Tisztelet és új kezdet: Obama-beszéd az USA és az iszlám világ viszonyáról

Barack OBAMA amerikai elnök (elöl) látható a szfinx előtt, amikor látogatást tesz a Kairó közelében fekvő gízai piramisoknál 2009. június 4-én. Obama rövid közel-keleti körútjának második állomása Egyiptom. (MTI/AP/Gerald Herbert)

Az USA nem áll háborúban az iszlámmal

A Kairói Egyetem 3 ezer fős hallgatósága előtt mondott, különösen a muzulmán világban nagy érdeklődéssel várt beszédében hangsúlyozta, hogy az egész világon együtt kell szembeszállni az erőszakos, szélsőséges jelenségekkel, és előre kell lépni a közel-keleti béke megteremtésének törekvésében. 

Véget kell vetni a gyanúsítgatások és a viszályok korszakának - mondta Obama, s beszédében azt az üzenetet fogalmazta meg, hogy az Egyesült Államok ellen 2001 szeptemberében végrehajtott terrortámadásokat és az iraki háborút követő korszak idején létrejött viszonyrendszert rendezni kell. Az új kezdetnek a kölcsönös tiszteleten és egymás érdekeinek figyelembe vételén kell alapulnia - hangoztatta. 
 
Obama visszautalt Ankarában elhangzott beszédére, amelyben leszögezte, hogy az Egyesült Államok "nem állt és soha nem fog háborúban állni az iszlámmal". Ugyanakkor "szakadatlan harcot folytatunk a biztonságunkat veszélyeztető szélsőséges erőszak ellen" - fűzte hozzá. 
 
Az amerikai elnök kifejtette: az izraelieknek és a palesztinoknak meg kell találniuk a módját, hogy békében éljenek egymás mellett. E kérdésben amellett foglalt állást, hogy a palesztinok államalapítási vágyai törvényesek, a palesztin nép mostani helyzete tűrhetetlen. Ugyanakkor felszólította a palesztinokat, hogy hagyjanak fel az erőszakkal, mert az erőszak és a gyilkolás eszközével ellenállni téves gondolat, amely nem vezet eredményre. Szorgalmazta, hogy a Gázai övezetet ellenőrző Hamász ismerje el Izrael jogát a létezésre. 
 
Izraelhez intézett szavaival azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államok és a zsidó állam kapcsolatai megbonthatatlanok ugyan, de Washington nem tartja törvényesnek a zsidó telepek további bővítését. Ezért arra kérte Izraelt, hogy állítsa le ezt a folyamatot, amely sérti a múltban kötött megállapodásokat, és kárt okoz a békeerőfeszítések valóra váltásának.
 
Az iráni atomprogrammal kapcsolatban Obama megjegyezte, hogy "döntő fordulat" állt be e téren. Az Egyesült Államok kész előzetes feltételek nélkül előrelépni a kölcsönös tisztelet alapján, még ha nehéz lesz is leküzdeni az elmúlt évtizedek bizalmatlanságát.
  
Obama hangsúlyozta: itt nem csupán amerikai érdekekről van szó, hanem azt kell megakadályozni, hogy a térségben nukleáris fegyverkezési hajsza alakuljon ki, ami a régiót és a világot különösen veszélyes útra sodorná. Azt is kifejtette viszont, hogy "minden nemzetnek, beleértve Iránt is, joga van a békés célú atomenergiához, ha erre irányuló tevékenysége megfelel az atomsorompó-szerződésben foglaltaknak. 
 
Az amerikai elnök kairói beszédében kitért arra is, hogy az Egyesült Államok nem akar csapatokat állomásoztatni Afganisztánban, és arra törekszik, hogy kivonja katonáit az ázsiai országból, miután meggyőződik arról, hogy sem Afganisztánban, sem Pakisztánban nincsenek már olyan szélsőségesek, akiknek eltökélt szándékuk, hogy annyi amerikait öljenek, amennyit csak tudnak. De erről egyelőre nincs szó - mutatott rá Obama.

Izrael megbékélést remél a muzulmán világgal az Obama-beszéd után

 Izrael csütörtökön reményét fejezte ki, hogy Barack Obama amerikai elnök történelmi beszéde az arab-muzulmán világgal való "új megbékélés korszakához" vezet.

Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke szóvivője útján üdvözölte Obama elnök beszédét.

 Az izraeli kormány közleménye szerint "Izrael békét akar, és mindent tőle telhetőt megtesz, hogy szélesítse a béke körét, egyúttal tekintetbe véve nemzeti érdekét és mindenekelőtt a biztonságát".  Az amerikai elnök csütörtöki kairói beszédében támogatta a palesztinoknak önálló állam létrehozására irányuló törekvését és "tűrhetetlennek" nevezte a palesztinok helyzetét. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok és a zsidó állam kapcsolatai megbonthatatlanok.

Az Egyesült Államok és Izrael közötti kapcsolatok jelenleg igen kényes szakaszban vannak, miután Benjámin Netanjahu elutasította az izraeli telepek létesítésének befagyasztását és a palesztin állam elvét.

Mahmúd Abbász palesztin elnöknek, a Gázai övezetben hatalmon lévő Hamásszal rivális szervezet, a Fatah vezetőjének szóvivője, Nabíl Abu Rudeina szerint "Obama beszédének a palesztin kérdésre vonatkozó része fontos lépés az új nyitásban". "Arról tanúskodik, hogy a palesztin kérdéssel kapcsolatos amerikai politika új és különbözik az előzőtől" - tette hozzá Abbász álláspontját ismertetve. 
 
A Hamász iszlamista szervezet szóvivője előzőleg úgy foglalt állást, hogy Obama elnöknek a muzulmán világhoz intézett csütörtöki beszédében "kézzelfogható változás" érzékelhető, de vannak benne ellentmondások is. Fauzi Bargúm többek között kifogásolta, hogy bár elismerte, hogy a Hamász élvezi a palesztin nép egy részének támogatását, Obama nem szólított fel a demokratikusan megválasztott Hamász legitimitásának tiszteletben tartására, és "nem kért bocsánatot az Irakot és Afganisztánt leromboló téves politikákért".

A Hezbollah és asz-Szadr nem elégedett Obama kairói beszédével

 Kairói beszéde után bírálta Barack Obama amerikai elnököt és politikáját csütörtökön a Hezbollah libanoni síita szervezet és Moktada asz-Szadr iraki radikális síita hitszónok.

 A Hezbollah szerint Obama, aki a Kairói Egyetem tartott beszédében új kezdetet szorgalmazott az Egyesült Államok és a muzulmán világ közötti kapcsolatokban, semmilyen valós változásra nem tett ígéretet. Haszan Fadlalla, a Hezbollah képviselője kijelentette, hogy a beszéd nem tartalmazott semmiféle valós változtatást az Egyesült Államok regionális politikáját illetően. 

"Az arab-iszlám világnak nem leckékre, hanem konkrét tettekre van szüksége, kezdve azzal, hogy radikális változások kellenek a palesztin üggyel kapcsolatban" - mondta a képviselő, aki szerint "az araboknak és a muzulmánoknak az a problémája, hogy az Egyesült Államok támogatja a térségben végrehajtott izraeli agressziókat". 

Moktada asz-Szadr, az amerikaiak "fekete báránya", nem hiszi, hogy Obama őszinte. Úgy vélte, hogy az Egyesült Államok célja a világ leigázása. A síiták szent városában, Nedzsefben kiadott közleményében a hitszónok kijelentette, hogy Obama nem tudja megváltoztatni az amerikai politikát, amely "az iszlámmal szemben ellenséges volt és az is marad".
 
Az egy évvel ezelőtt Iránba áttelepült asz-Szadr leszögezte: az amerikai elnöknek tudnia kell, hogy az ellenállás folytatódik. Addig nem hisznek Barack Obamának, amíg az amerikai csapatok ki nem vonulnak Irakból és Afganisztánból, valamint fel nem hagy Izrael támogatásával - tette hozzá.

Németországba érkezett Barack Obama

 Németországba érkezett csütörtök este Barack Obama amerikai elnök, aki előzőleg Szaúd-Arábiában és Egyiptomban tett történelmi látogatást, új kezdetet szorgalmazva az Egyesült államok és a muzulmán világ viszonyában.

Az elnöki különgép rendkívüli biztonsági intézkedések közepette szállt le Drezdában, ahol Obama pénteken délelőtt Angela Merkel kancellárral folytat tárgyalásokat. Berlini kormánykörökben előzőleg némi megrökönyödést okozott, hogy az Egyesült Államok elnöke nem a fővárosba érkezett, később azonban arra hivatkoztak, hogy az egy napra tervezett Obama-vizit legfőbb célja az emlékezés. Ennek kapcsán egyes források arra utaltak, hogy a szászországi főváros a II világháború végén csaknem teljes mértékben a szövetségesek bombázásainak áldozatává vált. Így a drezdai helyszín kiválasztását egyfajta közvetett amerikai gesztusként értékelték.
 
Ebből a szempontból még nagyobb jelentősége van annak, hogy a drezdai tárgyalások után Barack Obama Merkel kancellár kíséretében a türingiai Weimar közelében lévő, egykori buchenwaldi koncentrációs tábort is felkeresi, ahol ma emlékhely áll és múzeum működik. Obama - akinek anyai nagybátyja 1945 áprilisában részt vett az egyik buchenwaldi altábor felszabadításában - tisztelegni kíván a náci rezsim áldozatainak emléke előtt. A gesztus a maga nemében egyedülálló, amerikai elnök ugyanis egykori koncentrációs tábort még nem keresett fel. Amerikai források szerint az elnök az arab országokban tett látogatás után mindezzel Izraelnek is üzenni kíván, jelezve a zsidó állammal iránti elkötelezettségét. 

Obama érkezéséhez időzített nyilatkozatában a német kancellár azt hangoztatta, hogy az elnöki vizit az egykori náci rezsim által indított háborúra, illetve Németország újjászületésére való emlékezés jegyében zajlik. Merkel ennek kapcsán utalt a látogatás állomásaira, azaz a bombázás után talpra állt Drezdára, továbbá Buchenwaldra és végül Normandiára, ahol szombaton a szövetségesek partraszállásának 65. évfordulóján ünnepi megemlékezést rendeznek. 

A szászországi fővárosban a vizit idejére rendkívüli biztonsági intézkedéseket foganatosítottak, ennek ellenére Obama a tárgyalások után rövid találkozót tervez a drezdaiakkal. Majd Merkel kancellárral Buchenwaldot, s végül délután a rajna-pfalzi Landstuhlban lévő katonai kórházat keresi fel, ahol az Afganisztánban és Irakban súlyosan megsebesült amerikai katonákat kezelik.