Kultúra

2010.12.29. 15:42

Médiatörvény: nehogy lebontsák a demokratikus rendet

A magyar médiatörvénnyel kapcsolatos aggodalmakról közölt vendégkommentárt a Frankfurter Rundschau című német lap szerdai számában Elmar Brok, a kormányzó Német Kereszténydemokrata Unió (CDU) európai parlamenti (EP-) képviselője, az EP néppárti frakciójának külpolitikai szóvivője, a német-magyar fórum társelnöke.

MTI

A magyar jogszabályról szólva megállapítja, hogy a közmédiumok átszervezése, egy közös szervezetbe tömörítése nem jelent problémát, "mégha ezáltal mintegy félszáz ember el is veszíti államtitkári fizetését". Sok országban létezik a magyarországihoz hasonló médiahatóság is, regisztrálási és licencadási joggal. Problémának látszik viszont, hogy az Orbán-kormány a maga kétharmados többségével egy olyan, több mint 120 oldalas törvényt vitt keresztül, amely a közszolgálati és a magánmédiától az internetig szinte az egész kommunikációt szabályozza.
   
A választók alkotmányozó többséggel ruházták fel a kormánypártot, ami különleges mértéktartást és felelősségtudatot követel meg, "nehogy a demokratikus és jogállami rendet lebontsák". Ezért világossá kell tenni - írja -, hogy a médiahatóság minden intézkedése törvényesen ellenőrizhető. "A törvényalkotásból, a médiahatóságok magatartásából és a joggyakorlatból olyan eredménynek kell születnie, amely biztosítja a sajtószabadságot. A médiahatóságoknak, amelyek függetlenek a kormánytól, és amelyeket a parlament választ meg, csak akkor szabad szankciókkal a szerkesztői szabadságba beavatkozniuk, ha azok az ifjúságvédelemre, pornográfiára vagy reklámszabályozásra vonatkoznak" - írja Brok.
   
Mindezekre vannak példák más országokban, de a gyakorlat és a különböző törvényalkotási elemek összehangolása tisztázásra szorul. Az Európai Bizottságnak mint az EU-szerződések őrének éppen ezt kell megvizsgálnia - szögezi le a szerző.
   
Brok szerint bizonyosan az uniós jogba ütközik az a rendelkezés, amely magas részarányt állapít meg a magyar gyártású produktumokra. Ez azonban - hangsúlyozza - nem a sajtószabadság kérdése. Az újságíró forrásainak nyilvánosságra hozatala "közbiztonságot érintő ügyekben" a legtöbb országban problémát jelent. De a WikiLeaks ellenére világossá kell tenni, hogy egy újságíró, aki törvényes eszközökkel információhoz jut, azt eredetétől függetlenül felhasználhatja, de egyúttal nem köteles így tenni. A személyiségvédelem és a következmények felmérése az újságíró felelőssége.
   
Brok felhívja a figyelmet, hogy az új magyar médiatörvény elsősorban azért keltett olyan nagy figyelmet, mert az ország január 1-jétől az EU elnöke lesz. Idézi az EU alapjogi chartájának "nagy jelentőségű" 11. cikkelyét "a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságáról". Leszögezi ugyanakkor, hogy a médiajog szabályozása nemzeti hatáskörben áll, Németországban pedig az egyes tartományok kompetenciája.
   
Ha a magyar médiatörvény elleni vádak megfelelnek a valóságnak, a sajtószabadság jelentősége miatt panasszal lehet fordulni az Emberi Jogok Európai Bíróságához, de az EU maga is aktivizálhatja magát az alapjogi chartára és az emberi jogok európai egyezményére hivatkozva.
   
Ha a jogszabály vizsgálata ahhoz a következtetéshez vezet, hogy Magyarország az EU olyan alapjogait sértette meg, mint az emberi jogok, szabadság, demokrácia, egyenlőség, jogállamiság, és figyelmen kívül hagyta a pluralizmust, a diszkrimináció tilalmát és a toleranciát, az EU léphet. A tagállamok egyharmada, az Európai Parlament vagy a Bizottság kemény intézkedéseket hozhatnak, egészen a szavazati jog megvonásáig. Mindehhez azonban alapos indoklásra van szükség, ezért fontos, hogy a Bizottság kérje a magyar kormánytól a jogszabály magyarázatát - áll Brok írásában.

OLDALTÖRÉS: FAZ: Budapesti német hetilap kiadója nyilatkozik a médiatörvényről

FAZ: Budapesti német hetilap kiadója nyilatkozik a médiatörvényről

FAZ: Budapesti német hetilap kiadója nyilatkozik a médiatörvényről

FAZ: Budapesti német hetilap kiadója nyilatkozik a médiatörvényről

A magyar médiatörvényről közöl interjút egy német nyelvű budapesti hetilap kiadójával internetes oldalán szerdán a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

Az 1988 óta Magyarországon élő német Jan Mainka, aki 1999-ben alapította  7 ezer példányban megjelenő, főként a Magyarországon dolgozó német üzletemberek körében népszerű Budapester Zeitungot, kifejti: német újságíróként nem érzi, hogy az új médiatörvény bármiben korlátozná. Amellett - mutat rá - a magyar törvények esetében is igaz a mondás, "nem eszik olyan forrón a kását". Ráadásul kétségei vannak a médiatörvény megvalósíthatóságával kapcsolatban is, hiszen mindazt, ami az interneten megjelenik, szinte lehetetlen ellenőrizni.
   
Mainka a magyar médiatörvényre való nyugati reagálásokat eltúlzottnak, hisztérikusnak tartja. Orbán Viktor már tanúságot tett civil kurázsijáról a rendszerváltás időszakában, a magyar miniszterelnök nem "antidemokrata", Magyarország pedig nem Észak-Korea, hanem egy nyitott ország - mondja.
   
A német újságírót a magyar médiatörvényt kísérő heves reakciók Thilo Sarrazinnak - a német jegybank elnöksége egykori tagjának - a muzulmán bevándorlókat bíráló könyve körüli németországi hisztériára emlékeztetik. A kritikusok ízekre szedték a később bestsellerré vált művet, anélkül, hogy vették volna a fáradságot, hogy elolvassák, vagy egyáltalán a kezükbe vegyék.
   
Mainka súlyos bírálattal illeti a sajtót is, mondván, hogy miközben a nyolcéves szocialista kormányzás idején teljes volt a sajtószabadság, nem sikerült megakadályozni, hogy a politikai osztály és a hozzá közel álló körök a közérdek kárára gátlástalanul gazdagodjanak, miközben a gondjaikra bízott ország a gazdasági összeomlás szélére jutott. Hol voltak a mai figyelmeztetők és önjelölt magyarbarátok, amikor az ország nyolc év alatt egyre mélyebbre süllyedt a korrupció és a rossz gazdálkodás mocsarába? - teszi fel a kérdést. Az ártatlanság vélelme a magyar kormányt is megilleti, amely - igaz, olykor ügyetlenül és nem hozzáértő módon - megpróbálja kihúzni az ország szekerét a kátyúból - jelzi az interjúban a Budapester Zeitung kiadója.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!