Makovecz-konferenciát rendeztek Győrváron

A konferencián vendég volt Beke Márton, az Emberi Erőforrások Minisztériuma közművelődési főosztályának vezetője, akinek édesapját is szeretettel emlegetik ezen a vidéken. Varga Gézáné, a Faluház Baráti Kör elnöke úgy fogalmazott: „amikor kérdés volt, hogy ezt a házat hogyan kell belakni, a polgármester, Beke Pál, a Magyar Művelődési Intézet néhai igazgatója, a Magyar Népművelők Egyesülete alapítója és Pósfai Péter együtt ültek le tanakodni róla, és útjuk az egervári Csali kocsmáig vezetett...” Annyira jól sikerült kitalálni, hogy a győrvári faluház működtetése országosan is példa lett.

Pintyőke István polgármester felidézte: az MMIK-ban találkozott egy francia csoporttal, akiktől először hallott arról, hogy civilek működtetnek kultúrházat, így 1994-ben Győrváron is alakítottak egy ilyen civil kört, a Faluház Baráti Kör Közhasznú Egyesületet, amely immár két évtizede képes az itt lakók igényeihez igazodóan üzemeltetni a házat. Nagy szerepe van ebben a fáradhatatlan Varga Gézánénak (nem véletlenül kapta meg a Magyar kultúra lovagja címet), aki bemutatta a konferencia résztvevőinek közművelődési, közösségfejlesztő és szabadidős tevékenységeiket. Ma már munkanélküliekkel is foglalkoznak, állásinterjúkra készítik fel őket. A faluházban szervezett számítógépes képzésnek (tavaly 70 fő végezte el) köszönhetően sokan tudtak elhelyezkedni. Tartanak önismereti és társismereti tréninget is.

Konferencia a győrvári faluházban, amelynek boltozatot tartó ágasfái a Makovecz-építészet jellegzetességei, előképe a zalaszentlászlói faluház volt, ahol nem ácsolt gerendákat alkalmaztak (Fotó: Szendi Péter)

– Megtanuljuk megoldani a közösség problémáit, muszáj összefogni, hogy a vidék is fejlődhessen, nyitni tudjon. Ma már majdnem minden családnál van otthon számítógép, internet, ahol mégsincs, azoknak a gyerekeknek van hova eljönni, hogy megtanulják a ma már nélkülözhetetlen technika használatát. A ház esküvőknek, társadalmi eseményeknek, báloknak is helyet ad.

– Ez a közösségépítés, ennél többet nem is kellene hozzáfűzni – mondta Turi Attila, a Magyar Építész Kamara elnöke, Makovecz-tanítvány, aki mestere közösségépítő tevékenységéről beszélt. A mester mestereiről, akik Rudolf Steiner és Kós Károly voltak, egyiktől gondolkodásformát, a másiktól magatartásformát tanult és „népszellemet”.

– Sokan úgy vélik, Makovecz Imre a népművészetből merített, ami azonban csak részben igaz. Megmutatta, hogy a népművészeti motívumokban milyen ősi, egyetemes tudás jelenik meg. Ha megfigyeljük az építészetben használt szavakat (például homlokzat), azok is gyakran antropomorf jellegűek. Makovecz „emberi” építészeti tereket formált.