Kultúra

2013.06.19. 13:30

Markó Péterrel, a végességen túl

Szombathely - A végességnél távolabbra - Egy kisvárosi életút címmel megjelent a 60 éves Markó Péter különleges önéletírása. Kiadója a minőség és a vasi elkötelezettség nevében a Genius Savariensis Alapítvány.

Ölbei Lívia

A végességnél távolabbra  egy kisvárosi életút. Markó Péter legújabb kötetének alcíme (akár anélkül hogy előzetesen bármit is tudnánk a szerzőről, a könyvről) rögtön és akaratlanul leheletnyi ironikus fénytörésbe helyezi a perspektívát, egyúttal finoman megfogalmazza azt a végességnél, egyediségnél távolabbra mutató  ellentmondás-halmazt, amely a szerző pályáját nagy mértékben meghatározta-meghatározza. (Ennek egy eleme a politikus és a szellem emberének viszonya, jelen esetben egy személyben.) Nem véletlen, hogy a  kisváros irodalmi toposznak is fontos (elég csak Kosztolányira gondolni): ez az a valós és jelképes hely, amely szárnyakat ad  és lehúz, amely oltalmaz, biztonságot nyújt   és gyanússá teszi mindazokat, akik  képtelenek  a teljes betagozódásra.  A kisváros és a nagyváros kontextusát mifelénk különösen nehéz összehangolni. Markó Péter pedig egész pályájával arra törekszik, hogy a Milan Kundera által olyan pontosan meghatározott kis kontextust és nagy kontextust szinkronba hozza, elkerülve a mindkét szinten  könnyen megjelenő (megint csak Kundera által kifejtett) provincializmus veszélyét.

Arra például, hogy a frissen bemutatott  kötet miképpen hajlítja magához - esetleg feszíti szét - az önéletírást (mint műfajt), még mindenképpen muszáj lesz visszatérni. Az már az első belelapozás után is biztosnak látszik, hogy a kötet egyszerre érvényesíti azt a bizonyos külső és belső nézőpontot, vagyis a személyes pálya megrajzolása történelmi ívet ad ki.  Ez a kettős pozíció szinte óhatatlanul a szerző helyzetéből fakad. És ha nem terjedne az az új barbarizmus, amelyről az előszóban szó esik, ez a kötet  élénk beszélgetések témája lenne; akár a személyes megszólítottságok okán is. Bízzunk benne, hogy az lesz.

A könyv az 1999-ben prof. dr. Pusztay János által  a minőség, a megye iránti elkötelezettség nevében  alapított Genius Savariensis Alapítvány gondozásában látott napvilágot. Pusztay János abból indult ki, hogy a fenntartható fejlődés csak megfelelő szellemi háttérrel valósítható meg. Íme. (És közben szól a dzsessz.)

 

Markó Péter szociológus 1953-ban született Sárváron. 1976-tól 1998-ig a sárvári művelődési központ népművelője, igazgató-helyettese. 1998-tól 2006-ig a  megyei közgyűlés elnöke. 2006 őszétől újra Sárváron, a művelődési központ és könyvtárban dolgozik,  címzetes főiskolai docens (NymE SEK).

Ezek is érdekelhetik