Erőszak a görög tüntetéseken - Megszavazták az újabb megszorító csomagot

A görög parlament megszavazta az újabb megszorító csomagot

A görög parlament szerda este első olvasatban megszavazta a kormány újabb megszorító csomagját, ami ellen erőszakba torkolló tüntetéseket tartottak szerdán a görög fővárosban.
A szerdai szavazáson 154 képviselő szavazott a takarékossági csomag mellett és 141 ellene. A 300 tagú görög parlament csütörtökön dönt végleg a csomagról néhány részletkérdés tisztázása után.
Az új megszorító csomag a feltétele annak, hogy Görögország megkapja a tavaly jóváhagyott 110 milliárd eurós nemzetközi hitel következő, 8 milliárd eurós részletét. Ennek elnyerése létfontosságú a súlyos pénzügyi gondokkal küzdő Athénnak, e nélkül ugyanis fizetésképtelenné válhat Görögország november közepére.

A parlamenti jóváhagyás révén egyebek mellett lehetővé válik a közalkalmazottak számának drasztikus csökkentése, illetve fizetésük jelentős megkurtítása, valamint további adóemelés.
Szerdán összecsapások robbantak ki tüntető fiatalok csoportjai és a rohamrendőrség egységei között Athén szívében, a görög parlament közelében, több rendőr és tüntető megsebesült csatározásokban.
A kétnapos általános sztrájk első napján legalább százezer ember vonult ki Athén utcáira, hogy tiltakozzon az újabb megszorító intézkedések és elbocsátások ellen.

 Kétnapos általános sztrájk kezdődött Görögországban

Gyakorlatilag az egész országot megbénító, kétnapos általános sztrájkká szélesedő sztrájkhullám kezdődött szerdán Görögországban. A munkabeszüntetések és tiltakozó megmozdulások csütörtökön érik el csúcspontjukat, mivel a szakszervezetek elsősorban a parlamentre akarnak nyomást gyakorolni, amelynek csütörtökön újabb megszorító csomagról kell döntenie.

A hét eleje óta már több ágazat dolgozói szüntették be a munkát, szerdától pedig a  mintegy 2,5 millió dolgozót, a görög alkalmazottak közel felét képviselő két legnagyobb szakszervezet általános sztrájkot hirdetett. A gazdasági válság kezdete óta ez lesz a legnagyobb méretű, tiltakozó felvonulásokkal is kísért munkabeszüntetés, amely a görög gazdaság szinte minden területét érinti.
   
Szerda délelőtt több tízezren tüntettek Athénban a parlament épülete előtt, a rendőrség - több mint 3 ezer rendőrt vezényeltek ki - a Molotov-koktélokat dobáló tüntetők ellen könnygázt is bevetett és összecsapott a tüntetőkkel. Személyi sérülésről egyelőre nem érkezett jelentés.
   

Thesszalonikiben, a második legnagyobb görög városban mintegy 15 ezren tüntettek a megszorítások ellen.
   
Zárva tartanak az üzletek, nem nyitnak ki az iskolák, megbénul a tömeg- és a légi közlekedés. Több üzlettulajdonos az AP szerint arról számolt be, hogy megfenyegették, szétdúlják a boltját, ha kinyit.
   
Mintegy 150 belföldi és nemzetközi légi járatot töröltek, a kompok a görögországi kikötőkben maradtak, az athéni tömegközlekedés azonban nem állt le teljesen, a metró a buszok és trolibuszok a nap nagy részében részlegesen járnak.  
   
A Malév ugyanakkor közölte, hogy nem kell törölnie szerdai és csütörtöki járatait.
   
A görög parlament csütörtökön az újabb megszorítások csomagjában egyebek között újabb adóemelésről, a nyugdíjak további csökkentéséről, valamint a közalkalmazotti bércsökkentésről, a kollektív szerződések felfüggesztéséről dönt.
   
A sztrájkhullám már hétfő óta tart: a vámosok hétfőtől tíz napon át nem veszik fel a munkát, és négy napig sztrájkolnak az adóhivatalok dolgozói is. Hétfőn munkabeszüntetéssel tiltakoztak az ügyvédek és az állami kórházak orvosai. Közel két hete tart a köztisztasági dolgozók sztrájkja, ami miatt a görög városokban több száz tonna hulladék halmozódott fel. A kormány magáncégeket bízott meg a szemét elszállításával, de a sztrájkolók blokád alá vették a hulladéklerakó helyeket.

OLDALTÖRÉS: A görögországi megszorítások a szegényeket és a középosztályt sújtják

A görögországi megszorítások a szegényeket és a középosztályt sújtják

A görögországi megszorítások a szegényeket és a középosztályt sújtják

A görögországi megszorítások a szegényeket és a középosztályt sújtják

A görögországi megszorítások folyamatosan a legszegényebb rétegeket és a középosztályt, azaz a fizetésből élőket sújtják, a szakszervezetek demonstrációikkal erre kívánják felhívni a kormány figyelmét - mondta Jeórjiosz Dassis, az Európai Gazdaságé és Szociális Bizottsága munkástagozatának elnöke, az ADEDI görög szakszervezeti szövetség nemzetközi kapcsolatokért felelős titkára az MTI-nek adott interjúban.

A szakszervezeti vezető kifejtette: a kormánynak - jóllehet ez sokszor nehéz - meg kell találnia annak módját, hogy a gazdagabbak nagyobb mértékben járuljanak hozzá a gazdasági gondok megoldásához.
   
Országa gazdasági helyzetével kapcsolatosan Dassis elmondta: egyaránt sújtják belső és külső nehézségek. Méretes költségvetési hiány van, és a társadalombiztosítás is deficittel működik. További belső problémákat okoz, hogy jelentős a korrupció - magyarázott a szakember, aki leszögezte: ezeket csak Görögország tudja megoldani saját magának.
   
Az európai szinten megoldandó kérdések között említette, hogy az euróövezeti vezetőknek szembe kell szállniuk a spekulációval, amely Portugália mellett már Olaszországot és Spanyolországot is nehéz helyzetbe hozta. E mellett olyan vádak érik a délieket, hogy nem szeretnek dolgozni, de ez egyszerűen nem igaz - hangsúlyozta Dassis. A görögök többet, sokszor két állásban dolgoznak, mivel a bérszínvonal olyan alacsony, hogy csak így tudnak méltó körülmények között élni - tette hozzá.
   
Kifejtette: a bankoknak is felelősségük van abban, hogy megnőtt Görögországban az adósság. A lakosságnak nyakra-főre adtak hiteleket anélkül, hogy megvizsgálták volna, az emberek vissza tudják-e fizetni adósságukat. Ráadásul a görögök a hitelekből magas hozzáadott értékű, észak-európai termékeket vásároltak, így az északi államokban hozzájárultak a munkahely-teremtéshez - mondta Dassis, aki kijelentette: a válság megoldásának költségeit is meg kellene osztani az európai államok között.
   
A szakszervezeti vezető üdvözölte az Európai Bizottság elnökének, José Manuel Barrosónak a pénzpiaci tranzakciókra kivetendő adókra vonatkozó javaslatát, ami forrást jelentene az euróövezeti mentőmechanizmusok kibővítéséhez. Kívánatosnak nevezte továbbá, hogy közös euróövezeti kötvényeket bocsásson ki az EU. "Ez nem filantrópia, nem ajándék, hanem az egyetlen módja annak, hogy Európai tovább haladjon az integráció útján" - fogalmazott a görög származású brüsszeli politikus.
   
A baloldali pártok előretörésére vonatkozó kérdésre adott válaszában elmondta: remélhetőleg a baloldal és az európai politikusok is visszatérnek a közös európai projekthez. "Számunkra nincs más lehetőség. Ha elhagyják ezt az utat, és az országok egymást teszik felelőssé a válságért, akkor nő a gyűlölet, a rasszizmus, és közelebb kerülünk ahhoz a háborúhoz, ami ellen az egész integráció létrejött. Ez az, amit el kell kerülni, mert a háborúkban mindig az átlagember szenvedi a legtöbbet" - fogalmazott Jeórjiosz Dassis.
   
A szakszervezeti vezető október elején nyilatkozott az MTI-nek.