Megnyílt Tóth István emlékkiállítása

Elhunyt 75 éve, tehát politikai sallang nem tapadhat nevéhez, monumentális szobrai Budapest, Nagyvárad, Szeged és Szombathely köztereit, egyházi és világi középületeit díszítik. A megyeszékhely belvárosában látható két jelentős szobra (Szily János püspöké, Horváth Boldizsár volt igazságügyminiszteré), és mégis kevesen ismerik Tóth István szobrászművészt. Aki akarja, most bepótolhatja hiányosságát. Ráadásul gyönyörűséget is talál az eddigi legteljesebb gyűjteményes kiállításban, nem tudja könnyedén otthagyni azt a Szombathelyi Képtárban. 80 nagyméretű képen láthatók köztéri művei, 30 szobra is.

Ki volt ő? Tóth István (1861-1934), a Képzőművészeti Társulat egykori elnökéről a róla két könyvet írt Ács Páltól és dr. Matits Ferenc művészettörténésztől tudtunk meg sok mindent az ünnepélyes kiállításmegnyitón.

Több mint négyszáz műve van az országban - a szegedi dómban 140 alkotása! - a Szombathelyen született Tóth Istvánnak. Derkovits Gyulával egy évben, közel egymáshoz születtek. Ács Páltól hallottuk: édesapja, Tóth Sándor helyi bútorgyáros volt. Elemi iskoláit Szombathelyen végezte a Szily János utcai iskolában, majd szülei Felsőlövőre (ma Oberschützen), egy német nyelvű evangélikus reáliskolába íratták be. Elvégzése után öt évig apja gyárában dolgozott. Kezdetben a szombathelyi új városháza, majd a megnagyobbított megyeháza biztosított nekik munkát. A fiatal asztalos itt készített néhány allegorikus faszobrot. Felfigyeltek tehetségére.

Nagybátyja, Németh József szentkirályi plébános javaslatára jelentkezett a bécsi szobrászati akadémiára. Sikeres felvételi vizsgája után a Soproni Kereskedelmi és Iparkamara ösztöndíjasaként 1882-1889-ig járt Európa leghíresebb szobrászati akadémiájára, ahol Fadrusz János volt a barátja. (A Tóth Istvánnál ma jóval ismertebb Fadrusz támaszkodott barátjára és igényelte véleményét műveihez.) Bécsben ismerkedett meg Foerk Ernővel. A széles látókörű és nagyon tehetséges, sokoldalú építész élete végéig hű barátja és művésztársa lett Tóth Istvánnak. A monumentális és a reális művészet hívei voltak.

Kezdetben több pályázaton indultak közösen. Hazafias felfogásuk nemzeti alkotásokra inspirálta őket. Keresztény hitük és vallásosságuk az egyházi építészet és szobrászat kimagasló létesítményeinek kimunkálását segítette elő - hallottuk Ács Páltól. Tóth Istvánt az akadémia utolsó éveiben mestere meghívta műhelyébe, hogy kisegítő szobrászként működjön közre Mária Terézia, valamint Radetzky marsall kompozícióinál a részletek kimunkálásában. Zumbusch professzor kérlelte az ifjú mestert: maradjon Bécsben. Tóth István megköszönte, de nem fogadta el. Hazájának kívánt művésze lenni.

1891-ben megnősült. Az osztrák Buttinger Máriát választotta párjának, aki szívvel-lélekkel magyarrá vált ura mellett. Hazatértek Magyarországra, Budapestre. 1892-ben megszületett egyetlen gyermekük, Margit. Előbb Strobl Alajosnak segített be várkert-bazári műtermében, majd amikor kinevezték 1891-ben a Mintarajztanoda szobrásztanárának, átvette műtermét, és ott alkotott 43 éven keresztül, élete végéig.

Az alkotások? Szent László király álló bronzszobra a nagyváradi piactéren; a nagyváradi, majd a máriaradnai székesegyházak főoltárai carrarai márványból; az Országház külső homlokzatára öt kőszobrot, belső terébe 8 pyrogránit szobrot mintázott; 1900-ban a Bosszú című munká- jával részt vett a párizsi világkiállításon, ahol ezüstéremmel tüntették ki; a Vajdahunyadvárban 8 alkotását helyezték el; a Magyar Nemzeti Bank központi épületére két életnagyságú női alakja került; a Thallóczy Lajos Történész Társaság elnökségében aktívan közreműködött, a társaság megbízása révén számos magyar történelmi témájú domborművet készített.

Tóth István nem akart dúskálni a megbízásokban, nem akarta követni Zala Györgyöt, Strobl Alajost vagy Fadrusz Jánost. Hívő katolikus ember volt, aki vallását és a szobrászművészet tisztaságát fontosabbnak tartotta az anya- giaknál. 1904-ben barátja és támogatója, Éhen Gyula szombathelyi polgármester mellszobrát mintázta meg. 1905-ben nagyváradi megbízásra készítette el Pieta szoborcsoportját, mely kiemelkedik a hasonló alkotások közül. Másolatát a Kerepesi temető főbejáratánál helyezték el. A Kerepesi temetőben több kiemelkedő síremléke található. 1907-ben Éhen Gyula bízta meg a Szily János alapító püspök ülő bronzszobrának elkészítésével. A szép szobrot 1909-ben avatták fel az általa épített barokk épületcsoport előtt. 1913-ban a szombathelyi székesegyház mellékoltárára mintázta meg Szent Márton hermáját. Ez-után két Kossuth-szobrot készít a mester. Az egyiket Zugligeten, a másikat Szentesen avatták fel. Tóth István 1913- 1930-ig dolgozott a szegedi dóm plasztikai kialakításán. Gróf Mikes János szombathelyi püspökről két példányban készített mellszobrot. A szombathelyi székesegyház róla elnevezett mellékoltárán található az egyik, a másik a Szent Quirin-templomban.

Tóth István 1934. december 12-én hunyt el Budapesten. Utolsó kívánságának megfelelően a szombathelyi Szent Quirin-templom felépítése után holttestét exhumálták, 1939-ben az altemplomban temették újra.