Georg Büchner különös, töredékes darabjából készül előadás

Georg Büchner (1813 -1837) a világirodalom egyik legkülönösebb, legtitokzatosabb figurája. Még nem volt huszonnégy éves, amikor meghalt, három fönnmaradt drámája sikerét főleg nem érhette meg. De nem csak drámaíróként tarthatjuk számon: újságíróként és orvosként (kutatóként) szintén figyelemreméltót alkotott.

TŰZ MARTALÉKA. A Leonce és Léna (ez a fantasztikus, filozofikus, parodisztikus, kétségbeeesetten és teliszájúan jókedvű mese), a Danton halála (ez a pontos történelmi dráma) és a Woyzeck (ez a rémületesen modern emberi látlelet) – mindössze ennyi Büchner drámai életműve. Az általa legjobbnak tartott, Aretino című színdarabját a szerző halála után a szerelme elégette – hogy a rá váró kárhozattól Büchnert így mentse meg. A halhatatlanságtól, úgy tűnik, nem sikerült megmentenie.

NÉMA, MEGALÁZOTT. A három Büchner-darab közül valamelyik nálunk is szinte mindig színen van, a Woyzeckből legutóbb (a múlt évadban) a Miskolci Nemzeti Színházban Béres Attila rendezett revelációval fölérő, szép és kegyetlen előadást, Görög Lászlóval a címszerepben. Ahogy a Pécsi Országos Színházi Találkozón megjegyezte valaki, „a Woyzeck önálló diskurzus". (És akkor Szász János 1994-es filmszemle-fődíjas és az Európai Filmdíjat is elnyert Woyzeck-filmjéről, vagy az Alban Berg-operáról még nem beszéltünk.) Woyzeck, ez a megalázott, néma – és némaságából, megalázottságából egyszer csak kitörő – kisember (ember) izgatja a Nemzeti Színház fiatal – egyébként pszichológus végzettségű – rendező-gyakornokát, Nagy Péter Istvánt is, aki most „fölnevelő-társulatával", a celli Soltis színházban viszi színre a töredékes Büchner-drámát.

ELŐTANULMÁNY. Pepe átgondolt, alapos munkát végez. Tavaly az erdőszentgyörgyi (Románia, Erdély) nyári szakmai táborban már foglalkozott a Büchner-darabbal: az a munka egészen konkrétan előtanulmány volt a bemutatás előtt álló celli előadáshoz – négy fiatal színjátszóval, félórában. Nagy Gábor, a Soltis színház vezetője éppen ezt az erdőszentgyörgyi munkát említi először, amikor a Woyzeck-előadás „bevállalásának" okairól kérdezzük.

BIZONYTALAN. Aztán hozzáteszi azt is, hogy a 2014/15-ös évad tervezését ismét megnehezíti, hogy a központi működési támogatás megérkezése (mint annyiszor) bizonytalan. Ilyenkor a színház vezetőjeként abban bízik, hogy egy olyan rendezővel, aki szoros, belső kapcsolatban van a társulattal, könnyebb egyezségre jutni, mint egy kívülről meghívott vendéggel. És Pepe gyakorlatilag „belső ember", jól ismeri a társulatot, a viszonyokat és a lehetőségeket. Nagy Gábor mindemellett hangsúlyozza: a Soltis színház hagyományosan három új mese-előadással rukkol elő évadról évadra, a mesék mellé azonban – bármilyen bizonytalan legyen is a helyzet – fontos és kívánatos színre vinni egy-egy komolyabb, fajsúlyosabb produkciót is.

BELSŐ IGÉNY. Egy független színháznak ez belső igénye és kötelessége. Ez lesz most a Woyzeck. Pepe szabad kezet kapott abban, hogy a társulatból kikkel kíván dolgozni. Nagy Gábor kifejezetten örül annak, hogy Marie szerepét Pilnay Sárára bízta: Sára szintén itt kezdett a Soltis színháznál, jelenleg a Kaposvári Egyetem színész-hallgatója. (Nemrég a Három nővér-előadásban láthattuk Szombathelyen.)

A színház vezetője szintén játszik a Woyzeck-előadásban. Nagy Gábor azt mondja, külön izgalmas megfigyelni a próbafolyamat során, hogy Pepe mennyit fejlődött az első rendező-gyakornoki évben, Vidnyánszky Attila szárnyai alatt; túl például az önálló pécsi A bűvös vadász-rendezésen. „Kemény 8-10 órákat próbáltunk naponta, a legkeményebb munka természetesen Pilnay Sárára és a Woyzeket játszó Bruckner Rolandra hárult. Pepe bátran, következetesen, átgondoltan, higgadtan és körültekintően dolgozik a Woyzecken."

HALLUNK FELŐLE. „Amit szeretne, azt keresztülviszi, de meghallgatja a színész elgondolásait is. Úgy látom, jó rendező lesz belőle – és biztos vagyok abban, hogy sokat hallunk még felőle."

TAMBURMAJOR, DOKTOR, KIKIÁLTÓ

A nyilvános főpróba augusztus 22-én 19 órakor kezdődik a kamaraszínházban. Másnap este: premier. Woyzeck: Bruckner Roland, Marie: Pilnay Sára, Tamburmajor: Pesti Arnold, Kapitány: Szalai Szabolcs, Doktor: Benkő Ágnes, Kikiáltó: Sipos László, Andres: Piller Ádám, Vak: Nagy Gábor, Bolond: Boznánszky Anna / Marton Merci, Margreth: Nagy Zsuzsi, Kathe: Ziembicki Dóra. Zene: Gregorich Zsófia, mozgás: Benkő Ágnes, tér: Sebők Júlia, Radványi Anna, jelmez: Szűrszabó Edit.