WikiLeaks: szabadon engedték Assange-t

A 39 éves ausztrál állampolgárt a svéd hatóságok kérésére, hivatalosan szexuális bűncselekmények gyanújával a múlt hét elején vették őrizetbe Nagy-Britanniában. Jóllehet a minap egy alsó fokú londoni bíróság - szigorú feltételekkel és nagy összegű óvadék ellenében - már megszüntette őrizetét, eddig nem helyezték szabadlábra, mivel a végzés ellen fellebbezés érkezett. A fellebbezést azonban csütörtökön a másodfokon eljáró londoni felsőbíróság elvetette.
   
Csütörtök este egyébként az is vita tárgyát képezte, hogy a WikiLeaks-alapító elengedése elleni fellebbezést ki nyújtotta be. A brit álláspont az, hogy a svéd vádhatóság fellebbezte meg a döntést, a svéd főügyészség illetékese ugyanakkor csütörtökön közölte, hogy "tisztán brit döntésről" van szó.
   
Assange-t - akit őrizetbe vétele óta a dél-londoni Wandsworth kerület hírhedt börtönében tartottak fogva, ügyvédje szerint "dickensi körülmények között" - csütörtök este mindenesetre szabadlábra helyezték, ám ezután is komoly korlátozásoknak kell alávetnie magát: a nap meghatározott szakában kijelölt lakhelyén kell tartózkodnia, elektronikus helymeghatározó készüléket kell viselnie, hetente egyszer jelentkeznie kell az illetékes rendőrőrsön, és útlevelét sem kapja vissza.
   
A westminsteri magisztrátusi törvényszék, amely első fokon járt el az ügyben, a hét elején hozott végzést Assange őrizetének megszüntetéséről, ám ehhez 200 ezer font készpénzóvadék és további 40 ezer font biztosíték - vagyis összesen 80 millió forintnak megfelelő összeg - letétbe helyezését rendelte el.
   
Az ügyet nehezítette, hogy az első fokon eljáró westminsteri bíróság a 200 ezer fontban meghatározott óvadékot készpénzben rendelte letétbe helyezni, és ezt - jóllehet az összeget a WikiLeaks vezetőjét támogató közéleti személyiségek összeadták - a csütörtöki felsőbírósági döntés nyomán fizikai valójában össze kellett szedni. A brit bankbiztonsági előírások miatt ekkora pénzmennyiség felvétele egy összegben meglehetősen nehéz.
   
Assange támogatói között van  az emberi jogi aktivistaként tevékenykedő Bianca Jagger, a Rolling Stones frontemberének, Sir Mick Jaggernek az első felesége, valamint Ken Loach brit filmrendező és John Pilger közismert ausztrál publicista, egykori haditudósító, az amerikai külpolitika különösen éles hangú bírálója.
   
A WikiLeaks alapítójának szabadságáért kampányolók szerint az Assange elleni eljárás valójában politikai indíttatású, miután a portál több ezer titkos - esetenként meglehetősen kényes tartalmú - amerikai diplomáciai feljegyzést és jelentést szivárogtatott ki az elmúlt hetekben.
   
Assange tagadja, hogy svédországi tartózkodása idején elkövette volna a terhére rótt szexuális bűncselekményeket.

OLDALTÖRÉS: Német médiafelhívás a WikiLeaks kriminalizálása ellen

Német médiafelhívás a WikiLeaks kriminalizálása ellen

Német médiafelhívás a WikiLeaks kriminalizálása ellen

Német médiafelhívás a WikiLeaks kriminalizálása ellen

Német lapok és internetes portálok közös felhívást tettek közzé csütörtökön a WikiLeaks kiszivárogtató portál kriminalizálása ellen, bírálva az alapító Julian Assange-ra gyakorolt politikai és gazdasági nyomást.

Az internet az információk terjesztésének új formája, ezért "ugyanazt a védelmet kell élveznie, mint a klasszikus médiáknak" - olvasható a felhívásban, amelyet az elsők közt a Tageszeitung, a Frankfurter Rundschau, a Der Freitag, a berlini Tagesspiegel, a perlentaucher.de online kulturális magazin, valamint az Alkotmányos és Emberi Jogok Európai Központja (ECCHR) jogvédő szervezet írt alá.
   
Az aláírók nézete szerint a polgároknak joguk van az állam és a kormány ellenőrzéséhez. A WikiLeaks, ha érhetik is bírálatok, a médianyilvánosság részeként lehetőséget ad erre az ellenőrző funkcióra. "Az állam nem öncél, és el kell viselnie a szembeállítást saját titkaival" - áll a felhívásban.
   
Amerikai szövetségi ügyészek közben arra keresnek bizonyítékokat, hogy az ausztrál Assange összeesküvést szőtt-e a bizalmas kormánydokumentumok kiszivárogtatásával gyanúsított Bradley Manning amerikai közlegénnyel - írta a The New York Times című amerikai napilap szerdán.
   
Azt vizsgálják, Assange felbujtotta-e Manninget katonai és külügyi sürgönyök letöltésére a kormány számítógépes rendszeréből. Ha igen, akkor illetékesek szerint Assange összeesküvéssel vádolható, nem csupán a dokumentumok passzív átvételével és közreadásával. Az igazságügy-minisztérium szóvivője nem fűzött megjegyzést a lapjelentéshez.
   
A minisztérium egy sor vádpont lehetőségét tanulmányozza, köztük a kémkedésre vonatkozó 1917-es törvényét, amelyek a WikiLeaks ellen felhozhatók lehetnek. Az ügyészek vizsgálnak egy internetes chatbejegyzést, amelyben Manning állítólag azt írta, hogy közvetlenül kommunikált Assange-zsal a kormányzati fájlok letöltésekor - olvasható a The New York Times cikkében.

OLDALTÖRÉS: A dél-amerikai kokain új célállomása: Ghána

A dél-amerikai kokain új célállomása: Ghána

A dél-amerikai kokain új célállomása: Ghána

A dél-amerikai kokain új célállomása: Ghána

A dél-amerikai kábítószer-kereskedők által terjesztett kokain útja újabban a Nyugat-Afrikában fekvő Ghánába vezet - derül ki a The Guardian című brit lapban legutóbb közölt, a WikiLeaks által kiszivárogtatott titkos amerikai diplomáciai iratokból.

John Atta Mills ghánai államfő még januárban jelezte Johnny Carson afrikai ügyekért felelős amerikai külügyminiszter-helyettesnek, hogy igencsak "borús jövőt" lát népe előtt a kábítószer-kereskedelem és a drogfüggőség egyre növekvő problémája miatt. A The Guardian által közölt titkos iratok szerint a jelenségért az accrai vezetés is felelőssé tehető abban a tekintetben, hogy az ország területén sorra épülő, több százezer dollárt érő házak tulajdonosaitól nem kéri számon vagyonuk eredetét.
   
"Hogy lehetséges az, hogy mondjuk egy nigériai tengerparti területeket vásárol anélkül, hogy a hatóság megkérdezné tőle, mégis milyen pénzből teszi ezt." - fakadt ki Yaw Akrasi Sarpong, a ghánai kábítószer-ellenőrzési tanács főtitkára egy külföldi diplomatákkal tartott megbeszélésen. Sarpong emellett megvetéssel nyilatkozott az előző kormányról, amely köztudottan kábítószer-kereskedelemből befolyó pénzek felett is rendelkezett. A főtitkár szerint a rendőrök az alacsony fizetés miatt nem is motiváltak a drog terjesztésének megfékezésében. Mint mondta, a hazai repülőtereken rendszeresen előfordul az, hogy a személyzet kokaint árusít azoknak az utasoknak, akik már átkeltek a biztonsági kapun.
   
Az Egyesült Államok accrai nagykövete tavaly arról beszélt, hogy a ghánai hatóságok alig tesznek erőfeszítéseket a drogkereskedelem visszaszorítására. Egy londoni diplomata pedig figyelmeztetett: fennáll annak a veszélye, hogy a terroristák a kábítószerek eladásából jutnak majd a működésükhöz szükséges bevételekhez.
   
Egy másik titkos amerikai sürgöny szerint a közeli Sierra Leonéban a parlament, a rendőrség, illetve a hadsereg egyes tagjairól is kiderült, hogy marihuánát termesztenek.