Vasi vasparipások: szilveszterkor gurulnak a motorok

Sinkovits Tibor, a Szombathelyi Motorosok Közhasznú Egyesületének elnöke a kényesebb kérdésekre sem tagadta meg a válaszadást!

De mielőtt elkezdenénk száguldozni az információk sztrádáján, tegyünk egy kis kitérőt! Fontos ugyanis megválaszolni a kérdést: vajon mi késztet sokakat arra, hogy vasparipára pattanjanak? Hiszen, valljuk be őszintén, nem kis bátorság kell a roppant fürge masinák terelgetéséhez!

- Ez a legnehezebb kérdés a motorosok számára - Sinkovits Tibor eltöpreng egy pillanat erejéig, majd elmosolyodik. - Talán nincs is igazi válasz, mindenki más és más okokból ül motorra. Egyeseknek ez hobbi, másoknak életforma, aztán vannak, akiknek csupán szimpla közlekedési eszköz - fejti ki az egyesületi elnök.

Sinkovits Tibor a saját példáján keresztül mégis megpróbál valamiféle választ adni a kérdésre. A férfi nem tegnap kezdte - 14 éves kora óta motorozik, az unokatestvére kismotorja volt az első vasparipa, amit megült. Aztán végigjárta azt a bizonyos „ranglétrát” a kicsitől a nagyig.

- Valami oknál fogva vonzott a motorkerékpár, és egyszerűen óriási késztetést éreztem arra, hogy kipróbáljam - nosztalgiázik kicsit. - Ráültem, és ment minden magától A szerelem azóta is tart - mondja, majd kicsit elmereng. Szerinte a szabadságérzet elcsépelt szó a motorozással kapcsolatban, de talán mégis ez írja le a legjobban a közlekedés ezen formájának élményét.

Sinkovits Tibor szerint mindenki más és más okokból  ül motorra. Egyeseknek ez hobbi, másoknak élet-  forma, aztán vannak, akiknek csupán szimpla közlekedési eszköz. Ő maga 14 évesen ült először motorra

- Érezni az első tavaszi napsugarakat, az esőt, a szelet - meséli az egyesületi elnök, akinek szemeiben csak úgy lángol a motorozás iránti szenvedély. - Én nem vagyok bezárva karosszériába, ráadásul a sisakban egyedül lehetek - fűzi hozzá.

Most pedig térjünk vissza a fő csapásvonalra: a vasi motorosokhoz! - A megye motoros közössége kiváló - szögezi le határozottan Sinkovits Tibor. - Úgy látom, hogy ez a csapat élettel teli és összetartó - mondja büszkén. Ezt az is mutatja, hogy a Szombathelyi Motorosok Közhasznú Egyesületén kívül több hasonló csapat is működik a megyében. Ezek a társaságok rendszeresen látogatják egymás rendezvényeit, az ilyen alkalmakkor a megye motorosai szép számmal szoktak felsorakozni. Bár Sinkovits Tibor különösebb kivetnivalót akkor sem talált a vasi vasparipásokkal kapcsolatban, a férfi mégis úgy érezte, hogy fontos lenne megalapítani a megyében olyan csapatot, amely érdemben foglalkozik fontos kérdésekkel, problémákkal. - Civil szervezetünk 2010-ben öltött hivatalos, közhasznú egyesületi formát - tudjuk meg tőle.

Ennek okai egyszerűek: a csapat szeretett volna valamit tenni a környék motorosaiért, és kiemelt céljuknak tűzték ki a balesetek megelőzését is.

- A motorosbalesetek sajnos nagy port szoktak kavarni a sajtóban a vasparipások kárára, holott a statisztikák szerint az ilyen balesetek többségében nem is a motoros volt a vétkes - ecseteli az egyesületi elnök. A megyében sajnos idén is történtek halálos motorbalesetek, amelyekből az egyesületi elnök kettőt emel ki. Az egyik tragédiánál az autó ittas vezetője gyakorlatilag frontálisan elgázolta a motorost. A másik esetben a kocsi sofőrje ismeretlen okokból áttért a motoros sávjába, és szintén frontálisan ütközött a két jármű...

- Azt javasolnám a közlekedés minden résztvevője számára, hogy legyünk figyelmesek, toleránsak - mondja Sinkovits Tibor. - Az autóvezetők inkább segítsenek bennünket, ugyanis a motor dinamikus jármű és kis helyen is elfér - fűzi hozzá. Egy szolid lehúzódás nagy segítség a vasparipásoknak a jelzőlámpánál való előresoroláskor - ami a KRESZ szerint szabályos - és előzéskor is. A kocsi sofőrje az olyan kereszteződésekben, ahol elsőbbségadási kötelezettsége van, alaposan nézzen körbe, ugyanis a motorkerékpárost nehéz észrevenni, és roppant nehéz megítélni a sebességét. Az egyesületi elnök tapasztalatai szerint az is fontos, hogy az autósok sávváltáskor, előzéskor használják a tükröket, és különösen ügyeljenek a holtterekre. Sinkovits Tibor azt is javasolja, hogy a motorosok mindig viseljenek védőfelszerelést tetőtől talpig - még akkor is, ha csak a sarokig mennek, hiszen a védőfelszerelés életet menthet. Lehetőleg viseljenek feltűnőbb színű ruházatot, akár élénkebb árnyalatú sisakot azért, hogy könnyebben ki tudja szúrni őket a közlekedés többi résztvevője. Az egyesületi elnök hangsúlyozza továbbá, hogy a motorosok mindig az út- és láthatósági viszonyoknak megfelelően válasszák meg a sebességet, és legyen bennük kellő alázat a masinájuk iránt - sokat segít az is, ha néhanapján megfordulnak tréningeken, ahol tapasztalt szakemberek fejlesztik a tudásukat, helyzetkezelési képességeiket. - Nekünk, motorosoknak tudomásul kell vennünk, hogy minket nem véd karosszéria, légzsák, biztonsági öv, így az autóval történő koccanás számunkra akár halálos is lehet - emeli ki Sinkovits Tibor, és hozzáfűzi: a motorosoknak mindig előrelátóbbnak kell lenniük a többi közlekedőnél!

Ha pedig megtörténik a baj, a vasi motorosok és hozzátartozóik számíthatnak a Szombathelyi Motorosok Közhasznú Egyesületére. - Kerestek már fel ilyen ügyekben minket, elsősorban halálos balesetek után - mondja Sinkovits Tibor, majd egy pillanatra elgondolkozik. Legutóbb például egy balesetben meghalt motoros családja kérte fel az egyesületet arra, hogy kísérjék el a fiukat utolsó útjára a temetőig motorokkal, és arra is volt példa, amikor egy tragédiában elhunyt kislány robogóját vitték haza a családjának. - Lelkileg megterhelő dolgok ezek, de vonakodás nélkül eleget teszünk a kéréseknek, hiszen mi motorosok egy nagy család vagyunk - szól büszkén az egyesületi elnök.

Sinkovits Tibor azért is büszke a "csapatára", mert feltétel nélkül bízhat a segítségükben, akkor is, ha nagy a baj. Példamutatónak tartja, hogy a tagok a szabadidejüket áldozzák azért, hogy tehessenek valami jót másokért - mindezt persze teljesen önzetlenül teszik, nem várnak érte semmiféle elismerést vagy fizetséget. A roppant sokszínű egyesületben csak a szenvedély és a cél közös, az cseppet sem mérvadó, hogy ki hány éves vagy éppenséggel mivel foglalkozik. A legfiatalabb tag a húszas éveiben jár, a legidősebb pedig az ötvenes korosztályt erősíti. Az egyesületben a hivatalos életmentőn át a szakmunkáson keresztül az ügyvezetőig sokféle foglalkozású ember képviselteti magát.

Ezek tükrében nem csoda, ha ez a nagy család roppant aktív. Több rendezvényt is szerveznek évről évre, amelyek már hagyományosnak számítanak a köreikben. Például 2010 óta minden nyár végén megszervezik a motoros és baleset-megelőzési napot a Vas Megyei Rendőr-főkapitánysággal, katasztrófavédelemmel, mentőszolgálattal közösen. Ennek színes programok útján a fő célja a figyelemfelhívás, a közlekedés résztvevőinek érzékenyítése - de máskor is szoktak vezetéstechnikai tréninget tartani a társaik számára. Szilveszterkor pedig egyedülállóan gurulást szerveznek Szombathelyen, amely a téli mínuszok ellenére is roppant népszerű - az első, alig húszfős gurulás óta már 100-150-re gyarapodott a résztvevők száma. A színes rendezvények és mulatságok mellé természetesen jótékonykodás is társul - az egyesület a vépi önkéntes tűzoltóknak és a Szombathelyi Mentőállomásnak adományozott megkülönböztető fényjelző eszközt, illetve utóbbiak kaptak még tőlük egy töréseknél használatos húzó-rögzítő eszközt is. De az állatok sem maradhatnak ki a jóból, ugyanis a motorosok a Fekete István Állatvédő Egyesület árváinak kutya- és macskaeledelt adományoztak.

Mindez nagyon nemes, nem igaz? Azonban ezektől függetlenül nem makulátlan a motorosok megítélése. - Előítéletek vannak velünk szemben, de én inkább azt mondanám, hogy ezek inkább az általánosítás eredményei - ecseteli Sinkovits Tibor. - Ezeknek sajnos vannak valós okai is, de úgy gondolom, hogy egy-egy, lakott területen belül 110-zel száguldozó, az autók közt észveszejtő módon lavírozó motoros miatt nem szabadna megbélyegezni mindannyiunkat. Ők ugyanis arányaiban nagyon kevesen vannak, és a kulturáltan motorozók elítélik őket - hangsúlyozza. Bár ők, mint egyesület a renitens motorosokkal szemben nem sok mindent tudnak tenni, de kiváló a kapcsolatuk a rendőrséggel, akikkel évek óta partnerek abban, hogy minél kevesebb értelmetlen baleset, kirívó eset legyen. - Mi azt szeretnénk, hogy mindenki hazaérjen, és ha már egyetlen életet is megmentettünk az akcióinkkal, például a vezetéstechnikai tréningjeinkkel, akkor már van értelme annak, amit több éve csinálunk erőt, energiát és időt nem sajnálva - zárja az egyesület elnök.