Harminc éve Ikerváron 500 hektárt vetettek be – 15,5 százalékos volt a répa cukortartalma

A megye egyik legnagyobb határú üzeme egyben a gyár legnagyobb alapanyag-előállítója is volt. 1989-ben – tisztítatlanul 2200–2300 vagon répát szállított be az üzembe. A termesztést olyan színvonalon művelte, hogy közben a gyár bemutatóüzeme lett, ami rang volt a répatermesztő gazdaságok előtt, azok sorában.

A Vas Népe munkatársa 1989-ben Kósi Gyula termelési elnökhelyettessel beszélgetett a betakarításról és a répáért kapott pénzről.

– A munka óriási. Az aratás hozzá képest pihenés, pedig csak búzát 1800 hektáron termelünk, és – esős napokat is beleszámítva – három héten belül végzünk vele. A répaszedést meg elkezdtük szeptember 21-én, és november 10–15. között akarjuk befejezni, ha ezt nem akadályozza mondjuk egyhetes eső, aminek persze minden gazdaság ki van téve. Számolunk is ezzel, de a betakarítást olyan szinten gépesítettük, hogy répa nem maradhat a földben. Most is több mint húsz erőgép és ennek megfelelő ember dolgozik rajta: köztük kiemelők, felszedők, szállítók… Erre külön kampányterv készül: külön felelőse van a gépeknek, önállóan intézkedő, véleményt mondó gyári átadónk van, aki adott esetben egyeztet, vitázik, ha kell újbóli vizsgálatot kér.

– És kell?

– Általában nem, ezt mindig az adott helyzet dönti el.

– A szövetkezetnek 300 hektáros alapszerződése van a gyárral. Mégis 525 hektáron termel. Ennyire jövedelmező a répa?

– Tavaly (1988-ban) nem volt az, de reménykedtünk, hogy az idén az lesz, hiszen ritkán van két egymást követő kedvezőtlen év. De a kérdésnél maradva lényeges, hogy amit a szerződésben vállalt 300 hektár fölött termelünk, azért magasabb árat fizet a gyár, mert az jugoszláv bérfeldolgozásra kerül. Ez azért nyom a latba. És a répa után 500–600 vagon szeletet kapunk vissza, amiből háztáji igényeket is kielégítünk. A szövetkezetnek nagy létszámú állatállománya van, és naponta 250 mázsa szeletet etetünk fel.

– Mennyi lesz a répából várható idei árbevétel?

– 23–25 millió forint között alakul. Ez látszatra nagy pénz, de azt is látni kell, hogy például 8 ezer forint egy hektár növényvédő szer költsége. 5 ezer a műtrágyáé, 4500 a vetőmagé, 17 ezer megy el a segédüzemágra, gépekre, illetve azok költségeire, és még nem mondtam mindent. Rá, persze, hogy nem fizethetünk, hiszen a több mint 500 hektár a szántónknak a tíz százalékát jelenti, és ekkora területet nem lehet a kalandorságba vinni. Miközben szedjük, takarítjuk az idei termést, a jövő évit is alapozzuk tápanyagfeltöltéssel, szántással, alapozva a saját termelési tapasztalatainkra és figyelembe véve a gyári és az IKR ide vonatkozó javaslatát is.

– Ikerváron nincs részes művelés. Általa nem lehetne még nagyobb haszonnal termelni a répát?

– Eddig azért nem szorgalmaztuk azt, mert nagyon magas lett volna a munkabérigénye és amit nyertünk volna a réven, az elveszett volna a vámon. Jövőre ajánlatot teszünk a tagoknak, mert a kézi műveléssel a növényvédő szer egy része biztosan megtakarítható, és más előnyökről is hallottunk. Abban is reménykedünk, hogy ha szabadáras lesz a répa, a kereslet-kínálat alapján előnyünkre változik az ára is. Igaz, a cukoré is. A magam részéről hiszem, hogy a jövőben lesz igazán értelme a cukorrépa-termesztésnek, és ami a döntésben engem illetett, azért is támogattam azt a javaslatot, hogy jövőre is vessünk el 525 hektárt. A gyárral mindig meg tudtunk egyezni, mert az érdekeink valahol egybe is esnek. Ha nem így lenne, nagyot csalódnék. Csak maradjon még a jó idő. Az idén sok szép répánk termett, és pénz van benne.