atlanti szövetség új stratégiai koncepciójáról, a NATO belső reformjáról, az európai rakétavédelem megteremtéséről, a szükséges védelmi képességek prioritásrendszeréről, továbbá döntéseket hoznak Afganisztánnal kapcsolatban, valamint igyekeznek új alapokra helyezni az Oroszországhoz fűződő viszonyt.

STRATÉGIAI KONCEPCIÓ
   
A hivatalos elfogadásig elvben titkos szövegű tervezet az előzetes közlések szerint a NATO alapfunkciójaként megőrzi a kollektív védelmet. Nem mond le a nukleáris elrettentésről - az atomfegyverek megőrzéséről - sem, azzal a megjegyzéssel, hogy törekedni kell az atomfegyverektől mentes világ megteremtésére. A dokumentumban tükröződik az a felismerés, hogy adott esetben a NATO-országok területeitől távoli térségekben is küldetést kell vállalni. A NATO azonban nem akar a világ rendőre lenni, ehelyett bővíteni kívánja partneri kapcsolatait más nemzetközi tényezőkkel, erőközpontokkal, új, feltörekvő hatalmakkal - a NATO szótárában ezt értik "globális megközelítésen". Az "átfogó megközelítés" ugyanakkor arra utal, hogy a válságkezelés során nem elegendő a katonai erő bevetése: a szövetségnek együtt kell tudnia működni a polgári újjáépítésben, a civil szféra fejlesztésében tevékeny nemzetközi tényezőkkel.
   
Az új stratégiai koncepció felhívja a figyelmet az újszerű biztonsági fenyegetésekre: a terrorizmus mellett a számítógépes rendszerek elleni támadások veszélyére, az energiabiztonság problémakörére, illetve azokra a változásokra, amelyeket az éghajlatváltozás hozhat magával. Ami a számítógépes rendszereket illeti, a NATO-nak az új koncepció szerint "robusztus" szerepet kell játszania a "kibernetikai védelem" (cyber defence) terén.
   
Az új stratégiai koncepció fenntartja a nyitott ajtók politikáját, és értesülések szerint a további bővítés lehetséges területeként megemlíti a Nyugat-Balkánt. Részletekbe nem megy, de a lisszaboni csúcson a hosszú távra szóló stratégiai koncepció mellett közös nyilatkozatot is elfogadnak majd, amely terjedelmesebben részletezi az időszerű kérdéseket, és konkrét országokról is tesz megállapításokat.

 REFORM
   
Három elemből áll. Az első a parancsnoki struktúra reformja: parancsnokságokat akarnak felszámolni, és ezek összlétszámát 13 ezerről 9 ezerre akarják csökkenteni. Most csak elvi döntés várható: azt később határozzák meg, hogy pontosan mely parancsnokság szűnik meg. A második reformelem az, hogy az összesen ma mintegy 7 ezer embert foglalkoztató 14 NATO-ügynökség számát 3-ra csökkentik. A harmadik reformintézkedés magának a brüsszeli NATO-központnak az átszervezése. Ez már meg is kezdődött, így például más részlegekről személyi átcsoportosítással új részleget hoztak létre az újszerű biztonsági kihívások kezelésére. E részleg vezetője főtitkár-helyettesi rangban a magyar Iklódy Gábor lett. 
    

RAKÉTAVÉDELEM
   
A terv lényege, hogy azokat a már meglévő, illetve - korábbi döntés alapján mintegy 800 millió eurós költséggel - fejlesztés alatt álló rakétavédelmi rendszereket, amelyek a csapatok védelmét szolgálják különböző európai NATO-tagállamokban, kibővítenék és egységes kommunikációs, illetve irányítási rendszerbe vonnák. Ezzel megteremthető lenne az európai tagországok területének - tehát a teljes lakosságnak - a rakétavédelme. Magának az egységes rendszerbe történő integrálásnak az infrastruktúrája - nagyrészt információtechnológiai fejlesztések formájában - mindössze mintegy 200 millió euróba kerülne a 28 tagállamnak, 10 évre elosztva. Ez az összeg természetesen eltörpül amellett, amibe a hardver eszközök - például a Patriot és más rakéták - kerülnek, ám azt a NATO-közlések szerint lényegében az Egyesült Államok állja.
   
A rakétavédelem - hangsúlyozták többször a NATO vezetői - nem helyettesítheti a nukleáris elrettentést. E kijelentés mögött az a vita húzódott meg, hogy a németek, a norvégok és a benelux tagországok szerették volna, ha a rakétavédelemről szóló döntést összekapcsolják a nukleáris leszerelési törekvésekkel, így az amerikai atomfegyverek Európából való kivonásának tervével.

VÉDELMI KÉPESSÉGEK
   
A nehéz pénzügyi helyzetben a tagállamok nagy része csökkenti védelmi kiadásait - a 28-ból jelenleg mindössze öt NATO-ország teljesíti azt a szövetségi előírást, hogy a költségvetés legalább 2 százalékát védelemre kell szánni -, ezért meg kell határozni, hogy mely képességek megőrzése, illetve fejlesztése a legfontosabb. Előzetesen úgy hallani, hogy például a helikopteres szállítási kapacitás, a stratégiai légi szállítás (ennek bázisa Pápára települt), illetve az úgynevezett improvizált robbanó szerkezetek (IED) elleni technológia szerepelhet a prioritáslistán.

AFGANISZTÁN
   
A NATO vezette afganisztáni nemzetközi erő (ISAF), amely immár közel ötven ország katonáiból tevődik össze, a jövő év első felében meg kívánja kezdeni a biztonságért viselt felelősség átadását az afgán fegyveres erőknek. Ezen átadási folyamat előkészítési szakaszának hivatalos megindításához a lisszaboni csúcson kívánnak zöld jelzést adni. A tervek szerint 2014-re fejeződne be az átadási folyamat. Emellett a NATO hosszú távú partnerségi megállapodást is akar kötni Afganisztánnal, amely túlmutat 2014-en, és a NATO politikai elkötelezettségének a fenntartásán alapul, előirányozva a kiképzési, fejlesztési, kapacitásbővítési programok folytatását az ISAF kivonulása után is.

OROSZORSZÁG
   
A NATO fel kívánja ajánlani Dmitrij Medvegyev orosz elnöknek, hogy közösen vizsgálják meg, miként működhet együtt, adott esetben miként kapcsolható össze a létrehozandó európai rakétavédelmi rendszer és az orosz rakétavédelmi rendszer. A meglévő hadszíntéri rakétavédelmi rendszerek vonatkozásában korábban már volt bizonyos együttműködés a két fél között, de azt visszavetette a 2008 augusztusi orosz-grúz háború. Most ennek az együttműködésnek is új lendületet kívánnak adni.
   
A találkozón NATO-orosz közös dokumentum elfogadását tervezik arról, hogy melyek a XXI. század főbb biztonsági kihívásai.  Brüsszelben úgy látják, hogy a NATO és Oroszország tovább fejlesztheti együttműködését a terrorizmus és a kalózkodás elleni küzdelemben.
   
Afganisztánnal kapcsolatban a NATO azt kéri Oroszországtól, hogy terjessze ki a vasúti utánpótlás-szállítási lehetőségeket. Egyfelől úgy, hogy ne csupán Afganisztánba irányuló, hanem onnan kijövő szerelvények is átmehessenek szállítmánnyal megrakottan az orosz területen. Ez utóbbival kapcsolatban el kell oszlatni az oroszok azon aggályát, hogy az ilyen vonatokon kábítószer juthatna be Oroszországba. Másfelől azt is kéri a NATO, hogy az eddig szállított anyagokon, hadtápfelszerelésen felül páncélozott, aknának ellenálló szállító járműveket is eljuttathasson vasúton Afganisztánba - miközben fenntartanák azt, hogy fegyvereket nem lehet szállítani.
   
Szintén kéri a NATO, hogy az oroszok mintegy húsz Mi-17-es szállító helikoptert juttassanak - üzleti alapon vagy adományként - Afganisztánnak, beleértve a kezelő személyzet kiképzését, tartalékalkatrészek és javítás biztosítását. Ugyancsak szó van arról, hogy az oroszok a domogyedovói kiképző központ mellett újabb kiképző központot is nyitnának Szentpéterváron, ahol nem csupán afgán, hanem pakisztáni szakembereket is kiképeznének a kábítószer-kereskedők elleni küzdelemre.

OLDALTÖRÉS: Lengyelország óvja a NATO-t attól, hogy túl közel kerüljön Oroszországhoz

Lengyelország óvja a NATO-t attól, hogy túl közel kerüljön Oroszországhoz

Lengyelország óvja a NATO-t attól, hogy túl közel kerüljön Oroszországhoz

Lengyelország óvja a NATO-t attól, hogy túl közel kerüljön Oroszországhoz

Röviddel a lisszaboni NATO-csúcstalálkozó előtt Lengyelország óvott attól, hogy az észak-atlanti katonai szövetség túlságosan közeledjék Oroszországhoz.

Bronislaw Komorowski lengyel elnök a Gazeta Wyborcza című napilap csütörtöki számában megjelent cikkében azt írta, hogy támogatja a "konstruktív kapcsolatok" fenntartását Moszkvával, ami "pozitív lehet mindkét fél biztonsága szempontjából". Azonban "az Oroszországhoz fűződő kapcsolatok nem mehetnek más kelet-európai országok biztonsági érdekeinek rovására" - figyelmeztetett.
   
A lengyel elnök nem fejtette ki, hogy milyen konkrét NATO-lépések nyugtalanítják.

OLDALTÖRÉS: Továbbra is eltér Oroszország és a NATO véleméne az európai rakétapajzsról

Továbbra is eltér Oroszország és a NATO véleméne az európai rakétapajzsról

Továbbra is eltér Oroszország és a NATO véleméne az európai rakétapajzsról

Továbbra is eltér Oroszország és a NATO véleméne az európai rakétapajzsról

Oroszország a múlt héten sikertelenül próbálta meg rávenni az Egyesült Államokat arra, hogy tovább korlátozza az Európába tervezett rakétaelhárító pajzsot - közölte Dmitrij Rogozin, Oroszország állandó NATO-képviselője az Izvesztyija csütörtöki számában megjelent interjúban.

Az említett brüsszeli megbeszélésen Dmitrij Medvegyev orosz államfőnek és a NATO vezetőinek e hét szombatjára tervezett találkozóját készítették elő. Ilyen magas szintű megbeszélést utoljára két és fél éve tartott a két fél.
   
"Megpróbáltuk meggyőzni az amerikaiakat, hogy korlátokat kell szabni egy rakétavédelmi rendszernek a telepítési zónák, az elfogó rakéták száma és sebessége tekintetében" - fogalmazott Dmitrij Rogozin.
   
Barack Obama amerikai elnök megváltoztatta az Oroszország szerint a biztonságát veszélyeztető eredeti elképzelést, amely alapján Lengyelországba nagy hatótávolságú elfogó rakétákat telepítettek volna, Csehországba pedig radarállomást, hogy védelmet nyújtsanak egy esetleges iráni rakétatámadással szemben.
   
Az új tervben rövidebb hatótávolságú rakéták szerepelnek, de Moszkva megítélése szerint a védelmi intézkedések aránytalanul nagyok, nem igazodnak a feltételezett veszélyhez. Dmitrij Rogozin megfogalmazása szerint a terv olyan, "mintha kőtörő kalapáccsal akarnánk agyonütni egy legyet valakinek a fején".
   
Moszkva figyelmeztetett rá, hogy ha a védelmi rendszer veszélyezteti Oroszország biztonságát, felmondja azt a jelentős fegyverzetcsökkentési megállapodást, amelyet Barack Obama és Dmitrij Medvegyev ez év áprilisában írt alá.
   
Dmitrij Rogozin az interjúban nemcsak a nézetkülönbségekről beszélt. Azt is mondta, hogy az Oroszország és a NATO képviselői által az elmúlt évben folytatott megbeszélések során bebizonyosodott: a két fél egyformán vélekedik a nemzetközi terrorizmus és a kalózkodás okozta veszélyről, valamint az Afganisztánból kiinduló fenyegetésről.

OLDALTÖRÉS: Nem engedik be a NATO-ellenes aktivistákat Portugáliába

Nem engedik be a NATO-ellenes aktivistákat Portugáliába

Nem engedik be a NATO-ellenes aktivistákat Portugáliába

Nem engedik be a NATO-ellenes aktivistákat Portugáliába

Nem engedtek belépni Portugáliába több tucat aktivistát, akik a lisszaboni NATO-csúcs idejére szervezett ellentalálkozón szerettek volna részt venni - közölte a Nemzetközi NATO-ellenes Egyeztetés (ICC) szóvivője csütörtökön egy sajtótájékoztatón.

Megtagadták a belépést többek között a szervezet egyik vezetőjétől, Lucas Wirltől is, akit a lisszaboni reptérről visszafordítottak Németországba. Egy finn aktivistákat szállító buszt a spanyol-portugálon határon állítottak meg, és haza küldtek két spanyol állampolgárt is, akik egy antimilitarista szervezetet képviseltek volna Lisszabonban.
   
A megállított aktivisták mindannyian "az erőszak-ellenesség elkötelezett hívei", a finnek  például a katonai szolgálatot lelkiismereti okokból megtagadók egyesületének a  tagjai - hangzott el a sajtótájékoztatón.
   
A több mint 30 országból 650 szervezetet tömörítő ICC elítélte az "antidemokratikus intézkedéseket", és felszólította a portugál kormányt, hogy "azonnal vonja vissza a korlátozásokat és állítsa vissza a szólásszabadságot".
   
Portugália úgy döntött, a NATO-csúcstalálkozó idejére visszaállítja határain az ellenőrzést, hogy garantálni tudja a belső biztonságot és a közrendet. Az ellenőrzést kedden éjfélkor kezdték el újra, azóta 127 embertől tagadták meg a belépést az országba.
   
A csúcstalálkozón 28 állami vezető lesz jelen, köztük Barack Obama amerikai elnök. Az Észak-atlanti Szövetség legutóbbi, 2009-ben Strasbourgban tartott találkozóján a hatóságok többször összecsaptak a szélsőbaloldali aktivistákkal, akik épületeket fosztottak ki és gyújtottak fel.
   
Az ICC és egy portugál NATO-ellenes platform által szervezett ellentalálkozón kívül szombat délutánra béketüntetést is meghirdettek Lisszabon központjában.

OLDALTÖRÉS: A NATO-orosz viszony kérdései egy német szakértő szemével

A NATO-orosz viszony kérdései egy német szakértő szemével

Félő, hogy a lisszaboni csúcsértekezleten a NATO ezúttal sem fog szembenézni azokkal a sürgető kérdésekkel, amelyek a globális hatalmi súlyponteltolódásból adódnak - írta csütörtökön egy német szakértő.

A Süddeutsche Zeitungban közölt írásában Ulrich Weisser nyugalmazott altengernagy e kérdések között említi a Moszkvához fűződő viszonyt. Sajnálatosnak tartja, hogy az atlanti szervezet nem képes magát geopolitikailag úgy pozícionálni, hogy egyenrangú partnerként tekinthessen Oroszországra. Utóbbi szemszögéből nézve sértéssel ér föl - szögezi le a német védelmi tárca tervezési törzsének egykori vezetője -, hogy Brüsszel nem hajlandó a NATO-Oroszország tanácsot a közös fellépés központi konzultációs és határozathozatali testületévé fölértékelni. A tanács tevékenysége alkalmi vitákra korlátozódik.
   
A szerző annak a nézetének ad hangot, hogy a NATO stratégiájának jobban láthatóvá kellene tennie: egyenrangú partnerek politikai szövetségéről van szó. A kelet-nyugati konfrontáció vége annak a stratégiának volt az eredménye, amelynek legfőbb célja egy igazságos, békés és stabil európai rend megteremtése volt. Hasonló politikai stratégiára volna szükség a mai kor kihívásai láttán, s ennek kidolgozásában Oroszországnak partnerként kellene részt vennie - állítja Weisser. Az új stratégia előfeltétele, hogy a felek egyetértően ítéljék meg az Európa biztonságát fenyegető veszélyeket.
   
Az új NATO-stratégiának annál is inkább meg kell felelnie a fenti feltételnek, mert a tagállamok erősen megosztottak ebben a kérdésben. Az új európai biztonsági struktúrát kezdeményező orosz javaslatot a NATO főtitkára mereven visszautasította. Ennek hátterében a szerző azt véli látni, hogy az atlanti szövetség újsütetű tagjai saját biztonságukat - történelmi okokból - Oroszországgal szemben határozzák meg. Ezzel szemben Nyugat-Európa úgy gondolkodik, hogy Európa biztonsága csak Oroszországgal együtt szavatolható.
   
Az összbenyomás az, hogy az "oroszfóbiától" tüzelt kelet-európai államok megpróbálják egy retrográd politika túszává tenni a NATO-t. Dmitrij Medvegyev orosz elnök viszont úgy vélekedik, hogy az Európai Uniónak és Oroszországnak tíz éven belül közös piacot kellene alkotnia. Oroszország nem törekszik EU-tagságra, viszont szövetségre akar lépni Európával. Németországra az a szerep vár, hogy erőteljesen segítse Oroszország bevonását a NATO és Európa továbbfejlesztésbe - zárta írását a nyugalmazott német altengernagy.