Iráni elnökválasztás: az ellenzéki jelölt megtámadta az eredményt

Rohamrendőrök ütlegelik Mir Hoszein Muszavi reformpárti iráni elnökjelölt egyik támogatóját Teheránban 2009. júnus 14-én, amikor második napja tartanak az utcai harcok a választási eredményeket vitatók és a karhatalom között.   (MTI/AP)

Mir Hoszein Muszávi bejelentette, hogy kérte az Őrök tanácsától - az iráni választásokat felügyelő befolyásos testülettől - az elnökválasztás szombaton közzétett eredményeinek érvénytelenítését. A hivatalos eredmény szerint Ahmadinezsád a szavazatok 63 százalékát szerezte meg, Muszávi 34 százalékot kapott.

A volt kormányfő Muszávi vitatja az eredményt. Azt mondja, tömeges választási csalás történt; hívei szombat este óta Teheránban folyamatosan összetűznek a rendőrökkel, noha Muszávi békés tiltakozásra szólította fel őket, a rendőrséget pedig arra, hogy hagyjon fel a tüntetőkkel szembeni erőszakos fellépéssel. Vasárnap a rendőrség a levegőbe leadott lövésekkel és könnygáz bevetésével oszlatott föl egy 200 fős tüntetést; a tiltakozók kövekkel dobálták meg a rendfenntartókat. A rendőrfőnök helyettese azt mondta, 170 embert vettek őrizetbe a szombat esti tüntetések után.  
 
Ahmadinezsád kijelentette vasárnap Teheránban tartott, az állami televízióban élőben közvetített sajtóértekezletén: a voksolás tiszta volt, eredménye pedig megkérdőjelezhetetlen. Lényegtelennek nevezte a választási csalásokkal kapcsolatos állításokat. Azzal érvelt, hogy egyesek (vagyis az ellenzéki jelöltek) győzni szerettek volna, most pedig (vereségük láttán) dühösek. Hozzátette: a magas, több mint 84 százalékos részvételi arány "nagy megaláztatás" a "világot irányító, elnyomó rendszer" számára.
 
Az Európai Unió aggodalmának adott hangot az iráni elnökválasztás megrendezésének módja miatt. Az integrációs szervezet szombat esti közleményében utalt a szavazást kísérő állítólagos szabálytalanságokra, valamint az eredmény közzétételét követő erőszakos cselekményekre.

Az Egyesült Államok részéről Joe Biden alelnök reagált. Azt mondta, nem biztos, hogy az iráni elnökválasztás szabad és tisztességes volt. Úgy fogalmazott, az Egyesült Államoknak és más országoknak még tanulmányozniuk kell az eredményt, hogy pontosabb ítéletet alkothassanak, mindenesetre neki "nem tűnt ennyire egyértelműnek" Ahmadinezsád fölénye. Arra utalt, hogy a közvélemény-kutatások szerint a hivatalban lévő ókonzervatív államfő nem volt népszerű a városokban.

Vasárnap a sajtó munkáját és a kommunikációt érintő több komoly korlátozásról érkezett bejelentés Iránból. Ezek közül a holland közszolgálati tévé kétfős stábjával történt eset a legsúlyosabb: az újságírót és operatőrét a falhoz állították, elvették tőlük az akkreditációjukat, érvénytelenítették a forgatási engedélyüket, és felszólították őket, hogy azonnal hagyják el az országot.

Ezenkívül az iráni hatóságok egy hétre bezárták az al-Arabíja dubaji tv-állomás teheráni irodáját, valószínűleg amiatt, hogy a tv-adó előző este hírül adta: a szombat esti zavargásokban életét vesztette három reformpárti tüntető. Az ARD és a ZDF német közszolgálati tv-adó panaszt tett amiatt, hogy az iráni hatóságok ellehetetlenítik teheráni tudósítóik munkáját. A BBC brit közszolgálati adó pedig közölte, zavarják perzsa nyelvű tv-adását. A La Repubblica olasz újság értesülése szerint a szombat esti utcai zavargásokban rövid időre őrizetbe vették a Tg3 olasz tv-híradó stábjának operatőrét, és elkobozták tőle az összecsapásokat rögzítő kazettát.

Hírek szerint több internetes oldal elérhetetlen Iránban, köztük a Facebook közösségi portál, amelyet Muszávi reformpárti hívei előszeretettel használnak arra, hogy gyűléseket szervezzenek. A mobiltelefonok sem működtek kifogástalanul; állítólag nem lehetett rövid szöveges üzenetet küldeni.