A Győzelem Napja: katonai díszszemle Moszkvában, amerikaiak a Vörös téren

A Kreml fehér-kék-pirossal, az orosz nemzeti zászló színeivel bevont fala előtt, a Vörös téren, ragyogó napsütésben felsorakozott több mint tízezer orosz katona, valamint a Független Államok Közösségébe tömörült volt szovjet köztársaságok és a háborús szövetségesek képviseletében további közel ezer. 

A térre kihozták az orosz állami zászlót. A Kremlből a Spasszkaja kapun külön ez alkalomra készült, új nyitott ZIL gépkocsiban kihajtatott Anatolij Szergyukov civil védelmi miniszter, fogadta a díszszemle hasonló autón érkező parancsnokának jelentését, köszöntötte a katonákat az ünnep alkalmából, majd ő tett jelentést Dmitrij Medvegyev államfőnek, a fegyveres erők legfőbb főparancsnokának. Medvegyev rövid beszédet mondott, majd kezdetét vette a parádé. Mindezeket a GUM áruház homlokzatára szerelt hatalmas képernyőn is követhették a jelenlévők, köztük mintegy 30 állam vezetői és a volt Szovjetunió köztársaságaiból érkezett mintegy ezer háborús veterán. 

Az orosz vezetők ezúttal nem a Lenin-mauzóleum mellvédjén, hanem a mauzóleum épületét teljesen eltakaró, nemzetiszínű dekoráció előtt felállított emelvényen foglaltak helyet. 

Medvegyev beszédében hangsúlyozta, hogy a második világháború tanulságaira emlékezni kell, és rámutatott, hogy a Föld békéje továbbra is törékeny. "A háborúk nem egy pillanat alatt kezdődnek, hanem a gonosz erőt gyűjt, ha az emberek úgy tesznek, mintha nem vennék észre.... Csak együtt tudunk szembeszállni a mai veszélyekkel, csak a jó szomszédság elve alapján tudjuk megoldani a globális biztonság kérdéseit, hogy az igazságosság és a jóság ideáljai győzzenek a világon, s hogy a jövendő nemzedékek élete szabad és boldog legyen" - mondta. Rámutatott, hogy 1945-ben nem csupán katonai, hanem hatalmas, közös erkölcsi győzelem született, amelyért harcoltak a volt Szovjetunió népei és a szövetséges államok. "Ma együtt vonulnak fel a Vörös téren az orosz katonák, a FÁK-államok és a Hitler-ellenes koalíció egységei, s ez azt jelképezi, hogy együtt készen állunk a béke megvédelmezésére, hogy nem engedjük átírni a háború kimenetelét, és hogy nem engedünk bekövetkezni újabb tragédiákat" - mondta az orosz elnök.   

Az élen a moszkvai katonazenei főiskola dobos százada menetelt, utánuk zászlóvivő egységek következtek az orosz nemzeti lobogó mellet a háborús frontok zászlaival, majd a szárazföldi és haditengerészeti, továbbá a légierő díszszázadai és a három haderőnem háborús egyenruháit viselő századai következtek. Őket a FÁK-Államok - Azerbajdzsán, Örményország, Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Moldova, Tádzsikisztán és Ukrajna - egységei követték az orosz ábécé szerinti sorrendben. 

Utánuk a háború óta első ízben az egykori szövetségesek - Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és Franciaország, valamint Lengyelország - egységei következtek, majd Türkmenisztán egy százada, amelyet parancsnoka némi korábbi vita után egy fehér akhal-teke lovon ülve vezetett fel. Az állat egyenes utóda annak a ménnek, amelyen Zsukov marsall kilovagolt a Kremlből a legendás 1945-ös díszszemlén. 

Az elnöki ezred lovasait az oroszországi katonai főiskolák és egyetemek egységei követték, s a menetet a moszkvai katonai körzet zenekarainak 1200 muzsikusa zárta le.

Ezután következett a haditechnikai bemutató, amelyen a legújabb haditechnikai eredményeket a Topol-M és a Pancir önjáró rakétakilövő állások képviselték.

Az orosz sajtó beszámolója

A Győzelem Napján a moszkvai Vörös téren és további 18 oroszországi városban tartandó, minden eddiginél nagyobb szabású katonai díszszemléről az orosz sajtó jelentős része úgy vélekedik, hogy fő célja a lakosság hangulatának javítása egy nehéz időszakban, és az emberek jelentős része felmérések szerint meg szándékozik nézni a parádét a tévében.

A Vedomosztyi című lap rámutatott: a fejlett országok közül jelentősebb díszszemlét kizárólag Franciaországban tartanak évente 1880 óta a Bastille bevételének napján, szeretik viszont az ilyesmit Venezuelában, Kubában és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban. Kínában viszont az 1960-as évek óta nincs évente parádé, a  legutóbbi a népköztársaság megalakulásának 60. évfordulóján volt, s az léptékében messze elmaradt az idei moszkvaitól.
   
Az oroszországi díszszemle katonai jelentősége minimális - állapította meg a lap. A hidegháború idején fő értelme az volt, hogy megmutassák a Nyugatnak a hadrendbe állított új  haditechnikát. Most azonban új fegyverekből nagy a hiány az orosz hadseregben, és a tájékoztatási nyíltság olyan mértékű, hogy az új eszközökről mindenki tudomást szerezhet díszszemlék nélkül is. 
 Hagyományról is nehéz beszélni. A május 9-i ünnepségeket a szovjet és az orosz hatalom pillanatnyi politikai célok érdekében használta fel. Sztálin vezette be a szemlét 1945-ben, de már 1947-ben megszüntette, csak 1965-ben vezették be újra. Attól kezdve nem is csupán május 9-én, hanem november 7-én, az 1917-es forradalom kitörésének évfordulóján is tartottak díszszemléket. Nem volt parádé 1991 és 1995 között, és amikor felújították, nem vonult fel a haditechnika. Az utóbbi csak 2008-ban került vissza a Vörös térre.
   
A Vedomosztyi szerint lehetséges, hogy a Hitler-ellenes koalíció egységeinek és politikusainak meghívása külpolitikai célokat szolgál, s azt hivatott értésre adni, hogy Moszkva külpolitikai irányvonala egyre inkább nyugativá válik. Ezzel függhet össze az is, hogy a Kreml rábírta a moszkvai önkormányzatot a Sztálin-képek közszemlére bocsátásának mellőzésére - véli a lap. 

 "A katonai díszszemle fő célja azonban továbbra is belpolitikai: a tévé előtt ülő egyszerű orosz ember nemigen tudja, milyen fegyvereket lát, de maga a jól megrendezett tömegjelenet, a haditechnika, a díszlépésben menetelő katonák oszlopa kiválóan alkalmas a civilek harci szellemének emelésére, vagyis afféle sajátságos orosz beszámoló-prezentáció az adófizetők számára" - írta a lap.

Az Eho Moszkvi ellenzéki, liberális rádióadó kommentátorai szerint a győzelem minden eddiginél nagyobb szabású ünneplése és ezen belül a parádé főleg az orosz emberek múltbeli dicsőséggel való lelkesítését szolgálja egy olyan időpontban, amikor az országnak nincs mire büszkének lenni: a gazdasági helyzet nem rózsás, az utóbbi időben nem születtek különösebb vívmányok, még a téli olimpián is leszerepelt az orosz csapat, és eddig az 2014-ben Szocsiban tartandó olimpia egyetlen építménye sem készült el határidőre. 

Az Eho Moszkvi hullámhosszán megszólaltak olyanok is, akik egyszerűen vad atavizmusnak minősítették a díszszemlét.

OLDALTÖRÉS: Az orosz sajtó beszámolója