Robbantás a moszkvai metróban: rengeteg a halott (frissítve)

A Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) megerősítette, hogy nők voltak a merénylők.
   
Az ügyészség szerint a két merénylet 36 ember életét oltotta ki. A legfrissebb adatok szerint 70 sebesültet szállítottak kórházba.
   
A moszkvai magyar nagykövetségen Fendrik László főkonzul az MTI kérdésre elmondta: érdeklődött az illetékes szerveknél, hogy nincs-e magyar állampolgár az áldozatok között, de egyelőre azt a választ kapta, hogy még egyáltalán nem tudnak esetleges külföldi áldozatokról.

Jurij Szjomin moszkvai főügyész közölte, hogy a pokolgépek az elkövetők testén voltak, és az első adatok szerint mindkét öngyilkos merénylő nő volt. A pokolgépek robbanóereje mintegy 2-2 kilogramm trotilnak felelt meg.    
   
Az első robbantás időpontjában a moszkvai metróban több mint félmillió ember tartózkodott. Az egyik merényletet a Lubjanka metróállomáson követték el, amely közvetlenül az FSZB székháza közelében van.
   
A rendvédelmi szervek a délelőtt folyamán kutyákkal vizsgálják át a hatalmas moszkvai metróhálózat minden állomását. A fővárosi rendőrségnél megerősített szolgálatot rendeltek el.    
   
Az orosz fővárosban alig fél órával a második robbantás után elterjedt a hír, hogy a Proszpekt Mira állomáson is volt robbantás, de ezt a rendkívüli helyzetek minisztériuma és az ügyészség megcáfolta.
   
Dmitrij Medvegyev elnöknek a legfőbb ügyész és az egészségügyi miniszter tett jelentést. A Krasznojarszkban tartózkodó Vlagyimir Putyin kormányfőt szóvivője közlése szerint szintén részletesen tájékoztatták.
   
Időközben kiderült, hogy a mobilhálózat nem sérült meg, csak túlterhelt, de lelassult az internet szolgáltatás is.
   
A moszkvai közlekedés továbbra is gyakorlatilag bénult állapotban volt moszkvai idő szerint délelőtt 11 óra körül, vagy három órával az első robbantás után, noha a közlekedési vállalat nagyon sok külön buszjáratot állított be, s a tömegközlekedési eszközök a lezárt részeken is közlekedhetnek. A közlések szerint moszkvai idő szerint 13 óra előtt nem lehet számítani a közlekedési helyzet javulására.
   
Az Eho Moszkvi rádió élő adásába betelefonáló hallgatók arra panaszkodnak, hogy sem a forródróton, sem a helyszínen nem kapnak tájékoztatást az áldozatokról. Délelőtt 11 óra körül a sérültek névsorát azonban közzétették, s azt is, hogy kit melyik kórházba szállítottak.
   
Érdekesség, hogy a rádió adásába meglehetősen sokan telefonálnak az Oroszország elleni terrorizmus fő fészkének tekintett Csecsenföldről és Ingusföldről, hogy kinyilvánítsák részvétüket az áldozatok hozzátartozóinak és általában Moszkvának.

OLDALTÖRÉS: 2. Medvegyev a terrorizmus elleni harc folytatását ígéri

Az orosz vezetés rendületlenül folytatja a terrorizmus felszámolását célzó irányvonalát, s ezt a harcot kompromisszumok nélkül végigviszi - jelentette ki hétfőn Dmitrij Medvegyev orosz államfő a moszkvai metróban elkövetett robbantásos merényletek kapcsán.

Az orosz vezetés rendületlenül folytatja a terrorizmus felszámolását célzó irányvonalát, s ezt a harcot kompromisszumok nélkül végigviszi - jelentette ki hétfőn Dmitrij Medvegyev orosz államfő a moszkvai metróban elkövetett robbantásos merényletek kapcsán.

Az orosz vezetés rendületlenül folytatja a terrorizmus felszámolását célzó irányvonalát, s ezt a harcot kompromisszumok nélkül végigviszi - jelentette ki hétfőn Dmitrij Medvegyev orosz államfő a moszkvai metróban elkövetett robbantásos merényletek kapcsán.

Az államfő egy rendkívüli tanácskozáson mondta ezt, amelyen az érintett intézmények és hatóságok vezetői számoltak be a történtek következményeiről. Egyben utasította a hatóságokat minden szükséges biztonsági intézkedés megtételére az egész országban, különösen pedig azokban a városokban, ahol van metró.
   
A résztvevők az elnöknek is eltérő adatokat mondtak az áldozatokról: a halálos áldozatok számát a különböző főhatóságok 36-38 között, a sérültek számat 37-65 között nevezték meg, a sérültek közül nyolcnak az állapota súlyos, életveszélyes.
   
Alekszandr Bortnyikov, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatója a tanácskozáson leszögezte: a merényletet "az Észak-Kaukázushoz kötődő terrorista csoportok követték el".
   
Az Interfax hírügynökség közben úgy értesült, hogy a metróban lévő biztonsági kamerák felvételeinek tanúsága szerint a két "sahidkát" - öngyilkos merénylő nőt - egy-egy asszony kísérte, s ellenük körözést adtak ki.
   
A metró sajtószolgálatának közlése szerint az állomásokban nem tettek kárt a robbantások. Ennek ellenére moszkvai idő szerint 14 órakor a forgalom az érintett vonalakon még állt, s Jurij Luzskov polgármester csupán annyit tudott ígérni, hogy legkésőbb egy órával a nyomozók és a szakértők elvonulása után újra elindítják a járatokat.
   
A nyomozók tevékenysége még jó ideig eltarthat, ugyanis 13 óra után kezdték kihozni az áldozatokat a felszínre.
   
A többi metróvonal továbbra is üzemel.
   
Az illetékes szervek jelentősen fokozták a fővárosban a biztonsági intézkedéseket. A metró bejáratainál és kijáratainál az OMON, a belügyminisztérium elit egységének emberei őrködnek, és szúrópróba szerűen ellenőrzik az utasok igazolványát, csomagjait. A város utcáira és a metróba közel ezer katonát vezényeltek, a rendőrség megerősített szolgálatot teljesít, és megerősítették a biztonsági intézkedéseket a fővárosi repülőtereken is.
   
Szergej Sojgu, a rendkívüli helyzetek minisztere korábban felszólította a mobil szolgáltatókat, hogy minden ügyfelüknek küldjenek SMS-t, s ebben szólítsák fel őket, hogy maguk keressék a kapcsolatot rokonaikkal, akikről nem tudnak. A szolgáltatók kora délután készen álltak az SMS-ek kiküldésére, de a javaslatot sokan bírálják azzal, hogy amúgy is akadozva működik a hálózat a túlterheltség miatt.

OLDALTÖRÉS: 3. Szakértő: ismét csecsenek robbanthattak

Ismét észak-kaukázusiak, ezen belül is csecsenek robbanthattak a moszkvai metróban hétfőn reggel, a merényletnek valószínűleg nem lesz közvetlen hatása az orosz döntéshozásra, de nem lehet kizárni, hogy további akciók követhetik a mostani merényleteket - mondta Sz. Bíró Zoltán, Oroszország-szakértő, az Magyar Tudományos Akadémia főmunkatársa hétfőn az MTI-nek.

Ismét észak-kaukázusiak, ezen belül is csecsenek robbanthattak a moszkvai metróban hétfőn reggel, a merényletnek valószínűleg nem lesz közvetlen hatása az orosz döntéshozásra, de nem lehet kizárni, hogy további akciók követhetik a mostani merényleteket - mondta Sz. Bíró Zoltán, Oroszország-szakértő, az Magyar Tudományos Akadémia főmunkatársa hétfőn az MTI-nek.

Ismét észak-kaukázusiak, ezen belül is csecsenek robbanthattak a moszkvai metróban hétfőn reggel, a merényletnek valószínűleg nem lesz közvetlen hatása az orosz döntéshozásra, de nem lehet kizárni, hogy további akciók követhetik a mostani merényleteket - mondta Sz. Bíró Zoltán, Oroszország-szakértő, az Magyar Tudományos Akadémia főmunkatársa hétfőn az MTI-nek.

Az első hírekből és információkból arra lehet következtetni, hogy nagy valószínűséggel csecsenek vagy észak-kaukázusiak lehettek a megrendelők és az elkövetők. Az akció biztos, hogy nem fogja engedményekre kényszeríteni az orosz kormányzatot - hangsúlyozta Sz. Bíró Zoltán.
   
Nyilvánvaló, hogy politikai célja volt a robbantásoknak, minél nagyobb káoszt akartak okozni a merénylők, azt akarták ezzel megmutatni, hogy ki vannak szolgáltatva az oroszok. Erre pedig a legmegfelelőbb hely a moszkvai metró - hangsúlyozta az elemző.
   
Sz. Bíró Zoltán szerint az események kitervelői ezután sem számíthatnak semmilyen engedményre a moszkvai vezetéstől. A putyini rendszer ugyanis abban különbözik leginkább a jelcinitől, hogy sem tárgyalni, sem engedni nem hajlandó ezekben a kérdésekben. A vezetés azonban tudatában van, hogy milyen hatalmas regionális különbségek jellemzik Oroszországot, azon belül is milyen nehéz helyzetben van az Észak-Kaukázus - fűzte hozzá.
   
Az ilyen merényletek ráadásul fenntartják az orosz társadalomban azt az ellenszenvet a Kaukázusban élő etnikumokkal szemben, amely a kilencvenes évek végétől alakult ki - mutatott rá a szakember.
   
A világ elszokott ezektől az eseményektől, az utolsó áldozatokkal járó merénylet 2004-ben történt, 2007-ben ugyan volt egy kísérlet, de azt időben felfedezték. A robbantásokkal a továbbra is megoldatlan észak-kaukázusi helyzet ismét a világ és Oroszország figyelmének középpontjába kerül - tette hozzá.
   
Nem véletlen, hogy az egyik merénylő a Szövetségi Biztonsági Szolgálat épülete alatti metróállomáson robbantott, a másik célja pedig a szövetségi belügyminisztériumi állomás volt. Az üzenet egyértelműen az volt, hogy az észak-kaukázusi konfliktus továbbra sincs lezárva. Ugyanis nemcsak Csecsenföld, hanem az egész Észak-Kaukázus problémás terület: Ingusföldről, Észak-Oszétiából és Dagesztánból is érkeznek hírek különböző csoportok működéséről és az azok elleni szövetségi fellépésről - fűzte hozzá.
   
Arra a kérdésre, hogy megelőzhetőek lettek volna-e a robbantások, Sz. Bíró Zoltán azt mondta: rendkívül nehéz egy akkora létesítményt védeni, mint a moszkvai metró. Épp ezért nagyon nagy számban vannak jelen az állomásokon a rendőrök és a titkosszolgálatok civil ruhás munkatársai, ráadásul kiterjedt kamerahálózatot is kiépítettek a metróban. A kamerák képeiből épp ezért már sikerült kideríteniük, hogy a feltételezett elkövetők hol szállhattak fel a metróra és hogyan néztek ki. De nagyon nehéz előre kiszűrni a lehetséges merénylőket - mondta a szakember.
   
Az első robbantás utáni reakciókkal kapcsolatban a szakértő kiemelte, hogy az 1977 óta tartó merényletekben még nem volt olyan, hogy egymás után kétszer robbantottak volna az elkövetők.
   
Horváth Júlia