2020.08.16. 07:00
A tanárok jutalékot kaptak a papír után
A nyolcvanas években nem volt ritka eset, hogy a teherautóktól, személygépkocsiktól forgalmas Zanati úton gyerekek tolták a papírokkal megrakott széles kullókat a MÉH-telep felé. Ráadásul a belső sávban tették mindezt, nem veszélytelenül.
Évtizedekig az iskolai papírgyűjtések jelentették a legbiztosabb forrást Fotó: VN-archív
Korántsem volt veszélytelen manőver negyven évvel ezelőtt a diákoknak megközelíteni a hulladékgyűjtő telephelyét, ám mégis megszokott volt a látvány a megyeszékhely főútján. Volt is nagy forgalom a Zanati úti telepen, főleg délidőben érkeztek a délelőtti gyűjtőmunka termésével az erre felhatalmazott iskolások.
Sok kitartás és lelemény kellett a nyolcvanas években ahhoz, hogy megtalálják a gyűjtők a legjobb lelőhelyeket. Különösen az új lakótelepeken a frissen beköltözők rengeteg hullámpapírt hagytak hátra, sok eladható hulladék került a nagy utcai szemétgyűjtő konténerekbe. A MÉH-nél már jól ismerték a naponta visszatérő „eladókat”: az iskolásokon kívül a hulladékgyűjtésből élők számát több tucatra becsülték Szombathelyen. A hulladékgyűjtő munkanélküliek jobb esetben havi hétezer forintot is összegyűjtögethettek maguknak, nem kis szorgalmuk eredményeképpen.
1980-ban 2000 tonna papír begyűjtése, továbbadása volt a megyeszékhely MÉH-telepének a feladata. Az előző években nem tudták ezt teljesíteni, ezért emelték a papírfélék felvásárlási árát: az újság kilójáért két forintot, a képeslapok kilójáért egy forint ötven fi llért fi zettek. Ennek hatására ugyan több papír érkezett a telepre, ám nem elegendő. Igaz, az előző évekkel ellentétben legalább már gondosabban kiválogatták és összekötözték az újságpapírt.
Évtizedeken át az iskolai gyűjtések jelentették az egyik legbiztosabb forrást. Ám 1978-ban megszüntették azt a gyakorlatot, miszerint a pedagógusok a hulladék minden kilójáért meghatározott jutalékot kaptak. Éppen ezért talán nem véletlen, hogy a nyolcvanas évek közepén ismét napirendre került, hogy a gyűjtési kedvet megnöveljék azzal, hogy érdekeltté tegyék a tanárokat abban, hogy szorgalmasabban gyűjtsenek a tanítványaik.
A hetvenes években négy átvevőhely volt a Zanati útin kívül. 1980-tól viszont már csak a Körmendi úti működött. Míg az 1960-as, 1970- es években nyári elfoglaltság volt a gyerekeknek a hulladékgyűjtés: kölcsönkért szekereken, kullókon tologatták a házaknál kéregetett hulladékot, addig a nyolcvanas években a kisdobosok és az úttörők iskolai társadalmi munkaként keresték fel a házakat a lehető minél több újságpapír beszerzésére.