Ártó receptek könyve

2018.11.16. 12:52

Milyen regény lesz egy fogoly szakács receptjeiből?

Miről szól Doina Ruști könyve, és hogy kerül az irodalomba hangyalikőr?

Idén ősszel jelent meg magyar fordításban Doina Ruști regénye, az Ártó receptek könyve. Ez a szerző második olyan kötete a Lizoanca tizenegy évesen mellett, amely az Orpheusz Kiadó gondozásában, Szenkovics Enikő műfordítónak köszönhetően magyar nyelven is debütált. A regényt 2018. október 24-én mutatták be a Magyar Napló Könyvesboltban Doina Ruști író, Szenkovics Enikő műfordító, Király Farkas író, szerkesztő, Erős Kinga kiadóvezető és Kubik Anna színművész közreműködésével. A kötet megjelenése kapcsán az Olvasat készített interjút a román írónővel – a cikket változtatás nélkül közöljük.

A Lizoanca tizenegy évesen és az Ártó receptek könyve című kötetek témája lényegesen eltér egymástól, hiszen amíg az előbbi egy az egyben valós eseményeken alapul, az utóbbiban jelentős szerepet kap a mágia és a varázslás. Egyetlen hasonlóságuk talán csak az, hogy mindkét történet középpontjában egy kislány áll. Meséljen az új könyvről! Mire számíthatnak az olvasók?

Ez egy olyan fantasztikus történet, amely

ötvözi a történelmi realitást a misztikus elemekkel.

Következetesen eltér a többi kötetemtől, hiszen általában törekszem arra, hogy mindig újszerű, érdekes témát válasszak a történetek kitalálásakor. Az Ártó receptek könyve a 19. század elején játszódik, többek közt Bukarestben. A történelmi elemek bevonása mellett megjelenik benne az adott korra jellemző misztikum és babonaság, melynek nyomai a mai napig fellelhetőek Romániában.

A regény megszületése előtt is érdeklődött a mágia és a boszorkányság világa iránt? Mi ihlette ezt a témaválasztást?

Középiskolás koromban rajongtam a különféle állattani kutatásokért és leírásokért. Egyszer olvastam egy olyan 15. századi zoológiai tanulmányt, amely egy unikornisról szólt, ebben a különös állat ismertetése után azt is megemlítették, hogy ha a szarvának egy kis részét por formájában elfogyasztjuk, halhatatlanná válunk. Az unikornis szarva állítólag megtalálható volt egy németországi múzeumban. A kommunizmus vége után, amikor Németországba mentem, az első utam ebbe a múzeumba vezetett, hogy meggyőződjek a leírás valódiságáról, és magam is megnézzem a leesett szarvat, azonban később kiderült, hogy tulajdonképpen egy hatalmas, ősbálnától származó fogról van szó. A regényem esetében is hasonló a helyzet: a kiindulópont a valóság, amelyet aztán körbevesz a realitás, a hiteles ábrázolás igénye, viszont körbeveszi a realitáson túl a fantasztikum iránti vágy is.

Fotó: Doina Ruști

Mi adta az ötletet a regény megírásához?

A történet megszületése előtti időkben találtam egy jegyzőkönyvet a könyvtárban. Ez az irat egy olyan 1798-ban zajló perről készült, amelyben több személy is részt vett egy rabszolga-szakács megszerzésének ügyében. A jegyzőkönyvet olvasva felmerült bennem a kérdés, hogy

mégis milyen receptek alapján főzhetett ez a szakács, hogy ilyen sokan szerették volna őt birtokolni?

Innen származott az első ötletem is a regényhez, melynek következtében elkezdtem felkutatni a korabeli szakácskönyveket.

Van olyan mozzanat a történetben, amelyben felfedezhetik Önt az ismerősei? Milyen motivációt tudott meríteni az életéből?

A főhős alakját részben magamról mintáztam, ugyanis világéletemben ferdék voltak a fogaim, ahogy a főszereplőnek, Vakarcsnak is. A nagymamám mindig azt mondta, hogy ne szégyelljem magam miatta, hiszen pontosan ez az, ami különlegessé tesz engem. A történet megírása során előnyt kovácsoltam ebből az apró tökéletlenségből, mégpedig úgy, hogy Vakarcs görbe fogsorát varázserővel ruháztam fel. Miután befejeztem a könyvet, eldöntöttem, hogy végre kiegyenesíttetem a fogaimat.

Milyen realisztikus elemeket használt még fel a könyvben?

A történetnek nagyon sok valóságalapja van, az egyik létező szereplő például az a szakács, akiről a már említett 18. századi dokumentumban találtam információkat. Szintén hiteles személy a francia kancellár, akiről ugyancsak egy régi iratból szereztem tudomást, de az ő sorsa annyiban tér el a valóságtól, hogy a regényben sikerül varázslat segítségével megmenekülnie.

A történetben olyan receptek is megtalálhatóak, amelyek nem teljes egészében a képzelet szüleményei, hanem valamilyen módon a valósághoz is közük van. Mit kell tudni ezekről a leírásokról?

Többnyire a román folklórból összegyűjtött receptekről beszélhetünk, de vannak köztük olyanok is, amelyek középkori állattani könyvekből származnak. Ezekben nem csupán az állatok, különösen a rovarok leírásait lehet megtalálni, hanem azt is, hogy milyen ételek készíthetők belőlük. Az itt található receptek, főként a különösen furcsa változatok egész Európában elterjedtek voltak. Egy 16. századi tudományos dolgozatban például

egy haldokló ember csodálatos kezeléséről olvashatunk, amelynek részeként a betegnek különféle hernyókból készült készítményeket kellett fogyasztania.

A legyőzhetetlennek hitt gyógymód ugyan nem vált be, mégis rendkívül népszerűek maradtak az ehhez hasonló bizarr kúrák. A 20. század elejéig egész Európában természetes volt az egyes rovarok babonából történő fogyasztása. Ilyen volt a cserebogár is, vagy a hangyalikőr, amelyről úgy hitték, hogy leviszi a gyerekek lázát.

A könyvben fontos szerepet játszik egy Veneris macskája nevű lény, akinek az alakját számos legenda övezi. Mennyi ezeknek a valóságtartalma?

A történet alapvetően valósághű, számos hiteles szereplőt tartalmaz, azonban nagy része csupán kitaláció, az én képzeletem szüleménye.

A regény főhőse az első fejezetben rákényszerül arra, hogy Bukarestbe utazzon, ahol aztán minden segítség nélkül magára marad, és ebben a váratlan helyzetben kell boldogulnia. Menekülhet-e a sorsa elől, és hogyan ismeri fel azt?

A főszereplő helyzete a történet elején nem kimondottan nevezhető sorsszerűnek. Egyszerűen elmenekül Erdélyből, hiszen a nagyanyját boszorkányság miatt letartóztatták. Nem tud semmit Bukarestről, és egyedül a nagybátyjára támaszkodhatott volna, akiről kiderül, hogy megölték, így az egyik pillanatban arra eszmél, hogy teljesen egyedül van egy ismeretlen városban. Kötelességének érzi, hogy megtalálja a gyilkost, de ugyanakkor eljátszik a gondolattal, hogy talán tényleg varázsló, hiszen ezt ültették el a fejében. A valóság azonban sokkal kegyetlenebb, így teljesen más életet kell élnie, mint amilyet elterveztek számára. Minden epizódban tanul valami újat, miután

egy nap rádöbben arra, hogy a valósággal párhuzamosan egy másik világ is létezik.

A történet tulajdonképpen a főhős időskori vallomása, éppen emiatt tud eltávolodni azoktól a fájdalmas dolgoktól, amelyeken a regény során keresztülmegy.

Mikor döntötte el, hogy írói pályán fog mozogni?

Talán közhelyesen hangzik, de már gyerekkorom óta írok történeteket. Azonban viszonylag későn, csak a kommunizmus bukása után kezdtem el publikálni, és rengeteg írásom van, amely még kézirat formájában pihen a fiókom mélyén. Abban a pillanatban váltam írónővé, amikor 1996-ban egy kiadó megjelentette az első regényemet. Akkor történt meg először, hogy egy munkám kiadásra került, amire természetesen nagyon büszke voltam.

Min dolgozik jelenleg? Számíthatnak új kötetre az olvasók a közeljövőben?

Mostanában egy olyan regényen dolgozom, amely ugyanabban az időszakban játszódik, mint az Ártó receptek könyve. Szintén egy misztikus történetről van szó, amely hasonlóképp Veneris macskájának karakteréből indul ki és építkezik – nem babonaságból, de ennél többet egyelőre nem árulhatok el.

A borítókép forrása: Wikimedia Commons / Karina Knapek / CC BY-SA 3.0

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!