A finn Kalevala ünnepe

A régi, rendes kerékvágással Pusztay János professzor arra utalt, hogy tavaly ünnepeltük a balti államok - köztük a finnugor államalkotó Észtország - függetlenségének 90. évfordulóját (hiszen a Szovjetunió felbomlása után ezek az országok a függetlenségi időszámításban visszatértek a régi folytonossághoz); a kerek évforduló pedig az átlagosnál óhatatlanul nagyobb figyelmet vonz és kíván. Az idén ilyesmiről nincs szó. Nem mintha a Savaria Egyetemi Központ (korábban Berzsenyi Dániel Főiskola) uralisztikai tanszéke nem szentelne hosszú évek óta minden évben - függetlenül attól, hogy kerek vagy nem kerek évfordulóról van szó - rendkívül nagy figyelmet a finnugor rokonoknak és ünnepeiknek.

A kedd esti ünnepséget - amelynek létrejöttét a Szombathelyi Testvérvárosi Egyesület is támogatta - megtisztelte jelenlétével és köszöntőjével az Észt Köztársaság Budapesten akkreditált nagykövete, Miko Haljas, aki egyebek mellett elmondta: szívet melengető örömmel tölti el, hogy ezekben a kihívásokkal teli időkben még mindig van elég tettrekész, aktív ember Szombathelyen, akik figyelemmel kísérik Észtország, Finnország sor- sának alakulását, és sokat tesznek a kapcsolatok ápolásáért, fenntartásáért. A nagykövet azzal folytatta, hogy bár az egész világot érintő válság - amely valószínűleg a legnagyobb az 1929-33-as gazdasági világválság óta - nem ad okot az emelkedett, felszabadult hangulatú ünneplésre, abban mégis bízhatunk, hogy a krízis magában rejti a megújulás lehetőségét. Miko Haljas az észt pénzügyminisztert idézve hangsúlyozta, hogy a siker záloga az egyes országok kezében van: egyrészt azon múlik, hogy hajlandók-e azokat a mélyreható, átfogó reformokat végrehajtani, amelyeket a kor megkövetel tőlük; másrészt pedig képesek-e a szoros, konstruktív, liberális alapokon nyugvó, európai szellemű együttműködésre. Csakis az együttműködés akadályozhatja meg a csábítóan hangzó, de törvényszerűen zsákutcába vezető populizmus, a szűklátókörű nacionalizmus, a protekcionizmus térnyerését; és valamennyi európai polgár felelőssége, hogy ellenálljon a csábításnak. A liberális szellemű civil társadalom - mint alap - megőrzése, megerősítése első számú feladat, hangsúlyozta a nagykövet, majd azzal folytatta, hogy a szombathelyi észt-finn ünnepséghez hasonló alkalmak fontos, semmi mással nem helyettesíthető elemei az együttműködésnek, a civil társadalmi alap megerősítésének.

Ezúttal egy estén ünnepeltük az észt függetlenség évfordulóját és a finn eposz, a Kalevala napját, amely február 28-ára esik (Finnországban pirosbetűs ünnep), annak tiszteletére, hogy Elias Lönnrot 1835-ben ezen a napon jelentette meg a 32 rúnóból álló Régi Kalevalát . A hatalmas eposz erősen hozzájárult a finn nyelv fejlődéséhez, a finn nemzeti öntudat erősödéséhez. De nem csak ahhoz: bár az ész- teknek is megvan a saját eposzuk (Kalevipoeg), a Kalevalát a nyelvrokonság folytán bizonyos mértékben az egész finnugorság magáénak tudhatja; így a magyarok is.

A magyar-finn kulturális kapcsolatokról a Szalonban dr. Pap Éva, a Helsinki Magyar Kulturális és Tudományos Központ egykori munkatársa tartott előadást.