Médiatörvény: Orbán - Magyarország kész módosítani, ha a többi EU-ország is így tesz

A miniszterelnök ugyanakkor az AFP francia hírügynökség szerint visszautasította a törvény francia és német bírálatát, s jelezte, hogy semmit nem változtatnak a vitatott jogszabályon, amíg a többi európai ország nem teszi meg ugyanezt a saját idevágó törvényeivel.

"Az Európai Unió tagja vagyunk, és vannak játékszabályok" - mondta a kormányfő. Mindazonáltal ismét kijelentette, hogy az új magyar médiatörvény összhangban van az EU más tagjainak hasonló jogszabályaival, olyan országokéival, mint Franciaország, Németország vagy Hollandia. 

"Kétlem, hogy találna bárki bármi olyat a mi törvényünkben, ami ne szerepelne más EU-tagállamok médiatörvényeiben" - jegyezte meg a kormányfő a Reuters szerint.
 
Orbán Viktor, aki külföldi újságírókkal találkozott a soros magyar EU-elnökség nyitánya alkalmából, azt mondta az AFP szerint, hogy "nem Franciaország vagy Németország dolga" ítélkezni arról, megfelel-e egy nemzeti jogszabály az Európai Unió szabályainak, hanem az Európai Bizottságé".

"Természetesen, Magyarország elfogad bármilyen az EU által indított eljárást - mondta. - De, ha a magyar médiatörvénynek ezt a passzusát módosítani kell, akkor Franciaországban, Németországban és Hollandiában is meg kell változtatni az ottani médiatörvényeket, mivel semmi olyan nincs az általunk alkotott jogszabályban, ami ne lenne az ő médiatörvényükben" - idézte Orbán Viktor szavait a brit és a francia hírügynökség.

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy "a diszkrimináció-mentesség a legfontosabb elv Európában". "Ezért nem tudom elképzelni azt a helyzetet, hogy azt mondják, hogy a magyar törvényt valamilyen vonatkozásban meg kell változtatni, miközben más országoknak ugyanazt a vonatkozást nem kell módosítaniuk".

"Úgy vélem, hogy az a mód, ahogyan a francia és a német kormány reagált ebben a vitában, túlságosan is elsietett és szükségtelen (volt)" - mondta. "A jogszabály pontos ismerete nélkül egyetlen országnak sincs joga bírálni minket, s megszabni nekünk, hogy mit tegyünk" - idézte szavait a dpa német hírügynökség. "Elégedettségét" hangoztatta ugyanakkor azzal kapcsolatban, hogy szerinte a német kormány mérsékelte bírálatát a témában tett első, decemberi nyilatkozataihoz képest. "Ugyanezt várom a francia kormány részéről is" - tette hozzá.

"Nem emlékszem rá, hogy Magyarország valaha is bírálta volna a francia médiatörvényeket" - mondta. Egyúttal megemlítette az AFP jelentése szerint, hogy Magyarországon - Franciaországgal ellentétben - nincs olyan jogszabály, amelynek értelmében a kormány nevezhetné ki a közszolgálati televízió elnökét. "És én sohasem mondtam, hogy ez egy antidemokratikus törvény lenne" - húzta alá.

Orbán: a magyar médiatörvényben nincs speciális magyar szabály

OLDALTÖRÉS: Orbán: a magyar médiatörvényben nincs speciális magyar szabály

 Orbán Viktor szerint a magyar médiatörvény csak olyan jogi megoldásokat tartalmaz, amelyek tételesen szerepelnek más uniós tagállamok médiatörvényeiben, ezért elképzelhetetlen lenne a jogszabály bizonyos passzusainak megváltoztatása anélkül, hogy más tagországokat is ugyanezen passzusok megváltoztatására köteleznének.

 Orbán Viktor szerint a magyar médiatörvény csak olyan jogi megoldásokat tartalmaz, amelyek tételesen szerepelnek más uniós tagállamok médiatörvényeiben, ezért elképzelhetetlen lenne a jogszabály bizonyos passzusainak megváltoztatása anélkül, hogy más tagországokat is ugyanezen passzusok megváltoztatására köteleznének.

 Orbán Viktor szerint a magyar médiatörvény csak olyan jogi megoldásokat tartalmaz, amelyek tételesen szerepelnek más uniós tagállamok médiatörvényeiben, ezért elképzelhetetlen lenne a jogszabály bizonyos passzusainak megváltoztatása anélkül, hogy más tagországokat is ugyanezen passzusok megváltoztatására köteleznének.

Szijjártó Péter az MTI-hez eljuttatott közleményében beszámol arról, hogy Orbán Viktor európai uniós ügyekkel foglalkozó külföldi újságírókkal találkozott, akiknek a közelmúltban elfogadott új médiatörvénnyel kapcsolatban elmondta: az csak olyan jogi megoldásokat tartalmaz, amelyek tételesen szerepelnek más uniós tagállamok médiatörvényeiben; a törvényben egyetlen speciális magyar szabály sincs. 

"Éppen ezért az EU egyik legfontosabb értéke, a diszkrimináció-mentesség alapján elképzelhetetlen lenne a magyar médiatörvény bizonyos passzusainak megváltoztatása anélkül, hogy más tagországokat is ugyanezen passzusok megváltoztatására köteleznének" - rögzíti a közlemény. 

A miniszterelnök a külföldi újságíróknak elmondta azt is, hogy a magyar kormány gazdaságpolitikai intézkedéseinek következtében sikerült 3,8 százalékra csökkenteni a 2010-es költségvetési hiányt, és ez jó alapot ad arra, hogy a költségvetés idei hiányát 3 százalékon tartsák.

"Orbán Viktor azt is világossá tette: szeretnénk, ha Magyarország új, végleges alkotmánya olyan világos közpénzügyi szabályokat tartalmazna, amelyek megakadályozzák, hogy Magyarországot az 1980-as évek második fele és az elmúlt nyolc év szocialista kormányzása után újra eladósítsák" - közölte Szijjártó Péter. 

Győri Enikő: bízunk az Európai Bizottság véleményében

OLDALTÖRÉS: Győri Enikő: bízunk az Európai Bizottság véleményében

A magyar kormány bízik az Európai Bizottság magyar médiatörvénnyel kapcsolatos véleményében, és minden konzultációra készen áll - erről a Külügyminisztérium európai uniós ügyekért felelős államtitkára beszélt csütörtökön Budapesten egy más témában tartott sajtótájékoztatón.

Győri Enikő a médiatörvény esetleges megváltoztatására utaló újságírói kérdésre azt felelte, korai még arról beszélni, mint mondta, előbb "legyen (arról) egy hiteles vélemény".

"Rendelkezésükre áll a szöveg (...) mi tökéletesen elfogadjuk, és mi bízunk az Európai Bizottságnak a megalapozott véleményében" - fogalmazott az államtitkár, és arra mutatott rá: "nem véletlen", hogy a bizottság még nem minősítette a magyar médiatörvényt.

"Egy komoly szervről van szó, egy komoly szerv nem blamálja magát azzal, hogy olyasmiről beszél, amit nem olvasott el" - fogalmazott. Győri Enikő közölte: érdeklődéssel várják a véleményt, és "mindenféle konzultációra" készen állnak. Jelezte: ennek egyik állomása lesz a magyar kormány és az Európai Bizottság pénteki együttes ülése.

EP-vizsgálatot kezdeményezett a szocialista frakció

OLDALTÖRÉS: EP-vizsgálatot kezdeményezett a szocialista frakció

Hivatalosan kezdeményezte csütörtökön az Európai Parlament szocialista frakciójának vezetője, Martin Schulz, hogy az EP polgári szabadságjogokkal foglalkozó bizottsága indítson vizsgálatot a magyar médiatörvény ügyében.

Hivatalosan kezdeményezte csütörtökön az Európai Parlament szocialista frakciójának vezetője, Martin Schulz, hogy az EP polgári szabadságjogokkal foglalkozó bizottsága indítson vizsgálatot a magyar médiatörvény ügyében.

Hivatalosan kezdeményezte csütörtökön az Európai Parlament szocialista frakciójának vezetője, Martin Schulz, hogy az EP polgári szabadságjogokkal foglalkozó bizottsága indítson vizsgálatot a magyar médiatörvény ügyében.

Brüsszelben kiadott közleményében Schulz kiemelte, hogy egy ilyen vizsgálat akár szankciókat is eredményezhet, tekintettel az EP szerződéses jogosítványaira. A frakcióvezető azt is jelezte, hogy a hónap közepén, amikor Orbán Viktor miniszterelnök bemutatja a magyar EU-elnökség prioritásait az EP strasbourgi plenáris ülésén, kérdésekre kell számítania ebben a témában.

A német EP-képviselő kérte José Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnököt, hogy "legyen határozott az uniós értékek védelmében" a végrehajtó testület és a kormány pénteki budapesti találkozóján. Jelezte, hogy azt szeretné, ha az EP-vizsgálatba az érintett EU-biztosok (Neelie Kroes audiovizuális és Viviane Reding alapjogi biztos) is bekapcsolódnának.

"Európa-szerte nagy az aggodalom, hogy az új magyar médiatörvény és a kormány kinevezte médiatanács elfojtja a sajtószabadságot" - fogalmazott közleményében Schulz.

Párizs nem akarja leckéztetni Budapestet

OLDALTÖRÉS: Párizs nem akarja leckéztetni Budapestet

Franciaország nem akarja leckéztetni Magyarországot -  hangsúlyozta csütörtökön Laurent Wauquiez francia Európa-ügyi miniszter, miután Budapest éles kritikával illette a magyar médiatörvény módosítására tett francia kérést.

"Nem arról van szó, hogy bárkit is leckéztetni akarnánk" - mondta a miniszter a France Inter rádiónak, értésre adva, hogy Párizs csak "komoly, objektív munkát" remél Magyarország és az Európai Bizottság között, amely lehetővé teszi adott esetben "a problémák" megoldását.

Francois Baron francia kormányszóvivő kedden kijelentette, hogy Franciaország a magyar médiatörvény "módosítását" szeretné, a törvényt "a sajtószabadság mélyreható megváltoztatásának" minősítve. "Erőfeszítést kell tenni arra, hogy különbséget tegyünk a belső, Magyarország számára felmerülő kérdések és az európai elnökség betöltésének feladata között" - vélekedett Laurent Wauquiez.

Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön "túlságosan is elsietettnek és szükségtelennek" nevezte a francia (és a német) kormány reagálását. "Nem emlékszem rá, hogy Magyarország valaha is bírálta volna a francia médiatörvényeket" - mondta. Egyúttal megemlítette, hogy Magyarországon - Franciaországgal ellentétben - nincs olyan jogszabály, amelynek értelmében az államfő nevezhetné ki a közszolgálati televízió elnökét. "És én sohasem mondtam, hogy ez egy antidemokratikus törvény lenne" - húzta alá.

 Az MSZP a jogszabály megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól

OLDALTÖRÉS: Az MSZP a jogszabály megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól

A szocialisták a tavaly év végén elfogadott médiatörvény teljes megsemmisítését kérik az Alkotmánybíróságtól, mivel a jogszabályt részleteiben javíthatatlannak tartják.  Az MSZP még csütörtökön eljuttatja beadványát a testülethez - jelentették be sajtótájékoztatón. Az ellenzéki párt emellett a médiaalkotmány, valamint a szervezett bűnözés elleni fellépésről szóló törvény egyes rendelkezéseinek hatályon kívül helyezését is kezdeményezi.

A szocialisták a tavaly év végén elfogadott médiatörvény teljes megsemmisítését kérik az Alkotmánybíróságtól, mivel a jogszabályt részleteiben javíthatatlannak tartják.  Az MSZP még csütörtökön eljuttatja beadványát a testülethez - jelentették be sajtótájékoztatón. Az ellenzéki párt emellett a médiaalkotmány, valamint a szervezett bűnözés elleni fellépésről szóló törvény egyes rendelkezéseinek hatályon kívül helyezését is kezdeményezi.

A szocialisták a tavaly év végén elfogadott médiatörvény teljes megsemmisítését kérik az Alkotmánybíróságtól, mivel a jogszabályt részleteiben javíthatatlannak tartják.  Az MSZP még csütörtökön eljuttatja beadványát a testülethez - jelentették be sajtótájékoztatón. Az ellenzéki párt emellett a médiaalkotmány, valamint a szervezett bűnözés elleni fellépésről szóló törvény egyes rendelkezéseinek hatályon kívül helyezését is kezdeményezi.

Lendvai Ildikó szocialista országgyűlési képviselő frakciótársával, Mandur Lászlóval közösen tartott sajtótájékoztatón öt fő kifogást emelt a médiatörvénnyel szemmel.

Az ellenzéki képviselő a kritikák közé sorolta, hogy a jogszabály nem csak paragrafusaiban, de általánosságában is szükségtelenül és aránytalanul korlátozza a sajtó- és szólásszabadságot. Kifogásolta továbbá, hogy a médiahatóság egyoldalú politikai összetételben áll fel, aminek hatása a "közszolgálat gyarmatosításában" már meg is mutatkozott.

Az MSZP emellett túl szélesnek találja a törvény hatályát, továbbá szerintük jogbizonytalanságot okozhatnak a törvényben szereplő "gumiparagrafusok", illetve a jogszabályra való felkészülési idő hiánya - húzta alá Lendvai Ildikó.

Kiemelte: Magyarország "Európa szégyenpadjára ült" a médiatörvény miatt, az újságírók teljes jogbizonytalanságban kénytelenek dolgozni, miközben a kormány részéről "csak szánalmas védekezéseket hallunk".

Lendvai Ildikó szerint a médiatörvény az alkotmány paragrafusai közül sérti a véleménynyilvánítás és a szólás szabadságának követelményét, valamint a kellő felkészülési idő biztosításának elmulasztásával a jogállamiságot kimondó rendelkezéseket, illetve a lisszaboni szerződés megsértése miatt a nemzetközi jogi kötelezettség és a belső jog összhangjának elmulasztása is megtörténik.

A politikus a médiatörvény szükségtelen és aránytalan rendelkezései közé sorolta az új médiumok előzetes regisztrációjának bevezetését, ami szerinte a médiabiztos azon új hatásköréhez jelent hasonló fenyegetettséget, amely alapján akár jogsértés nélkül, csupán valamely érdeksérelem gyanújával is átvizsgálhatják az újságírók számítógépeit.

Hozzátette: az új jogszabály nem csak az internetes portálokra, hanem bizonyos esetekben a blogokra is kiterjed, így elmondható, hogy Magyarország Orbán Viktor kormányfő állításával szemben nem gazdasági szinten, hanem az emberi jogok és az internet korlátozása területén érte utol Kínát.

Mandur László szerint az ország presztízsének rendkívül sokat ártott, hogy a kormány lebecsülte a médiatörvényt bíráló külföldi meghatározó médiumokat, illetve nyugat-európai vezető politikusokat.

A szocialista politikus úgy gondolja, a jogszabállyal kritikus álláspontra helyezkedők a magyarországi követségek folyamatos beszámolói alapján pontosan képet alkothattak a médiatörvényről, így a kormány állításával ellentétben pontosan tudták mit kifogásolnak.

Magyarország megítélésének az sem tett jót, hogy a kabinet pontatlanul és hiányosan fordította le a törvényt, ezzel ugyanis a külföld tudatos megtévesztésének látszata alakulhatott ki - mutatott rá Mandur László.

Az ellenzéki képviselő szerint akár igaz is lehet a kormány azon állítása, hogy a médiatörvény egyes részletei külön-külön megtalálhatók más nyugat-európai országok szabályozásában, azonban szerinte a magyar jogszabály összességében olyan szigorú felügyeletet alakít ki, ami leginkább a kazah rendszerre hasonlít.

Mandur László kérdésre válaszolva úgy fogalmazott, hogy Orbán Viktornak nem az Európai Unió - várhatóan elhúzódó - vizsgálatától kellene függővé tennie a médiatörvény felülvizsgálatát. A "nyakaskodás és kurucoskodás" helyett a "józan ész" alapján minél hamarabb új szabályozásba kell kezdeni - fűzte hozzá.

A szocialista képviselő megjegyezte továbbá, hogy bár formailag nem kérhetik, de a "kialakult helyzet miatt" a médiatörvény soron kívüli elbírálását remélik az Alkotmánybíróságtól.

Az MSZP emellett támogatja az Országgyűlés legrövidebb időn belüli, rendkívüli összehívását, annak érdekben, hogy mielőbb hatályon kívül helyezhessék ezt a "szégyenletes törvényt" - húzta alá Lendvai Ildikó.

Az MSZP három politikusa, Mesterházy Attila frakcióvezető, valamint Lendvai Ildikó és Mandur László nevében fordult az Alkotmánybírósághoz. A képviselők összesen két beadványt postáznak a testületnek: az egyikben a médiatörvény teljes megsemmisítését kérik, míg a másikban a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló jogszabály egyes rendelkezéseinek, a médiatörvény nyomtatott és internetes sajtóval kapcsolatos passzusainak, illetve a szervezett bűnözés elleni fellépésről szóló törvény egyes rendelkezéseinek hatályon kívül helyezését kérik.

Lambsdorff egyértelmű állásfoglalást kér Barrosótól

A német liberális párt (FDP) európai parlamenti képviselője csütörtökön felszólította az Európai Bizottság elnökét, hogy foglaljon egyértelműen állást a magyar médiatörvénnyel kapcsolatban.

OLDALTÖRÉS: Lambsdorff egyértelmű állásfoglalást kér Barrosótól

 A Frankfurter Rundschaunak nyilatkozó Alexander Lambsdorff kijelentette: a brüsszeli bizottság nem vonulhat vissza egy hosszadalmas jogi vizsgálat mögé. Világos szavakkal fel kell szólítania a magyar kormányt, hogy változtassa meg a törvényt.

A szociáldemokrata párthoz közel álló német újság emlékeztet arra, hogy pénteken kerül sor az EU soros elnökségének hivatalos átadására Budapesten. Ebből az alkalomból mind a 27 EU-biztos ott lesz a magyar fővárosban. "Az eseményre azonban árnyékot vet a vitatott magyar médiatörvény; ennek értelmében olyan felügyeleti szervet hoznak létre, amelynek kizárólag Orbán párthívei a tagjai. Az Európai Parlament több képviselője és egyes kormányok tagjai szerint az Európai Bizottság nem elég egyértelműen foglalt állást ez ellen" - írta a Frankfurter Rundschau.

Lambsdorff a lapnak nyilatkozva úgy vélte, "ha egy uniós tagjelölt ilyen törvénnyel érkezne, elutasítanák" a csatlakozási kérelmét. Emlékeztetett arra, hogy az EBESZ és több európai kormány bírálta a törvényt. Ezért a brüsszeli bizottság "nem viselkedhet úgy, mint egy jegyzői iroda. (A bizottság) politikai szerv, és a törvényt is politikailag kell megítélnie".

Az FDP-képviselő szerint ha az Orbán-kormány megmakacsolja magát, akkor "komolyan el kell gondolkodni a szankciókon, a 7. cikk alapján". Lambsdorff úgy vélte, hogy a szankciókkal való fenyegetés "széles körű egyetértésre" találna az Európai Parlamentben.

Médiatörvény - Több napi- és hetilap megköszönte a külföldi tudósításokat

OLDALTÖRÉS: Médiatörvény - Több napi- és hetilap megköszönte a külföldi tudósításokat

A Népszabadság, a Népszava, a 168 Óra és a Magyar Narancs a  jelentette meg csütörtöki számában azt a szöveget, amelyben köszönetet mondanak - a részletesen felsorolt - szakmai szervezeteknek, hírügynökségeknek, nyomtatott sajtótermékeknek és televízióknak. A négy említett lap mellett az aláírók között van a hírszerző.hu hírportál, valamint az Élet és Irodalom is, amely pénteken jelenik meg. 

A szövegben az olvasható, hogy több száz tudósítás készült a még csak készülő médiatörvényről, és számos politikai szervezet, politikus is megszólalt az ügyben. "Ezek a közlemények - a magyar kormány állításaival szemben - hűen tükrözték az új szabályozás lényegét, megértették annak mögöttes szándékait, pontosan ezért szóltak a mélységes aggodalom hangján a magyarországi sajtószabadság és a magyar demokrácia jövőjéről".

A szakmai szervezetek között felsorolták a többi között az Amnesty Internationalt, a Nemzetközi Újságíró Szövetséget (IFJ) és a Dél- és Kelet-Európai Média Szervezetet (SEEMO). A média képviselői közül egyebek mellett a francia AFP és az Amerikai Egyesült Államokbeli AP hírügynökséget, a brit BBC-t, az olasz Corriere della Serát, a német Die Weltet, Die Zeitot, Frankfurter Allgemeine Zeitungot és a Deutsche Welle televíziós csatornát, a brit The Economistot, a The Guradiant, továbbá az amerikai The New York Timest, a The Wall Street Journalt, valamint a The Washington Postot említették meg. 

A Népszabadság, a Népszava, a 168 Óra és a Magyar Narancs a  jelentette meg csütörtöki számában azt a szöveget, amelyben köszönetet mondanak - a részletesen felsorolt - szakmai szervezeteknek, hírügynökségeknek, nyomtatott sajtótermékeknek és televízióknak. A négy említett lap mellett az aláírók között van a hírszerző.hu hírportál, valamint az Élet és Irodalom is, amely pénteken jelenik meg. 

A szövegben az olvasható, hogy több száz tudósítás készült a még csak készülő médiatörvényről, és számos politikai szervezet, politikus is megszólalt az ügyben. "Ezek a közlemények - a magyar kormány állításaival szemben - hűen tükrözték az új szabályozás lényegét, megértették annak mögöttes szándékait, pontosan ezért szóltak a mélységes aggodalom hangján a magyarországi sajtószabadság és a magyar demokrácia jövőjéről".

A szakmai szervezetek között felsorolták a többi között az Amnesty Internationalt, a Nemzetközi Újságíró Szövetséget (IFJ) és a Dél- és Kelet-Európai Média Szervezetet (SEEMO). A média képviselői közül egyebek mellett a francia AFP és az Amerikai Egyesült Államokbeli AP hírügynökséget, a brit BBC-t, az olasz Corriere della Serát, a német Die Weltet, Die Zeitot, Frankfurter Allgemeine Zeitungot és a Deutsche Welle televíziós csatornát, a brit The Economistot, a The Guradiant, továbbá az amerikai The New York Timest, a The Wall Street Journalt, valamint a The Washington Postot említették meg. 

A Népszabadság, a Népszava, a 168 Óra és a Magyar Narancs a  jelentette meg csütörtöki számában azt a szöveget, amelyben köszönetet mondanak - a részletesen felsorolt - szakmai szervezeteknek, hírügynökségeknek, nyomtatott sajtótermékeknek és televízióknak. A négy említett lap mellett az aláírók között van a hírszerző.hu hírportál, valamint az Élet és Irodalom is, amely pénteken jelenik meg. 

A szövegben az olvasható, hogy több száz tudósítás készült a még csak készülő médiatörvényről, és számos politikai szervezet, politikus is megszólalt az ügyben. "Ezek a közlemények - a magyar kormány állításaival szemben - hűen tükrözték az új szabályozás lényegét, megértették annak mögöttes szándékait, pontosan ezért szóltak a mélységes aggodalom hangján a magyarországi sajtószabadság és a magyar demokrácia jövőjéről".

A szakmai szervezetek között felsorolták a többi között az Amnesty Internationalt, a Nemzetközi Újságíró Szövetséget (IFJ) és a Dél- és Kelet-Európai Média Szervezetet (SEEMO). A média képviselői közül egyebek mellett a francia AFP és az Amerikai Egyesült Államokbeli AP hírügynökséget, a brit BBC-t, az olasz Corriere della Serát, a német Die Weltet, Die Zeitot, Frankfurter Allgemeine Zeitungot és a Deutsche Welle televíziós csatornát, a brit The Economistot, a The Guradiant, továbbá az amerikai The New York Timest, a The Wall Street Journalt, valamint a The Washington Postot említették meg. 

A Financial Times Deutschland vezércikke

Jobb az óvatosság címmel vezércikkben foglalkozott csütörtökön a Financial Times Deutschland a magyar médiatörvénnyel és az Európai Bizottság ennek kapcsán tanúsított magatartásával.

OLDALTÖRÉS: A Financial Times Deutschland vezércikke

A névaláírás nélkül közölt, így a gazdasági-pénzügyi lap szerkesztőségének álláspontját tükröző írás emlékeztet a tíz évvel ezelőtt az osztrák FPÖ kormányra kerülése nyomán elrendelt uniós szankciókra, amelyek sikertelennek bizonyultak. Jörg Haider pártja benn maradt a bécsi kormányban, az EU pedig egy idő után csendben visszakozott.

"A Magyarországgal zajló jelenlegi vitában az Európai Bizottság legalábbis egyelőre elkerülte ezt a blamázst. Szankciók elfogadása és a konfliktus tovább szítása helyett óvatosabban jár el. Jogi szempontból vizsgálja Orbán Viktor kormányfő vitatott támadását a magyar média szabadsága ellen, valamint az új adótörvényt. Ez okos dolog: Brüsszel tartózkodik a frontok további keményítésétől, Magyarország megőrizheti a tekintélyét. Végül is a vizsgálat befejezése után a bizottságnak még mindig lesz lehetősége arra, hogy fokozza a nyomást az országra. Brüsszel legfőbb célja az, hogy megakadályozza a nagyobb fokú nyugtalanságot az éppen csak elkezdődött magyar EU-elnökség idején" - olvasható a vezércikkben.

A lap szerint e fokozatos megközelítésnek máris megmutatkozik a hatása: Martonyi János külügyminiszter bejelentette, hogy "a kormány együtt akar működni az EU-val - azt jelezve, hogy Budapest beadja a derekát. Még ha a tartalmat illetően nem tér is jobb belátásra, Orbán Viktor kormánya legalábbis kezdi felfogni, hogy problémája van a partnereivel, és hogy elszigetelődés fenyegeti Európában".

A Financial Times Deutschland úgy látja, hogy Brüsszel már korábban megkísérelhette volna a konfliktus hatástalanítását. Hivatalba lépése óta Orbán nem csupán a kemény új médiatörvényt léptette életbe. Emellett csorbította az alkotmánybíróság hatáskörét, az új állampolgársági törvénnyel megsértette a szomszédos Szlovákiát, és megkérdőjelezte a jegybank függetlenségét. Brüsszel mindannyiszor elfordította a fejét.

"Magyarország kormányát demokratikus úton választották meg. Brüsszelnek pedig elvből nem kellene beavatkoznia egy tagállam kormányzati tevékenységébe. Ám a Magyarországgal zajló vitában Barroso bizottsági elnök most utalt az EU alapjogi chartájára is, emlékeztetve arra, hogy Európa több akar lenni puszta gazdasági és valutaközösségnél. Ha Magyarország megsért egy alapvető jogot, amelyben megállapodtak az EU-államok, akkor Brüsszel nem maradhat tétlen" - zárta vezércikkét a Financial Times Deutschland.

 Brüsszeli lap: Magyarországnak el kell oszlatnia a kétségeket

OLDALTÖRÉS: Brüsszeli lap: Magyarországnak el kell oszlatnia a kétségeket

 
Magyarországnak el kell oszlatnia a médiatörvénnyel kapcsolatos kételyeket - írta csütörtökön megjelent számában a The European Voice című brüsszeli hetilap.

 
Magyarországnak el kell oszlatnia a médiatörvénnyel kapcsolatos kételyeket - írta csütörtökön megjelent számában a The European Voice című brüsszeli hetilap.

 
Magyarországnak el kell oszlatnia a médiatörvénnyel kapcsolatos kételyeket - írta csütörtökön megjelent számában a The European Voice című brüsszeli hetilap.

Az Economist-csoporthoz tartozó, kizárólag európai uniós ügyekkel foglalkozó újság - amely terjedelmes címoldalas anyagában és vezércikkében is a magyar jogszabályról írt - felsorolta a törvénnyel kapcsolatos, csaknem valamennyi eddigi politikai nyilatkozatot, pro és kontra. 

Megjegyezte, az EU-ban szokatlan, hogy egyes tagországok más tagok helyi szabályozását bírálják. Nicolas Sarkozy francia elnök szóvivőjét idézve hozzátette: szerinte ugyanakkor a törvény "a sajtószabadság súlyos csorbulását" jelenti, és több tagállam szeretné elérni, hogy megváltoztassák.

A European Voice úgy vélte, hogy a törvény szövege túlságosan sok értelmezési lehetőséget tesz lehetővé. A jelenlegi politikai helyzetben pedig a szabályozó hatóság esetében is fennáll "legalább a kockázata", hogy egyes interpretációi politikai megfontolásból erednek majd. 

A vezércikk szerint figyelembe kell venni, hogy nem olyan országról van szó, amelyben megszakítás nélküli a médiapluralizmus, a véleménynyilvánítási szabadság és a virágzó demokrácia. Olyan országról van szó, ahol a média politikai és üzleti érdekek küzdőtere, és még élő emlékezet, hogy lábbal tiporták - vélte a European Voice.

A független, sokoldalú sajtó fejlesztése különösen fontos egy olyan országban, amelyben problémákat okozott a kiélezett politika és a faji alapú szélsőségesség - tette hozzá. 

Európában szétnézve nem nehéz más példákat találni, ahol a média szabályozásának politikai interferenciái vannak. Az azonban Magyarország "balszerencséje vagy butasága", hogy éppen akkor vezet be egy problémás új médiaszabályozást, amikor átveszi az uniós elnökséget - áll a lapban 

A soros elnökség intézményének egyik hosszú távra szóló erénye, hogy betöltőjének bizonyos hozzáálláshoz, alapértékekhez kell igazodnia. Magyarországnak is méltónak kell lennie erre - emelte ki a brüsszeli hetilap.

 Le Soir: nagyon rosszul kezdődött a magyar EU-elnökség

OLDALTÖRÉS: Le Soir: nagyon rosszul kezdődött a magyar EU-elnökség

Nagyon rosszul kezdődött a magyar EU-elnökség, hiszen napok óta másról sincs szó, mint a magyar médiatörvényről - írta a Le Soir című, balközép-liberális irányultságú, francia nyelvű belga napilap, csütörtöki számában megjelent beszámolójában.

Nagyon rosszul kezdődött a magyar EU-elnökség, hiszen napok óta másról sincs szó, mint a magyar médiatörvényről - írta a Le Soir című, balközép-liberális irányultságú, francia nyelvű belga napilap, csütörtöki számában megjelent beszámolójában.

Nagyon rosszul kezdődött a magyar EU-elnökség, hiszen napok óta másról sincs szó, mint a magyar médiatörvényről - írta a Le Soir című, balközép-liberális irányultságú, francia nyelvű belga napilap, csütörtöki számában megjelent beszámolójában.

A cikk ismertette a törvényt ért külföldi bírálatokat. Franciaország és Németország is a törvény módosítását követelte a magyar kormánytól - folytatta a szerző, majd megállapította, mindennek nyomán semmi nem történt, s idézte Orbán Viktor magyar miniszterelnök kijelentését, miszerint nem ijednek meg a kritikáktól.

Ezután a Le Soir ismertette Martonyi János magyar külügyminiszter külföldi újságírók előtt szerdán elhangzott szavait, és "stratégiaváltásként" értékelte azokat. Azt emelte ki a Martonyi által mondottakból, hogy el kell olvasni a törvényt, és meg kell várni az Európai Bizottság kommentárjait, esetleges ajánlásait, aztán pedig lehet arról beszélni, mi a teendő. 

A cikk beszámolt arról, hogy a magyar hatóságoknak módjuk nyílik az eszmecserére: csütörtökön Yves Leterme belga miniszterelnök és Neelie Kroes médiaügyi EU-biztos tartózkodik Budapesten, pénteken pedig az Európai Bizottság testületével találkozik a magyar kormány.

 
Kovács Zoltán: senki nem felelős a rossz sajtóvisszhang miatt

OLDALTÖRÉS: Kovács Zoltán: senki nem felelős a rossz sajtóvisszhang miatt

Senkit nem terhel személyes felelősség amiatt, hogy Magyarországnak rossz a nemzetközi sajtóvisszhangja - jelentette ki Kovács Zoltán, a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár a Magyar Televízió Ma reggel című műsorában csütörtökön.

"A sokat látott külügyérek és a sokat tapasztalt közvéleménnyel foglalkozók is azt mondják, hogy ilyet még nem láttak" - mondta Kovács Zoltán. Hozzátette: várhatóak voltak reakciók, kritikák a médiatörvénnyel kapcsolatban, de ami most zajlik, az mind stílusában, mind kiterjedtségében váratlan.

Kérdésre cáfolta, hogy ellentét lenne a kormányzat, a frakció és a miniszterelnök kommunikációs stábja között. Azt is mondta: nem tudja, kinek szólt Lázár János Fidesz-frakcióvezető korábbi kijelentése, hogy felmerül a kormányzati kommunikációért felelős személyek felelőssége. A médiatörvény ugyanis egyéni képviselői indítvánnyal ment át a parlamenten, így a kormány csak akkor tudott vele foglalkozni, amikor a jogszabályt a parlament már elfogadta - tette hozzá.

Mindannyiunk felelőssége, hogy megfelelő válaszokat adjunk a külföldi sajtónak - fogalmazott az államtitkár. Hozzátéve, hogy éppen ezért a magyar uniós elnökség bemutatására Brüsszelből meghívott 55 újságíró programját részben megváltoztatták, hogy tájékozódhassanak a médiatörvényről.

Érzése szerint sok félreértést sikerült eloszlatni, maguk az újságírók mondták, hogy a "már-már alpári támadások" mögött a Közép-Európával kapcsolatos előítéletek bugyognak fel - mondta Kovács Zoltán.

Arra a kérdésre, hogy a 174 oldalas médiatörvényből 14 oldalt miért nem fordítottak le, az államtitkár azt mondta: ez a kákán is csomó keresése, mert az érdemi részt már lefordították.