Kultúra

2011.02.19. 17:10

A FAZ a médiafelügyelet bírálatáról

Továbbra is megfigyelés alatt címmel közölte bécsi tudósítója írását szombaton a Frankfurter Allgemeine Zeitung a médiatörvényről Brüsszel és Budapest között létrejött egyezségről, valamint a médiafelügyeletet érő bírálatokról.

MTI

Reinhard Olt, a német konzervatív újság tudósítója rámutat: a médiatörvény vitatott pontjairól az Európai Bizottsággal létrejött egyezség dacára az Orbán-kormány továbbra is megfigyelés alatt áll. Erről már csak a tőle távol álló sajtótermékek, valamint a parlamenti és a parlamenten kívüli ellenzék is gondoskodik. Kitűnik közülük a Civilek a sajtószabadságért elnevezésű Facebook-csoport. Szerinte nincs jelentősége, hogy a jogszabály néhány pontját módosítják, mert a Brüsszellel kötött egyezség mentesíti a kormányt attól, hogy szavatolja a médiahatóság és a médiatestületek politikai függetlenségét. Ez a vezérmotívuma a külföldről érkező bírálatoknak is.
   
Ezek pedig csöppet sem csitultak el, ellenkezőleg: Martonyi külügyminiszter vélekedése dacára, miszerint az Európai Bizottság és Magyarország között létrejött megállapodás "bizonyára meggyőzte az Európai Parlament baloldali pártjait arról, hogy nem volt igazuk, és okosabb volna nem erőltetni egy ellenkező értelmű szavazást", a téma nem került le a napirendről. A szociáldemokraták, liberálisok és Zöldek célkeresztjébe most a médiafelügyelet szervei kerülnek, különös tekintettel a médiahatóság és a médiatanács összetételére és időbeli mandátumára. A fenti EP-pártcsoportok vádja szerint a két testület nemcsak "politikailag homogén összetételű", de egyben "állami, igazságügyi és politikai ellenőrzést is gyakorol az összes médium fölött".
   
A német újság tudósítója ezután ismerteti a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) létrehozásának történetét, hatásköreit, elnökének és alelnökének pályafutását. Vázolja a médiatanács szerepét, megemlítve, hogy annak elnöke azonos az NMHH elnökével (Szalai Annamária). Ezután ismerteti a médiatanács tagjainak szakmai életrajzát, majd így folytatja: "A médiatanács tagjainak megválasztását megelőzi a jelölés, amely egy parlamenti bizottság feladata. Ez utóbbiban minden párt képviselői jelen vannak. Ha nem alakul ki egyhangú döntés egy adott személy jelöléséről, akkor a bizottság kétharmados többséggel határoz minden egyes jelöltről. A parlament ezután szintén kétharmados többséggel választja meg a jelölteket. Mivel a választás során a kormányoldal és az ellenzék kölcsönösen elutasította a másik fél jelöltjeit, a parlamenti szavazáskor a kormány kétharmados többsége érvényesült. Ennek eredményeként alakult ki a politikailag messzemenően 'egyszínű' ellenőrző szerv" - zárta írását a FAZ bécsi tudósítója.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!