A gépjárműállomány tekintetében is elmaradunk a szomszéd régióktól

Nyugat-Dunántúlon és a vele határos külföldi régiókban (északról Západné Slovensko, nyugatról Burgenland, délről pedig Vzhodna Slovenija és Kontinentalna Hrvatska) 2011-ben együttesen 91 ezer kilométer közút vezetett keresztül. Az aprófalvas településszerkezetű Nyugat-Dunántúlt hálózzák be leggazdagabban a közutak, ahol egységnyi területen átlagosan négyszer hosszabb pályaszakasz haladt át, mint a szabdalt felszínű Kontinentalna Hrvatskaban.

Nyugat-Dunántúlon és a szomszédos régiók területén fontos transzeurópai közlekedési folyosók haladnak keresztül. A jelentős áru- és személyforgalmat lebonyolító gyorsforgalmi utak összeköttetést biztosítanak a kontinens nyugati és keleti, északi és déli térségei között. A legnagyobb áteresztőképességű autópályák és autóutak sűrűsége régiónként eltérő. Elsősorban azokban a térségekben épültek ki, ahol szükségessé vált a fővárosok, illetve a nagyobb európai gazdasági és kereskedelmi központok közötti gyorsforgalmi összeköttetés megteremtése. Kontinentalna Hrvatska régióban a legmagasabb az autópályák aránya a közúthálózatban (3,8 százalék), a Nyugat-Dunántúlon pedig a legalacsonyabb (0,8 százalék). Burgenlandban és Vzhodna Slovenijaban egyformán a teljes pályaszakasz 1,4 százalékát képviselik a legmagasabb besorolású utak. Vzhodna Slovenija és Kontinentalna Hrvatska régióban a teljes szlovén illetőleg horvát autópálya-hálózat több mint a fele épült ki, de Západné Slovenskoban is több mint az egyharmada. Ezzel szemben a hazai régiók között harmadik legfejlettebb Nyugat-Dunántúlon a magyarországi autópályák mindössze egytizede húzódott keresztül. Burgenlandban még kevesebb, a teljes osztrák hálózat csupán 4,7 százaléka létesült.

Az ezer lakosra jutó személygépkocsik száma Burgenlandban volt a legnagyobb, a régiónk ilyen tekintetben is sereghajtó maradt. Grafika: Kelemen Attila

Különböző a motorizáció szintje, és eltérő a járműállomány összetétele is. A délszláv régiókban az állomány kevesebb mint egytizedét alkotják a termelőtevékenységre és árufuvarozásra használt járművek, a Nyugat-Dunántúlon és Západné Slovenskoban viszont részesedésük elérte a 14 százalékot. Burgenlandban a járművek 22 százalékát alapvetően gazdasági tevékenység folytatására használják. Ez összefügg a mezőgazdaság magas fokú gépesítettségével és a kereskedelmi, szállítmányozási tevékenység elterjedésével. A kereseti lehetőségek és jövedelmi viszonyok, a foglalkoztatási és szolgáltatási központok elérhetősége térségenként különböző, ami többek között befolyásolja a személygépkocsi-ellátottságot. A legjobb életszínvonalat kínáló Burgenlandban 2011-ben 1,9-szer több személygépkocsi jutott ezer lakosra, mint a Nyugat-Dunántúlon, de Vzhodna Slovenijaban is átlagosan másfélszer több autóval rendelkeztek az ott élők, mint nálunk. A horvát és a szlovák régió személygépkocsi ellátottsága között nincs számottevő különbség, átlagosan minden harmadik lakosra jutott egy autó.

A közlekedési balesetek száma szoros összefüggést mutat a hálózat kiépítettségével és a motorizációval, de más tényezők is befolyásolják. Ezek között említhetjük meg a pálya minőségét és biztonságát, a tranzitforgalom mértékét, a gépjárművek műszaki állapotát, a vezetési morált, a közlekedési szabályok betartását és érvényre juttatását. Ilyen tekintetben a legkedvezőbb helyzetű térségnek Vzhodna Slovenija tekinthető, ahol a halálozások hányada a legkisebb, itt a sérülést szenvedtek 1,3 százaléka hunyt el baleset következtében, miközben Západné Slovenskoban minden huszadik személyt ért halálos sérülés. Nyugat-Dunántúl sem nagyon büszkélkedhet a maga 3,2 százalékos arányával, ilyen tekintetben is a sereghajtók közé sorolható az öt régió közül.