Lóerő

2014.12.17. 08:55

Benzinár, és ami mögötte van

Három éve, mikor szintén karácsonyi bevásárlásra indultunk mi autósok, nem kevesebb mint száz forinttal fizettünk többet egy liter üzemanyagért. Mindez azt jelenti, hogy egy teletankolás során nagyjából 5000 forinttal kellett mélyebben a pénztárcánkba nyúlnunk. De minek is köszönhetjük a mostani alacsony üzemanyagárakat?

Kelemen Attila

A héten ismét csökkentette az üzemanyagárakat a Mol: a 95-ös benzin literenkénti nagykereskedelmi árát bruttó 9 forinttal, a gázolajét pedig 7 forinttal mérsékelte a társaság. Az ármérsékléssel a 95-ös benzin literenkénti átlagára 341-342 forintra, a gázolajé 366-367 forintra csökkent. A benzin literenkénti átlagára szeptember elején még 420 forint volt, az utóbbi közel három hónapban több mint 70 forinttal csökkent. A benzinár több éve nem mozgott 350 forint körül, legutóbb 2010 december elején kellett 345-346 forintot fizetni egy literért. A gázolaj literenkénti nagykereskedelmi ára szintén évek óta nem volt 370 forint körül, utoljára 2011 szeptember elején került 371 forintba.

A Mol múlt héten is változtatott az árakon, akkor a 95-ös benzin literenkénti nagykereskedelmi árát bruttó 13 forinttal, a gázolajét pedig 8 forinttal csökkentette. A benzinár 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. januárjában volt a legdrágább: 449 forint.

De minek is tudható be a folyamatos áresés? Vajon meddig tarthat az alacsony benzinár? Az olcsó üzemanyagárakat egyértelműen az alacsony olajárnak köszönhetjük. Ráadásul a mélyponton még nem is vagyunk túl. Ugyanis a nagy olajkitermelő országok a zuhanó olajárak ellenére sem csökkentik a kitermelést. Mi több, éppenséggel növelik azt, hiszen a jelenlegi helyzetben még nagyobb szükségük van az olajbevételekre. Ezen országok közé sorolható Irán, Venezuela és Oroszország is.

De ugyanez az érdeke Szaud-Arábiának is. A Kőolaj-exportáló Országok Nemzetközi Szervezetének legutóbbi ülésén azért sem csökkentették a napi olajkitermelési kvótát, mivel a szervezetet vezető szaúdiak amellett döntöttek, hogy inkább elviselik az alacsonyabb olajárakat annak érdekében, hogy növelni tudják a piaci részesedést. Márpedig így a többi nagy olajkitermelő is kénytelen fenntartani a kitermelési szinteket, máskülönben versenyhátrányba kerülnének. Márpedig a túlkínálat az árak zuhanásához vezet.

A WTI és a Brent is új ötéves mélypontot ért el az év végén, és a nemzetközi befektetési jóslatok is azt mutatják, hogy a soron következő félévben 60 dollár körül mozoghat az olajár. Az elmúlt évek legnagyobb hullámvölgye 2009 novemberében volt, mikor is 40 dollár alá is lement a kőolaj hordónkénti ára.

Európa legnagyobb olajkitermelője, Norvégia is szenved az alacsony ár miatt. A skandináv ország folyamatosan csökkenti a kitermelést szemben a nemzetközi trenddel , három kitermelési projektet is felfüggesztettek. Mindez tömeges elbocsátásokkal jár. A norvég korona is már 13 százalékkal értékelődött le az euróval szemben október eleje óta.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!