Emlékkiállítás nyílt Bacsó Péter relikviáiból

A filmrendező munkásságának mérföldköveiről, életéről, munkáiból láthatunk fotókat a tárlaton, amelyet Kende Tamás fotóművész nyitott meg. A kiállított relikviák között szerepel jó néhány a rendező személyes tárgyaiból is.

Bacsó Péter Kassán látta meg a napvilágot 1928. január 6-án. Családja az 1940-es években költözött Budapestre. 1946-ban felvételizett a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol 1950-ben diplomát is szerzett.

Kezdetben dramaturgként és forgatókönyvíróként dolgozott, első munkája az 1963-ban készült "Nyáron egyszerű" című film volt. 1969-ben rendezte meg legendás filmjét, A tanút. A film akkoriban túlzottan merésznek hatott, így egészen 1979-ig be sem mutatták. Az 1981-es cannes-i filmfesztiválon nagy sikert aratott, mára pedig kultuszfilm vált Magyarországon.

Bacsó Péter számos dalszöveget is szerzett, elsősorban természetesen saját filmjeihez. Egyik legnagyobb slágere - Fényes Szabolcs zenéjével - a "Te szeress legalább" című dal volt. (Szintén Fényes Szabolccsal közösen szerezte az "Esős vasárnap délután" című dalt is.)

Munkásságáért 1985-ben Kossuth-díjat vehetett át. Betegsége ellenére is halála napjáig dolgozott. Két utolsó filmje a 2005-ben megjelent a "De kik azok a Lumnitzer nővérek?" című vígjáték, illetve a 2008-ban forgatott "Majdnem szűz".

 A 2009-es filmszemlén életműdíjat kapott, amelynek gálaestjén elnézését kérte a közönségnek, hogy túl szomorú filmeket készített. 2009. március 11-én, 81 éves korában hunyt el.

Díjai:

1968: Balázs Béla-díj
1972: Érdemes Művész
1972: A Taorminai Nemzetközi Filmfesztivál Nagydíja
1983: Kiváló Művész
1985: Kossuth-díj
1998: A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje
1999: A mozi és a történelem találkozása - isztambuli filmfesztivál - életműdíj
2002: A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal /polgári tagozat/
2004: A Magyar Mozgókép Mestere
2006: Budapest Díszpolgára elismerés
2008: Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány fődíja
2008: Hazám-díj
2009: Életműdíj