Sipos Péter orgonázott a vasvári templomban

Az erő, az őszinteség és a gyönyörűség szimbolikus kifejezője a kardvirág, amelynek csokraival felöltöztették a templomot, és a hit témájú imádságok, elmélyedés után valóban gyönyörködhettünk a történelmi korok zenéiben. Az időutazás különleges élménye volt a barokk díszítésű középkori templomban barokk muzsikát hallgatni. A műsorban szerepelt Tomaso Giovanni Albioni 17. századi barokk zeneszerző műve, a szívbemarkoló Adagio. (A darabot Albioni neve fémjelzi, habár az újabb kutatások szerint nem is az ő szerzeménye, hanem kézirattöredékei alapján egy másik zeneszerző írhatta.) Az Adagio Magyarországon popslágerként lett népszerű, Szécsi Pál Ne félj című szerelmes számát ma is generációk tudják énekelni. „Nézd, milyen szép az éjjel, ránk köszönt csillagfénnyel..." – szólalt meg a dal szövegemlékeinkben, a templomi környezetben természetesen csak a dallam, miközben a barokk díszítések aranyán megcsillanó fényeket csodálhattuk. Igazi, lélekemelő barokk muzsika volt a mély, intellektuális tartalmakat is közvetítő Bach „Ébredjetek..." című műve, amelynek kuriózuma, hogy a dallamot a balkéz játssza, a jobb kéz kísér.

Hallhattunk 18. századi művet is, az egész európai zenekultúrára - Haydnra, Mozartra, Beethovenre - nagy hatással lévő Handel Xerxész című operájából egy ária orgona-átiratát. A műsorban Bátai Eszter egy 19. századi Ave Mariát is énekelt, valamint egy olyan Mozart-darabot, amelyet a 18. századi zseniális zeneszerző csak úgy pihenésképpen írt. „Üdvöz légy, igaz test, hisz szűz Máriától születtél..." - így kezdődött a motetta, hogy szétáradjon a templomban, átlépve téren és időn, azzal a biztatással, hogy az égi kapcsolat mindig-mindig megteremthető. Letűnt korok nagyszerű, soha nem letűnő muzsikáiból állt a koncert, amelyet zenetörténeti kommentárok egészítettek ki a művek között a hallgatóság beavatása végett. A zene önmagában is élvezhető, és teljes odaadással lehet gyönyörködni benne, de érteni úgy lehet igazán, ha közelebb kerülünk a történetükhöz, megismerjük a darabok létrejöttének körülményeit, a zeneszerzőket, akik ihletettségüket bizonyosan fentről kapták.