Táncosnő a mélység szélén

A fiatalon elhunyt szobrászművész nem vasvári származású, hanem budapesti, de amikor 2004-ben a szülei Vasváron jártak, az az elképzelés született, hogy legféltettebb kincsüket, fiuk hagyatékát talán jó lenne itt elhelyezni. Kovács Tilda polgármesterrel a kolostor romos padlásán járkáltak, és elhatározták, hogy rendbe hozatják a Sárkány-tornyot egy állandó kiállítás berendezése céljából. Így is történt, 2006-ban Áder János, a jelenlegi köztársasági elnök avatta a tárlatot. Mikor itt járt Miski Ágnes, a szobrászművész utolsó társa, annyira megtetszett neki a hely és a vasváriak gondoskodása, hogy úgy döntött: a nála lévő hagyatékot is odaajándékozza. Mindezt Kovács Tilda polgármester mesélte az ünnepen, hozzátéve: volt egy kiöntetlen Török Richárd gipszminta is a Nemzeti Múzeumban, amit sokáig azért nem vállaltak, mert úgy gondolták, nem tudják felvinni a Sárkány-toronyba. De aztán jött az ötlet: legyen belőle köztéri szobor. Pályáztak és nyertek 4 millió forintot az NKA-tól, az önkormányzat 1 millió forint önerőt tett hozzá.

A vasvári zeneiskolások Csörnöc Klarinét Quartetje  muzsikált a szoboravatón

- Szeretetből jött létre ez a szobor, mert a 21 éve elhunyt Török Richárd nem vasvári, de művei által most már olyan, mintha a mi fiunk lenne. Nem volt vita a Táncosnő felállításáról, talán mert eltaláltunk egy igényt, hogy milyen szobrokat is kellene állítani:  nem mindig emlékezni és emlékeztetni kell, a köztereken élni kell – mondta a polgármester Wehner Tibor művészettörténészt idézve, aki aztán avatóbeszédében továbbvitte ezt a gondolatot: Török Richárd állandó kiállítását egy zárt torony fogadja be, a Táncosnőt pedig egy szabad, városi közeg – vagyis még inkább közösségi rendeltetése van.

Török Bódogné Edit asszony, a 21 éve elhunyt szobrászművész édesanyja és V. Németh Zsolt államtitkár

- Ezt a szobrot, mint „Útfigurát” - gipszminta eredetijét - 1987-ben mutatták be először Tatán, majd 3 évtizedig egy raktárban pihent. Nem érdekelt senkit, mert nem megrendelésre készült, nem akarta senki kiöntetni. Ezért is kivételes ez a pillanat, mert nem a politika használja, hanem az esztétika szférája csillan meg, a görög szobrászat alakjaihoz hasonlóan – mondta Wehner Tibor művészettörténész. - A széttárt karokkal, lábujjhegyen álló szobor bensőségességet, átszellemültséget jelenít meg, egyszerre a földhöz szegezettséget és az elemelkedést, a mozdulatot és a kimerevített mozdulatlanságot. A sorsát elfogadó ember manifesztációja ez, amit az átélés hitelessége  éltet.

V. Németh Zsolt államtitkár, Kovács Tilda polgármester és Török Bódogné leleplezik a posztumusz Táncosnő szobrot a művelődési ház mellett. A kitárt karú alak egy mélység szélén áll, tér teraszos megoldásának köszönhetően,  köszönhetően, mögötte egy szinttel lejjebb parkoló van

Török Richárd „ördögien ügyes” szobrász volt a szó legnemesebb értelmében, hol tudatos, hol ösztönös virtusból. A szobor mély érzelmeket sejtető izzása magához vonzza az érkezőt. Megsértett harmóniával áthatott mű egy szobrászati látomás, amely felvállalja a tradíciót, ugyanakkor friss szemléletű, új szépséget mutat. Szellemes, leleményes megoldás, bravúros anyagkezeléssel.

Az ablakban Drimmer László a Sárkány-torony "őre", aki meglepően hasonlít a szobrászművész Török Richárdra

A posztumusz szobor avatásán közreműködött Mohai Gábor előadóművész és a vasvári zeneiskola tanulói, a Csörnöc Klarinét Quartet.