Már negyven éve száguldozik

A vándordiákot felveszi egy székely öreg a lovas kocsira. Mennek a falu felé a kanyargós úton. Egy kis idő múlva az öreg a lovak közé csap és száguldanak lefelé. Éles kanyar jön, a diák kapaszkodik és könyörög:- Lassítson, meghalunk! Erre az öreg:- Már több mint negyven éve járok erre, de ezt a kanyart még mindig sikerült bevennem! Majdnem lesodródnak az útról, de sikerül a manőver. Az öreg még jobban hajtja a lovakat. Újabb kanyar, a diák könyörög:- Lassítson, mert itt halunk meg!- Már negyven éve járok erre, de ezt a kanyart még mindig sikerült bevennem! Ismét sikerül, az öreg még gyorsabban hajt, jön a következő kanyar. A diák nem szól semmit, az öreg biztosan tudja, mit csinál. A kanyarnál ki-sodródik és felborul a kocsi, az emberek elrepülnek. Mi-után a por elült, az öreg mérgesen földhöz vágja a kalapját és megtapossa:- Már több mint negyven éve járok erre, de ezt a ka-nyart még sosem sikerült bevennem!