Magyar siker az IgNobel-díjkiosztón

Tóth Ágota, a Szegedi Tudományegyetem Fizikai Kémiai Tanszékének docense és japán kollégái azt kutatták, hogy a nyálkagombák milyen útkereső módszerrel próbálnak eljutni egyik helyről a másikra. A kutatásnak gyakorlati haszna is van, például vasúthálózatok tervezésénél, így kissé kilóg a többi IgNobel-díjas közül - írja az Index. 

Az IgNobel-díjat (Ig = ignoble, méltatlan) eredetileg a tudományos élet azon személyeinek adták át, akik értelmetlen, megismételhetetlen vagy arra érdemtelen kutatásokat végeztek, de újabban inkább a vicces, de elgondolkodtató kutatásokat díjazzák. 

IgNobel-díjat érdemelt már "A sör, a tejföl és a fokhagyma hatása az orvosi piócák étvágyára" című kutatás, a kóla fogamzásgátlását vizsgáló kísérlet, vagy éppen a bolhakutatásban elért eredmények, miszerint a kutyákban élő bolhák magasabbra ugranak, mint a macskákban élők. 

Korábban is akadtak magyar IgNobel-díjasok. Gál József fizikus a Brémai Egyetemen kutató kollégáival azt vizsgálta, hogy a pingvinek milyen nagy nyomással lövik ki székletüket, Teller Ede pedig az első béke-IgNobelt nyerte 1991-ben, „életét kitöltő erőfeszítéséért, hogy megváltoztassa a BÉKE szó jelentését”.