Már a börtönökben is gondot jelent a társadalom elöregedése Japánban

A Tokió nyugati részén található Fucsu börtön "elfekvőgyárnak" nevezett helyiségében - egy japán stílusú, tatamival berendezett szobában - nyolc idős ember él együtt, napközben papírzacskók készítésével foglalatoskodnak. Egy börtönőr állítása szerint az intézet számos cégnél érdeklődött, mire sikerült munkát találnia az idős elítélteknek. "Ez kényszermegoldás. Az idősek lassan mozognak, és nem képesek lépést tartani a csoportos foglalkozásokkal" - mondta a lapnak.     

A japán igazságügyi minisztérium adatai szerint míg a börtönlakók száma 2006 óta folyamatosan csökken a szigetországban, addig az idős rabok egyre többen vannak: 2001 óta közel háromszorosára nőtt a 70 év feletti elítéltek száma. 2011-ben a 61 ezer japán rab közül több mint 2500-an 70 évnél idősebbek voltak.     Ez elsősorban az idős bűnelkövetők számának növekedésére vezethető vissza: korábbi kormányjelentések szerint az utóbbi években jelentősen megszaporodtak a 65 éven felüliek által elkövetett bűncselekmények.

Míg 2002 és 2010 között 30 százalékkal csökkent az emberölések száma Japánban, addig az idősek által elkövetett gyilkosságok száma 47 százalékkal emelkedett. A testi sértéseket illetően 570 százalékkal nőtt az idős tettesek száma, míg a bolti lopások egynegyedét 65 éven felüliek követik el a szigetországban.     "A fejlett országok közül egyedül Japánban ilyen magas az idős elítéltek aránya" - mondta a Jomiurinak Hamai Koicsi, a Rjukoku egyetem professzora.    

 A jelenség - amelynek okaként az idősek alacsony jövedelmét, romló egészségi állapotát és a meglazult emberi kapcsolatokból eredő elszigeteltséget említik - immár a börtönökben is komoly gondokat okoz.     A Fucsu börtönben 172, 70 évnél idősebb elítélt tölti büntetését, többségük visszaeső. Közülük egyre többen szorulnak orvosi ellátásra, egyesek pedig semmilyen fizikai aktivitásra nem képesek koruk és betegségeik miatt. A szigetország börtöneiben összesen 765 ágyhoz kötött ember van, háromnegyedük 65 éven felüli.     

Az idős rabok különleges ellátási igényei a börtönmunkában jelentett kiesés mellett további kiadásokat rónak a büntetés-végrehajtási intézetekre. Egy hirosimai és egy kóbei börtön például fizikoterápiás szakembert alkalmaz, hogy megfelelő fizikai állapotban tartsa öreg rabjait.     A növekvő ellátási költséget mellett a visszaesések megakadályozása jelenti a legkomolyabb fejtörést a hatóságok számára. Hamai szerint az idősek elsősorban a társadalomtól való elszigeteltségük miatt követnek el bűntetteket, ezen elszigeteltségük pedig a börtönben tovább erősödik. Egyes szakértők szerint megoldást jelentene a helyzetre, ha az idős bűnelkövetők börtönök helyett gondozóintézetekben töltenék le büntetésüket.     "Ha bebörtönözzük (az időseket), azzal nehezebbé válik számukra, hogy megálljanak a saját lábukon, mivel el vannak zárva a társadalomtól. Olyan rendszert kell kialakítani, amely már a nyomozati szakaszban összekapcsolódik a szociális ellátással" - vélekedett Hamai.