Visszaszorulóban a dízeles autók

A dízeltechnológia fénykora

A dízeltechnológia a múlt század derekán, de különösen a hetvenes években került reflektorfénybe, amikor a világ olajkészletei kifogyóban voltak. Az olajkrízist elsősorban a benzinmotoros autók nagy fogyasztása generálta, emiatt szükség volt egy hatékonyabb alternatív meghajtásra.

A mérnökök a dízelmotorokban látták a megoldást. A számításaik beigazolódtak, ugyanis a dízelmotorok 15–25 százalékkal kevesebb üzemanyagot igényeltek. Ráadásul az alig szomjas erőforrások megannyi pozitív tulajdonságaira derült fény: a külső körülményekre kevésbé érzékenyek, mint a benzines társaik, legyen szó szélsőséges hőmérsékletről vagy éppen a lassú városi forgalomban való araszolásról.

A nyolcvanas évek vége felé a modern dízelautókat már nem csupán emiatt keresték a vásárlók, hanem azok sportos menettulajdonságaik miatt. A bonyolultabbá váló motorok ára ugyan emelkedett, ám a kisebb üzemanyag-fogyasztással kevésbé terhelték a környezetet. Márpedig ez utóbbi szempontot az ezredforduló óta mindennek lehet nevezni, de elhanyagolhatónak semmiképpen, emiatt a karbonsemlegességre való törekvés által egyre nagyobb teret hódított magának a korszerű dízeltechnológia.

Miért nem tudta végképp leszorítani a benzinmotort? Az éremnek két oldala van, így a gázolajüzemű autók sem mellőzik a rossz tulajdonságokat. Ezek közül a legjellemzőbb a nagy zaj, illetve a drága szervizelés.

Lépéselőnyből lépéshátrány

Miközben az autógyártók dollármilliókat fektettek a dízeltechnológia fejlesztésébe, a szén-dioxid-kibocsátás kérdése mellett megfeledkeztek a dízelek kipufogógázaiban kimutatható egyéb veszélyes összetevőkről. Az egészségre ártalmas nitrogén-oxidok kiszűrése helyett hirtelen megoldásként az adatok manipulálásában látták a versenyképesség fenntartását.Csakhogy az Európán kívüli piacokon a helyi hatóságok vizsgálatai felfedték a dízelmotorok hiányosságát, és vele együtt egyes autógyártók félrevezetését.

A dízelbotrány néven ismertté vált emissziós botrány 2015 szeptemberében robbant ki, amikor az Amerikai Egyesült Államokban nyilvánosságra került egy eljárás, miszerint a Volkswagen egy szabálytalan berendezést használt dízelgépjárművei motorvezérlésében, hogy az USA-ban érvényben lévő károsanyag-kibocsátási normákat kikerülje. A gázolajos technológia a személygépkocsik területén azóta fokozatosan szorul vissza.

A bizalomvesztés más okai

A szigorodó nyugat-európai környezetvédelmi intézkedések szép lassan kiszorították/kiszorítják az euro5-nél alacsonyabb besorolású személyautókat, gépjárműveket, amelyekkel az import használtautó-piacon még jócskán találkozhatnak a magyar autóvásárlók.

Ezek az autók akár 25 százalékkal is olcsóbbak lehetnek, ám az elmúlt években egyre több a negatív tapasztalat az idősebb, jóval magasabb javítási költségű dízelüzemű személyautókkal szemben.

Az elmúlt három évben a gázo­laj ára nem alakult kedvezően a benzinhez képest, ráadásul a jövőbeli használhatóság miatt is egyre csak nő a bizonytalanság a dízelekkel szemben.

Mit mutatnak a számok?

Magyarországon a dízelautók visszaszorulása már hét éve tart. A forgalomba helyezett új személyautók körében a dízelesek részaránya 46-ról 20 százalékra csökkent.

A gázolajjal működő autóktól elpártolók nagy része négy-öt éve az egyéb meghajtás (elektromos, hibrid, stb.) helyett a benzinmotoros autók felé fordult, 2018 óta viszont egyre nagyobb teret nyernek a részben vagy teljesen elektromos hajtású járművek.

Mit hoz a jövő?

Ha a tendencia folytatódik, akkor nem csupán a dízeles autóktól, de a közkedveltebb belső égésű motorfajtától is elbúcsúzhatunk – részben. Ugyanis az előrejelzések azt mutatják, hogy mindennapi használatban a benzines hibrideké lehet a jövő. Éppen ezért nemcsak a tisztán elektromos gépjárművek, hanem a kis fogyasztású belső égésű motor teljesítményét elektromos hajtással kisegítő hibridek felé is orientálódnak a nagyobb autógyártók. De ezek a technológiák még kiforratlanok, és amíg az áruk sem csökken, addig lesz létjogosultságuk a dízelautóknak is.

Mikor lesz a fordulópont?

A szakértők az elemzéseikben korábban a 2040-es éveket emlegették fordulópontként, de igencsak jelzésértékű, hogy Nagy-Britanniában az eddig tervezettnél tíz évvel előbb, már 2030-ban megtiltják a benzin- és dízelüzemű új autók értékesítését.

Ha a világ autóparkjának átlagéletkorát vesszük alapul, akkor a 2020-as évek végén értékesített benzin- vagy dízel­üzemű autók a 2050-es években tűnhetnek el végleg az utakról.

Kiemelt képünkön: Évről évre egyre kevesebb dízelüzemű autót helyeznek forgalomba