Virágfonatban: Lakatos József festőművésznél jártunk

A Gyöngyös partján álló műteremlakásából a 78 éves művész - állapota miatt - már csak nehezen mozdulhat ki, és a téli, sötétebb napok sem adnak túl sok kedvet, de azért most is alkot. A háttérben festőtábláján egy nőalak bontakozik ki a színes virágok fonatából. Műveiben ezek a növényi indák, állatmotívumok mind-mind az ősi világ jelentéseit hordozzák. Mondandójával a honfoglalás kori emlékeket, a magyar mitológiát idézi.

Ezek közül egyik legjelentősebb alkotása a festett és faragott fa dombormű, a Dozmati regösének. A rovásírással megjelenített Hej regő rejtem... a régi titokról és annak megőrzéséről, a magyarság sok ezer éves nomád pásztorkultúrájáról szól. Lakatos József művészete az ősi múlt kötelékeinek újrafonását tűzte ki célul. 25 évesen egy újságcikk hatására kezdett el foglalkozni a tárgyi emlékekben ma is élő múlttal. - Nekem nincs internetem, én könyvet olvasok és jegyzetelek a kutatásaim során - szól munkamódszeréről.

Műtermének ablakán kitekintve is a természet és az ember egységben létezéséről szól Lakatos József Fotó: Pajor András

Így foglalta össze eddigi pályafutását: 1938-ban születtem Sárváron. Az általános iskolában Majthényi Károly szobrászművész lelkesítő rajzórái hatottak rám. A helyi gimnáziumban érettségiztem, majd az Egri Pedagógiai Főiskola rajz szakán végeztem 1959-ben. Jakuba János festőművész volt a mesterem. 1959-65 között Mosonmagyaróváron, 1972-ig Győrben, 1981-ig Nyíregyházán laktam, azóta újra Sárváron.

Akkor fogalmazódott meg benne: soha többé nem szeretne költözködni, teherautóra pakolni, mert egyre több lesz az ember holmija. Az életrajz élőbbé tételéhez hozzáteszi, hogy együtt járt gimnáziumba az 56-os hős Wittner Máriával, aki hadiárva volt és az ikervári otthonban lakott akkoriban. Ehhez jegyzi meg: Sárvár régi és újabb kori históriájának még sok feldolgozatlan része akad, sok az adósság még e téren.

A tudásvágy csillapítása lebegett a szeme előtt, ez vezérelte életútján. Alapos ember, egy-egy téma körüljárására éveket szán. Mostanában - a reformáció jubileuma miatt is - a Nádasdyak vallásreformáló törekvések melletti kiállását boncolgatja. A Sárváron nyomott magyar Új Testamentum születésével és készítőinek sorsával foglalkozik, néhány új részletet felfedve.

Művészként reméli, hogy Sárvár újbóli várossá avatásának 50. évfordulójára, két év múlva a település egy új, szebb, színesebb és több mondandót, motívumot tartalmazó címert is kaphat. Hiszen Vas megye falvai is oly gazdag és szép címerekkel büszkélkedhetnek - fűzte hozzá a hagyományt vigyázó sárvári festő.