Az eddigi legmelegebb félévet regisztrálta a NASA

Az ügynökség elemzése szerint ez a leghathatósabb bizonyíték az ember által okozott légköri felmelegedésre, mivel egy olyan időszakban történt, amikor a napsugárzási minimumnak maximális hűtő hatása volt.

Szakértők szerint 2010 valószínűleg a legmelegebb év lesz az időjárási adatok rögzítése óta, bár az amerikai óceán- és légkörkutató intézet (NOAA) azt jósolja, hogy július-augusztusban kialakul a La Nina óceáni időjárási jelenség, amelynek hűtő hatása lesz.

A NASA adatbázisában az idei június volt minden idők harmadik legmelegebb júniusa. Az északi félgömbön rekord alacsony volt a hótakaró mennyisége, és az utóbbi hat hétben egy sor hőségrekord dőlt meg egyebek mellett Kuvaitban, Szaúd-Arábiában, Irakban, Nigerben, Pakisztánban és Oroszország ázsiai részén. Minden idők legmagasabb hőmérsékletét Ázsiában - 53,3 Celsius fokot - május 26-án rögzítették Pakisztánban, és ezen a héten nagy hőség tombol Afrika és a Közel-Kelet több országában.
 
A hőhullámok és a szélsőségesen magas hőmérsékletek 2039-re szokványosak lesznek az Egyesült Államok területén a Stanford Egyetem új tanulmánya szerint; a globális felmelegedés hatásai előbb lesznek érezhetők, mint azt korábban jósolták. Egyes szövetségi államokban, köztük Utah-ban, Coloradóban, Arizonában és Új-Mexikóban évente várhatóan hét - az emberek egészségére és az agrárszektorra nézve kockázatos - rendkívül forró periódus fog kialakulni. A nagy meleg miatt jelentősen csökkenhet majd a kukorica-, szója-, gyapot- és szőlőtermés.

OLDALTÖRÉS: Hőség - száz éve nem látott forró nyár kínozza Moszkvát

Hőség - száz éve nem látott forró nyár kínozza Moszkvát

Hőség - száz éve nem látott forró nyár kínozza Moszkvát

Hőség - száz éve nem látott forró nyár kínozza Moszkvát

Több mint száz éve nem látott hőség kínozza Moszkva és Oroszország egész központi körzete lakosait már két hete; a meteorológiai előrejelzés szerint újabb, még erősebb hőhullám éri el a térséget szerdán.

A napi átlaghőmérséklet 24,5 fok volt az utóbbi tizenegy napon, azaz 5-7 fokkal magasabb a megszokottnál. Júliusban eddig 6,6 fokkal haladta meg a napi átlaghőmérséklet a normális szintet.

A központi körzetben szerdától legalább a hét végéig napközben 36-38 Celsius fokig melegszik fel a levegő, és a páratartalom eléri a 70 százalékot. Esőre vagy erősebb szélre nem lehet számítani. Moszkvában a hőmérő higanyszála nem ereszkedik napközben 30 fok alá, s éjjel is csak 17-19 fokra hűl le a levegő. 

Az aszállyal párosuló hőség valósággal felégette a gabonatermő vidékek egy részét, így a Volga mentén, s valóban csak "tikkadt szöcskenyájak legelésznek" a szétrepedezett felületű mezőkön. Egyelőre 5-10 millió tonnás terméskieséssel számolnak a hatóságok, s 20-30 százalékos gabonaár-növekedést jósolnak.

A lakosságnak jó tanácsok tucatjait osztogatják az orvosok és a média. Gennagyij Onyiscsenko országos tisztifőorvos ismét javasolta, hogy Oroszországban is vezessék be az ebéd utáni több órás pihenőt, vagy tolják el a munkavégzés időpontjait. Egy felmérés szerint a moszkvaiak 48 százaléka támogatja a kezdeményezést, bár a szieszta mellett inkább csak azok szavaztak, akik nem légkondicionált helyiségekben dolgoznak.

Sok munkaadó panaszkodik, hogy beosztottjai bágyadttá, közönyössé váltak, sőt némileg "elbutultak" a hőségben. Megsokszorozódtak a hibák, és még a legpénzéhesebbeknek sem akarózik kilépni az utcára és ügyfeleket felkeresni. Az orosz törvények értelmében legfeljebb hét órát lehet dolgozni, ha a munkahelyen 28,5 fokot mutat a hőmérő, 29,5 foknál pedig már csak 5,5 órát. Ha a hőmérséklet eléri a 33 fokot, a munkát be kell szüntetni - emlékeztetett a Komszomolszkaja Pravda című újság a hosszú forró nyár kapcsán készített összeállításában.

Orvosok és tudósok összességében helyeslik az ebéd utáni sziesztát. Figyelembe véve azonban a helyi sajátosságokat, orosz szakértők nem lelkesednek az ötletért. Vlagyimir Kovalzon szerint Oroszországban nem a dél-európai mintát kellene követni, hanem például az amerikait. Manhattani munkahelyeken nemrégiben tömegesen alakítottak ki relaxáló szobákat, megértve azt, hogy a rövid pihenés csökkenti a stresszt, és serkenti az agyat.

A hőség csak a légkondicionálókat árusító és beszerelő orosz cégeknek jött jól, már nem győzik kielégíteni a megemelkedett keresletet. A legolcsóbb hűsítő berendezés szereléssel együtt 20 ezer rubel (mintegy 150 ezer forint), egy erős és komoly klímaberendezés viszont akár 200 ezer rubelbe vagy még többe kerül.