Energiaválság

2022.11.05. 10:14

Készülődik a kilencedik szankciós csomag – az EU ismét lábon lőheti magát

Már az előkészületek hírére is drágulni kezdett a gáz az amszterdami tőzsdén. Az újabb szankciók említése a 100 eurót közelítő szintről 125 euró felé lökte a jegyzéseket – adta hírül a Világgazdaság.

Számlát jelképező papírt égetnek el egy emelkedő energiaárak elleni római tüntetésen 2022. október 3-án

Forrás: MTI/EPA/ANSA

Fotós: Massimo Percossi

A balti hármak (Észtország, Lettország és Litvánia), valamint Lengyelország sürgetésére készülődik Brüsszelben a kilencedik uniós szankciós csomag Oroszország ellen – írja a Világgazdaság.

A portál lapértesülésekre hivatkozva azt írja, hogy az új pakkban bővítenék az energiaszektort érintő korlátozásokat, továbbá megtiltanák a nukleáris energia, illetve a fűtőanyagok terén való együttműködést Oroszországgal. Tiltás alá esne a gyémánt-, illetve az acélimport, valamint a cseppfolyós gázból készült termékek is. Az embergó kiterjedne a szoftverek és a csúcstechnológia exportjára, illetve orosz vízijárművek nem használhatnák az európai kikötőket, valamint orosz tévécsatornák sem sugározhatnának az EU-ban.

Az új pakk Magyarország számára legveszélyesebb része a nukleáris együttműködés tiltása lenne 

– nyilatkozta Litkei Máté, az MCC Klímapolitikai Intézet igazgatója az M1-nek. 

A cikk felhívja a figyelmet arra, hogy a hírek nyomán kapásból megugrottak a jegyzések az amszterdami gáztőzsdén. Jól megfigyelhető, hogy egy-egy szankciós csomag, vagy akár egy uniós csúcs hírére is milyen érzékenyen reagálnak a gáz tőzsdei határidős jegyzései. Az október második felében tartott uniós csúcs hetének szerdáján a 112-113 dollár körüli árak csütörtökön már, a csúcs kezdőnapján már 127 euróra szaladtak fel. Az "ársapka" szó elhangzása már önmagában elég volt ahhoz, hogy 10 százalékkal dráguljon a gáz - írta a Magyar Nemzet. Az ársapka ötletére egyébként az elszálló árakon hatalmasat kaszáló norvégok is kategorikusan nemet mondtak. Október közepén az európai gáztárolók töltöttségi szintjéről érkező kedvező hírek hatására a jegyzések 150 euró alá süllyedtek, ami több mint a fele, az augusztus közepi, jóval 300 euró feletti szintnek. Pénteken, az újabb szankciós csomag hírére a 100 eurót megközelítő szintről 125 euró közelébe emelkedtek a jegyzések.

Forrás: világgazdaság/ vg.hu

A szélsőbal régóta követeli, hogy a tiltások körébe bevonják a  nukleáris energiát is. „Ha az EU kormányai komolyan veszik a háború leállítását, akkor az európai atomenergia-ipart le kell választani a Kreml köldökzsinórjáról és helyette a takarékosságra, valamint a megújuló energiára kellene fókuszálni” – nyilatkozta a CNBC-nek még a nyolcadik csomag elfogadása utána Ariadna Rodrigo, a Greenpeace fenntartható európai pénzügyekért felelős menedzsere.

Az előző pakkok az orosz olajra, a gázra, valamint a szénre fókuszáltak, így próbáltak meg – rövid távon nem sok sikerrel, viszont jókora inflációval – fenyegető nyomást gyakorolni Moszkvára.

A korlátozások azonban nem túl eredményesek, a vezetékes gázszállítások csökkenését az LNG-szállítások növekedése kompenzálja – jóval drágábban. Az orosz LNG legnagyobb vásárlói közé Franciaország, Kína és Japán tartozik. 

A nyolcadik szankciós kör tárgyalásai során Magyarország és Bulgária fejezte ki a legerősebb tiltakozást a nukleáris területek bevonása ellen, s ez minden bizonnyal most sem lesz másképp. Hasonlóan állhat a kérdéshez az európai atomenergia nagyhatalomnak számító Franciaország is.  Az atomenergia mellett foglalt állást Lengyelország is, az amerikai Westinghouse-t kérte fel tervezett új erőművi építkezéseinek első fázisára, egy másik pedig lengyel0ľdél-koreai együttműködésben épülne meg.

A gond ezzel csak az, hogy előbbi a tervek szerint 2033-ban állna üzembe, a reaktort 2026-ban kezdik el építeni.

Az orosz energiahordozók híján a lengyelek így kénytelenek hosszú távon is a magas energiaárakat elfogadni.

Brüsszelben azt is fontolgatják, hogy a szankciókat kiterjesztik Iránra is valamilyen mértékben, válaszul arra, hogy Teherán katonai drónokat szállít Oroszországnak.  A kérdés ezek után már csak az, hogy az ismét regionális befolyásának növelésére törekvő, jelentős olajtermelő közel-keleti állam milyen válaszlépéseket akar tenni az EU-felé.

Az erős oroszellenességükről ismert balti államok egyik képviselője, Urmas Reinsalu észt külügyminiszter a Politiconak nyilatkozva azzal érvelt a további szankciók mellett, hogy

„az európai országoknak meglehetősen magasan vannak a gáztartalékai”.

A Világgazdaság szerint a diplomata nyilván nem olvasta a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) közelmúltban publikált figyelmeztetését, amely óva intette az uniós kormányokat és Brüsszelt attól, hogy elbízza magát a gáztárolók magas töltöttségi szintje miatt. Az IEA szerint

Európának már most el kellene kezdenie a felkészülést a jövő télre,

mert a várhatóan visszaeső orosz gázimport és az LNG növekvő felhasználása miatt gázhiány alakulhat ki.

Szijjártó Péter külügy- és külgazdasági miniszter az európai energiaügyekért felelős tárcavezetők október végi csúcstalálkozója után hangsúlyozta, hogy Magyarország ragaszkodik ahhoz, hogy

a tagállamok szuverén joga eldönteni, hogy milyen energiahordozókat vásárolnak, milyen mennyiségben, kitől és milyen árformula alapján.

„Sőt, ezek jelentős része üzleti titok, az energiaellátáshoz fűződő titok és nemzetbiztonságilag is érzékeny információ”

 – tette hozzá.

A miniszter szerint az európai vezetőktől egészen „őrült” ötletek is elhangzottak, például az, amely szerint nemcsak felső, de alsó korlátot is kellene szabni a gázárnak, hiszen a túlságosan alacsony ár nem késztetné a fogyasztókat takarékoskodásra.

Brüsszel érthetetlen okokból időről időre felveti az ársapka ötletét, nem törődve azzal, hogy Moszkva egyértelművé tette: árkorlátozások esetén azonnal beszünteti a szállításokat.

A felső árkorlát ellen egyébként az elfogultsággal igazán nem vádolható holland gáztőzsdét felügyelő hatóság is kifejezte ellenérzéseit. A holland pénzügyi hatóság (AFM) közölte, hogy a TTF gáztőzsdén a határidős ügyletek árának korlátozására tett kísérletek negatív következményekkel járhatnak, beleértve a gáz fizikai hiányát is. Brüsszel árkorrekciós mechanizmus kidolgozását szorgalmazta, dinamikus árplafont javasol a tőzsdei határidős árakra, ezzel gondolván elkerülni a jegyzések szélsőséges ingadozását. A brüsszeli nonszenszek közé tartozik a kötelező, közös gázbeszerzési platform kialakítása is. A magyar miniszter hasonlóan vélekedett az úgynevezett szolidaritási mechanizmusról szóló javaslatról is.

„Vészhelyzet esetén a magyar tárolókból elfogadnák azt az orosz földgázt, amelyet ki akartak iktatni az európai piacról? Ha elfogadják, akkor miért akarják kiiktatni, mennyiségi problémákat okozva ezzel?”

– fogalmazott Szijjártó Péter. 

Az eredeti cikket ITT lehet elolvasni. 

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!