Fűzfa Balázs-tankönyv: vonzás és választás

A 11. osztályos irodalom tankönyv külön fejezetet szentel a színház- és drámatörténetnek: a klasszikus modernség drámairodalmának, plusz önálló egységként tárgyalja Az ember tragédiáját. Ráadás- és nyilván oldásképpen Karinthy Frigyestől Az emberke tragédiáját ajánlja. (Az összes fejezetnek van "ráadása.") Fontos, hogy a tankönyv finom különbséget tesz dráma és színház között. Mert bár az írott szöveg - a hagyományok és a kanonizált szerzői minőségek szerint egyszersmind irodalmi műalkotás - és az irodalmi műből készülő előadás ezer szálon kötődik egymáshoz, még mindig nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a kettő nem ugyanaz.

A szöveg és a természete szerint komplex színház nem azonos törvények szerint működik. A tankönyv szerzője által válogatott gazdag képanyag jelentősége is akaratlanul megsokszorozódik. Például azzal, hogy Fűzfa Balázs egyszerűen egymás mellé helyezi az 1875-ben megnyitott pesti Fellner-Helmer-színházépület, a 2002-ben a Duna-parton megnyílt Siklós Mária-féle Nemzeti és a 2007-ben felépült "szürreális" pekingi Nemzeti Nagyszínház fotóját, önmagában "ízlésmintát" rajzol. Tessék választani! Ez is fontos: a választás - tankönyvektől egyáltalán nem megszokott - lehetősége; a különböző vélemények felmutatása. Nincs egyetlen igazság - a különböző "igazságok" kimondásához persze érvelni is szükséges.

A 11. osztályos irodalom tankönyv külön fejezetet szentel a színház- és drámatörténetnek: a klasszikus modernség drámairodalmának, plusz önálló egységként tárgyalja Az ember tragédiáját. Ráadás- és nyilván oldásképpen Karinthy Frigyestől Az emberke tragédiáját ajánlja. (Az összes fejezetnek van "ráadása.") Fontos, hogy a tankönyv finom különbséget tesz dráma és színház között. Mert bár az írott szöveg - a hagyományok és a kanonizált szerzői minőségek szerint egyszersmind irodalmi műalkotás - és az irodalmi műből készülő előadás ezer szálon kötődik egymáshoz, még mindig nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a kettő nem ugyanaz.

A szöveg és a természete szerint komplex színház nem azonos törvények szerint működik. A tankönyv szerzője által válogatott gazdag képanyag jelentősége is akaratlanul megsokszorozódik. Például azzal, hogy Fűzfa Balázs egyszerűen egymás mellé helyezi az 1875-ben megnyitott pesti Fellner-Helmer-színházépület, a 2002-ben a Duna-parton megnyílt Siklós Mária-féle Nemzeti és a 2007-ben felépült "szürreális" pekingi Nemzeti Nagyszínház fotóját, önmagában "ízlésmintát" rajzol. Tessék választani! Ez is fontos: a választás - tankönyvektől egyáltalán nem megszokott - lehetősége; a különböző vélemények felmutatása. Nincs egyetlen igazság - a különböző "igazságok" kimondásához persze érvelni is szükséges.

A Soltis-konferencia végén Nagy Gábor, a Soltis Színház vezetője azt mondta, most körülbelül úgy érzi magát, mint a Madách-szobor Alsósztregován: mintha centikkel a föld fölött lebegne - az örömtől. A szobrász úgy érte el a különleges hatást, hogy a bronzfigura a köpenyére támaszkodik, lába nem érinti a földet. Az égre néz, de azért tartja a földi valóság.

A Soltis-konferencia végén Nagy Gábor, a Soltis Színház vezetője azt mondta, most körülbelül úgy érzi magát, mint a Madách-szobor Alsósztregován: mintha centikkel a föld fölött lebegne - az örömtől. A szobrász úgy érte el a különleges hatást, hogy a bronzfigura a köpenyére támaszkodik, lába nem érinti a földet. Az égre néz, de azért tartja a földi valóság.