Ukrán válság

2023.11.28. 06:28

Az EU további finanszírozást hagyott jóvá az ukrán fegyveres erők kiképzéséhez

643. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Ukrán határőrök pihenőidejüket töltik egységük szálláshelyén az Oroszországgal határos északkeleti Szumi régióban lévõ 2023. november 24-én

Forrás: MTI/AP

Fotó: Hanna Arhirova

Volt orosz főtárgyaló: ukrán életek százezreit menthette volna meg Kijev a békeszerződéssel

Kijev több százezer ukrán katona életét menthette volna meg, ha tavaly tavasszal aláírja a békeszerződést Moszkvával - jelentette ki kedden Vlagyimir Megyinszkij orosz elnöki tanácsadó, aki akkor az Ukrajnával tárgyaló orosz küldöttség vezetője volt.

Mély meggyőződésem, hogy ha Kijev akkor, kölcsönösen elfogadható feltételek mellett aláírta volna a békeszerződést, ezzel katonái százezreinek életét mentette volna meg. De (Volodimir) Zelenszkij (ukrán elnök) a háborút választotta 

- mondta Megyinszkij az orosz állami tévécsatornákon leadott nyilatkozatában.

Megyinszkij arra reagált, hogy David Arahamija, aki a béketárgyalásokon az ukrán küldöttség vezetője volt, és aki jelenleg az ukrán elnök pártja, a Nép Szolgája frakcióvezetője az ukrán parlamentben, egy, a hét végén adott ukrajnai tévényilatkozatában, arra kérdésre, hogy Kijev miért szakította meg a tárgyalásokat Moszkvával, kijelentette: "Amikor visszatértünk Isztambulból (a tárgyalások helyszínéről), Boris Johnson (akkori brit miniszterelnök) eljött Kijevbe, és azt mondta, hogy mi egyáltalán nem írunk alá velük semmit. És +egyszerűen harcoljunk csak+".

"Arahamija ezen megnyilatkozásai természetesen a becsületére válnak. Csak annyit teszek hozzá, hogy április 15. után, amikor a békeszerződés előzetes szövege elkészült, nemcsak Boris Johnson utazott el Kijevbe, hanem a fő gazdák - ha jól emlékszem, az amerikai külügyminisztérium vezetője, a Pentagon főnöke is - sietve Kijevbe repültek. Emellett maga Arahamija is elismerte, hogy megalakult egy tanácsadói csoport, amely eltanácsolta Zelenszkijt attól, hogy aláírja a békeszerződést" - mondta Megyinszkij.

Véleménye szerint "így szalasztották el az esélyt a háború befejezésére", és most már csak akkor lehet békemegállapodást kötni, ha megvalósulnak az orosz "különleges hadművelet" célkitűzései. A volt orosz főtárgyaló úgy vélekedett, az ukrán hatalom most elismerte, hogy önállótlan, és hogy kívülről diktálják a döntéseit.

Megyinszkij azt állította, hogy Oroszország soha nem tűzte ki céljául Ukrajna meghódítását, egyúttal a Nyugatot és Zelenszkijt vádolta meg azzal, hogy "belerángatta" Moszkvát egy átfogó katonai műveletbe.

Az orosz tisztségviselő megerősítette Arahamija kijelentését, miszerint Moszkva azt követelte Kijevtől a tárgyalások során, hogy mondjon le a NATO-csatlakozásról.

"De hangsúlyozom, hogy részünkről ezen túlmenően a feltétel nélküli követelések között szerepelt a Krím feletti orosz szuverenitás és a Donyec-medencei köztársaságok függetlenségének elismerése, aztán volt számos humanitárius követelés, de mi a Donyec-medencei orosz ajkú lakosság védelméből indultunk ki" - nyilatkozott Megyinszkij.

Elmondta, hogy Kijev megkapta a felek által korábban elfogadott, 18 oldalas szerződéstervezetet. Mint mondta, ez volt az a dokumentum, amelyet később Vlagyimir Putyin orosz elnök Moszkvában a konfliktusban közvetíteni próbáló afrikai vezetőknek bemutatott.

Oroszország és Ukrajna tavaly tavasszal előbb Fehéroroszországban, majd Isztambulban folytatott béketárgyalásokat. Putyin orosz elnök később azt mondta, hogy a felek kidolgoztak és parafáltak egy szerződéstervezetet, de ezt Kijev "a történelem szemétdombjára hajította". Moszkva szerint a dokumentum kötelezettségvállalásokat tartalmazott Ukrajna semleges, el nem kötelezett státuszára és arra vonatkozóan, hogy nem telepít külföldi fegyvereket, köztük atomfegyvereket a területére.

Saját tisztjei lophatták el az ukrán hadsereg élelmiszerkészleteit

Az ukrán állami nyomozóiroda egyik legutóbbi jelentése szerint vádat emeltek Kijev megye több katonai tisztségviselője ellen, mivel a gyanú szerint titokban saját zsebükre értékesítették az ukrán hadsereg élelmiszerkészleteit. 

A hadsereg élelmiszerkészleteinek legalább harminc százalékát ellophatták

– hivatkozott a jelentésre a Világgazdaság. Az ellátmányt ezután boltoknak, éttermeknek és egyéb kereskedőknek adták el. Egy tisztviselő több millió hrivnya értékben állított ki üres számlákat magáncégek számára, azonban ezek az ügyletek a valóságban sosem történtek meg.

Az Állami Nyomozóiroda és az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) szerint ezen a feketekereskedelmen keresztül közel ötvenmillió forintot sikkaszthattak el.

A hálózat résztvevői ellen hivatali visszaélés, csalás és sikkasztás miatt indítottak eljárást. Ha a bíróság bűnösnek találja őket, akár 15 év szabadságvesztésre is ítélhetik őket.

Négyen meghaltak lakóépületeket ért orosz csapásokban ukrán források szerint

Orosz tüzérségi  csapás ért egy ötemeletes lakóépületet és több családi házat két ukrajnai településen kedden, a támadásokban négy ember meghalt, és legkevesebb öten megsebesültek - közölték helyi ukrán tisztviselők.

Az ország déli részén, a Dnyeper partján fekvő Nikopol városában kedd reggel egy ötemeletes lakóépületet ért találat, melynek következtében egy 63 éves férfi meghalt, két - egy 65 és egy 63 éves -  nő pedig megsebesült - közölte Szerhij Liszak, Dnyipropetrovszk megye kormányzója a Telegramon, hozzáfűzve, hogy a romok alatt további áldozatok, illetve sebesültek is lehetnek.

Orosz csapás miatt romba dőlt épület Nikopolban 2023. október 11-én
Forrás: AFP

A Szumi megyei ügyészség egy másik, a polgári lakosságot ért támadásról is beszámolt a nap folyamán. A jelentés szerint délután legalább öt családi házat romboltak le orosz lövedékek egy meg nem nevezett északkelet-ukrajnai, az ukrán-orosz határ közelében fekvő településen.

A romok alól két holttestet emeltek ki, egy hétéves kislány pedig a kórházban halt meg, miután lövések érték az autót, amelyben utazott. A támadásban három ember megsebesült - közölte az ügyészség a Telegramon.

Az EU további finanszírozást hagyott jóvá az ukrán fegyveres erők kiképzéséhez

Az Európai Unió Tanácsa az Európai Békekeret keretében további 194 millió euró (mintegy 75,6 milliárd forint) finanszírozást hagyott jóvá az ukrán fegyveres erők kiképzéséhez - tájékoztatott az uniós tanács kedden.

A brüsszeli közlemény szerint a kiegészítő finanszírozás az Európai Unió Ukrajnát támogató katonai segítségnyújtási missziója (EUMAM Ukrajna) keretében történő kiképzéséhez járul hozzá.

Az EUMAM Ukrajna keretében az ukrán katonai kiképzésre a kedden megítélt támogatással együtt 255 millió euróra emelkedett az uniós finanszírozás - írták. A jóváhagyás célja, hogy továbbra is támogassa az ukrán fegyveres erők kapacitásépítését Ukrajna kérése és szükségletei alapján.

A támogatás továbbra is megkönnyíti az ukrán fegyveres erők személyzete képességeinek nagyszabású fejlesztését, és lehetővé teszi az uniós tagállamok számára, hogy biztosítsák a szükséges képzési felszereléseket és felszereléseket - írták.

Az EUMAM Ukrajna misszió az elindítása óta ez idáig több mint 34 ezer ukrán katonát képzett ki - tették hozzá.

Az Európai Unió 2022. november 15-én hozott létre katonai segítségnyújtási missziót (EUMAM Ukrajna) az ukrán fegyveres erők képességének megerősítésére. Célja, hogy Ukrajna képes legyen védeni az ország területi egységét és önállóságát, valamint a polgári lakosságot az orosz agresszióval szemben.

Az Európai Békekeretet 2021 márciusában hozták létre azzal a céllal, hogy finanszírozza az uniós közös kül- és biztonságpolitika valamennyi katonai és védelmi fellépését a konfliktusok megelőzése, a béke megőrzése, valamint a nemzetközi biztonság és stabilitás megerősítése céljából.

Az Európai Békekeret lehetővé teszi az EU számára, hogy olyan intézkedéseket finanszírozzon, amelyek célja a nem uniós országok, valamint a regionális és nemzetközi szervezetek katonai és védelmi kérdésekkel kapcsolatos kapacitásainak megerősítése.

Jens Stoltenberg: bízom abban, hogy Washington továbbra is támogatást fog nyújtani Ukrajnának

Reményét fejezte ki kedden Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, hogy az Egyesült Államok továbbra is támogatást fog nyújtani Ukrajnának, "mert ez az Egyesült Államok biztonsági érdeke".

A NATO-tagállamok külügyminisztereinek kétnapos tanácskozására érkezve Stoltenberg kifejtette a jelen lévő újságíróknak: az ukrán fegyveres erők bátorsága, elszántsága, ügyessége lenyűgözte az egész világot, mivel vissza tudták szorítani az orosz erőket északon, keleten és délen, és felszabadították azon területek körülbelül a felét, amelyet Oroszország a háború elején elfoglalt.

Jens Stoltenber NATO-főtitkár a NATO külügyminisztereinek sajtótájékoztatóján beszél 2023. november 28-án
Fotó: Simon Wohlfahrt / Forrás: AFP

Ez az ukrán fegyveres erők képességeit bizonyítja, amelyhez a NATO-szövetségesek példátlan katonai segítséget nyújtottak. Arra kérem a szövetségeseket hogy ezt a támogatást továbbra is tartsák fent, mert minél erősebb Ukrajna a harctéren, annál erősebbek leszünk a tárgyalóasztalnál. Ha olyan békés, megoldást akarunk, amely biztosítja, Ukrajna szuverenitását, akkor továbbra is segítséget kell nyújtanunk és ezt a szövetségesek meg is fogják tenni

 - hangoztatta.

Botrány az ukrán hírszerzésben

Nehézfémekkel mérgezték meg az ukrán katonai hírszerzés vezetőjének feleségét – írja a Reuters kedden több ukrán médium meg nem nevezett hírszerzési forrásaira hivatkozva. Amennyiben bebizonyosodik, hogy Marianna Budanovát szándékosan mérgezték meg, úgy ő az eddigi legkomolyabb célpont az ukrán vezetésben az ilyen jellegű akciókat tekintve - számol be róla a Mandiner.

Halálos támadás Herszonban és Dnyipropetrovszkban

Herszon megyében egy november 28-án végrehajtott orosz csapás során egy 40 éves férfi megsebesült – közölte Volodimir Litvinov, a Beryslav kerületi katonai közigazgatás vezetője.

Szintén meghalt egy ember és ketten megsérültek a Dnyipropetrovszk megyei Nikopolban történt orosz lövöldözés során – jelentette Szerhij Liszak kormányzó.

Zaporizzsjában robbanás történt

Erős robbanás történt a Kijev által ellenőrzött Zaporizzsja városában – számolt be róla az Ukrinform ügynökség a Telegramon.

Helyi idő szerint 9:15-kor légiriadó szólalt meg a térségben.

A krími hidat lezárták az autók előtt

Átmenetileg leállították a forgalmat a Krími hídon – írja a Lenta.

A hídon és az ellenőrzési területen tartózkodó járművezetőket nyugalomra és a közlekedésbiztonsági tisztek utasításainak betartására kérték. A felfüggesztés okát nem közölték.

Ukrajna Gorlovka közelében koncentrálja erőit

Jan Gagin, Gorlovka régió vezetőjének tanácsadója szerint az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) katonáit átcsoportosította a régióba. Szerinte az ellenség egyszerre több területen akar csapást mérni.

"Megpróbálják elterelni a figyelmet azokról a területekről, amelyek katasztrofális helyzetben vannak" – magyarázta.

Gagin felvilágosított, hogy az elmúlt napokban a front ezen szakaszán már több kísérlet is történt az orosz erők állásainak megtámadására, de nem jártak sikerrel. Ennek következtében az ukrán hadsereg mintegy két tucat katonát veszített – tette hozzá.

Fennakadások a moszkvai repülőtereken

November 28-án három moszkvai repülőtéren történtek fennakadások - derül ki a Yandex adataiból.

Domodedovoban 12 gép később szállt fel, négy járatot töröltek. Öt seremetyevói indulást elhalasztottak, és további két járatot töröltek. Hat járat késett Vnukovóban.

Nincs információ a Zsukovszkij repülőtér menetrendjének fennakadásáról.

A vészhelyzetek ukrán állami szolgálatának felvételén az állomány tagjai egy hóban rekedt autót tolnak a dél-ukrajnai Odessza térségében 2023. november 27-én. Az előző napon beköszöntött a tél Ukrajnában, hóviharok bénították a közlekedést Odesszában és a fekete-tengeri partvidék nagy részén
Fotó: - / Forrás: MTI/EPA/Vészhelyzetek ukrán állami szolgálata

Oroszország szerint a nyugat mérgeket szállít Ukrajnának

Az orosz képviselet arról beszélt Hágában, a Vegyifegyver-tilalmi Szervezetben, hogy bizonyítékai vannak arról, hogy az Egyesült Államok és Ukrajna más szövetségesei is mérgező vegyi anyagokat szállítanak Ukrajnának - írja a Világgazdaság.

Oroszországnak bizonyítékai vannak arra, hogy NATO-országok mérgező vegyi anyagokat szállítanak Ukrajnának, amely be is vetette ezeket elcsatolt területek vezetői ellen – jelentette ki a TASZSZ szerint Kirill Liszogorszkij orosz ipari és kereskedelmi miniszterhelyettes hétfőn Hágában, a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) tagállamai konferenciájának 28. ülésszakán.

Arról is vannak információk, hogy a kijevi rezsim különleges szolgálatainak ügynökei mérgező vegyi és pszichotróp anyagokat vetettek be az Oroszországi Föderáció részévé vált új entitások vezetése ellen

– tette hozzá a miniszterhelyettes.

Nem csak a fronton, már otthon is nagy az ukránok elégedetlensége

Az orosz–ukrán háború kezdeti lendület után lelassult az előre haladás mindkét oldalon, ritkán történnek áttörések, miközben a készletek és a támogatás egyre fogy. Ezt nemcsak a harctéren szolgálatot teljesítő katonák, hanem az otthon maradt családtagjaik is megérzik, miközben egyre erősödnek azok a hangok, amik haza követelik a frontra küldött férfiakat - számol be róla a Világgazdaság.

A besorozott katonák családjai egyre elégedetlenebbek: szinte egyáltalán nem látják férjeiket és fiaikat, ez ellen pedig tömegesen fel is szólaltak.

Idén ősszel mintegy 25 ezer ember írt alá egy petíciót, amelyet Volodimir Zelenszkijnek címeztek, és kimondta, hogy a katonai szolgálat ideje nem maradhat határozatlan, valamint adjanak egyértelmű időpontokat az eltávra. 

A teljes cikk ITT olvasható.

A kárpátaljai magyarok sorsáról tárgyalt Zelenszkij és Von der Leyen

Telefonon egyeztetett hétfő este Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke – számolt be az ukrán elnöki hivatal. A közlemény szerint a megbeszélés témája Ukrajna uniós csatlakozáshoz szükséges reformok voltak - írja a Magyar Nemzet.

Zelenszkij arról biztosította Von der Leyent, országa továbbra teljesíti minden kötelezettségvállalását, beleértve a nemzeti kisebbségek jogait és a korrupcióellenes intézmények megerősítését.

Károk keletkeztek egy üzemben Herszonban

A Kijev által ellenőrzött Herszonban egy üzem megsérült – számolt be róla Alekszandr Prokudin, az ukrán regionális katonai közigazgatás (OVA) vezetője.

Oroszország Szumit ágyúzta

Az orosz erők négy települést támadtak meg Szumi megyében november 27-én – jelentette a helyi katonai adminisztráció a Telegramon.

Hatalmas ukrán veszteségek Donyecknél

Az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) egységei 110 embert veszítettek Kleshcheevka és Kurdyumovka települések környékén Donyeck irányában – számolt be róla a "Dél" csoport sajtóközpontjának vezetője, Vadim Asztafjev a TASS-nak.

Asztafjev tisztázta, hogy az orosz katonaság megsemmisítette az Ukrán Fegyveres Erők 24. és 93. gépesített dandárjának katonáit és felszerelését. A munkaerő-veszteség mellett az ukrán fél további két gyalogsági harcjárművet is veszített.

Ukrán határőr egy lövészárokban az Oroszországgal határos északkeleti Szumi régióban 2023. november 24-én
Fotó: Hanna Arhirova / Forrás: MTI/AP

Mini-drónokat készítettek a Szu-57-hez

Mini-drónokat készítettek az orosz Szu-57 ötödik generációs vadászrepülőgéphez, amelyet a fedélzetén szállítanak majd – számolt be egy forrás a RIA Novosztyinak.

Feltételezhető, hogy repülés közben a repülőgép ledobja ezeket, majd irányítás alá kerülnek. 

Az ügynökség beszélgetőtársa szerint támadó drónokat, felderítő járműveket és elektronikus hadviselési drónokat készítettek. Nincs meghatározva, hogy a mini drónok mikor lépnek szolgálatba.

Oroszország több tengeri drónt tervez bevetni

A hazai gyártású haditengerészeti drónok képesek lesznek megkönnyíteni a tengeri flotta feladatait, és speciális feladatokat látnak majd el – számolt be egy katonai szakértő, Anatolij Matvijcsuk nyugalmazott ezredes a Lenta.ru-val folytatott beszélgetésében.

"Nem mondanám, hogy Oroszország soha nem használt haditengerészeti drónokat. Használtuk ezeket, végeztek bizonyos kutatási, felderítési feladatokat, csak nem használtuk tömegesen, és az újságírók keveset írtak róluk" – jegyezte meg.

A szakember szerint hamarosan több tengeri drón is lesz, ezeket speciális célokra használják majd.

Ukrajna első világháborús fegyvereket alkalmaz a harctéren

Az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) hadserege elkezdte bevetni a Maxim géppuskákat a fronton – írja a Business Insider magazin. Feltehetően ezekkel a fegyverekkel próbálnak harcolni az orosz drónok ellen. A kiadvány ugyanakkor megjegyzi, hogy ezeket a géppuskákat az első világháború előtt fejlesztették ki.

Korábban az ukrán fegyveres erők egyik foglya azt mondta, hogy a mozgósított újoncokat arra képezik ki, hogy elavult fegyverekkel dolgozzanak, beleértve az 1910-es Maxim rendszerű géppuskákat is.

Republikánus vezetőkhöz menesztett küldöttséget Zelenszkij

Zelenszkij elnök hivatala küldöttséget menesztett az Egyesült Államokba, hogy találkozzon és kapcsolatokat építsen a republikánus párt vezetőivel - írta a Kyiv Independent. 

Kudarcba fulladt az orosz próbálkozás

Oroszország kísérlete, hogy migránsválságot teremtsen a finn határon, kudarcba fulladt - írta az amerikai Háborús Tanulmányok Intézete (ISW). Az amerikai elemzőcég szerint ez annak tudható, hogy Finnország gyorsan reagálva lezárta a határait.

Újabb orosz rakétahordozó áll készen a Fekete-tengeren

Oroszország a heves vihar ellenére tegnap aktív harci szolgálatba helyezte az Admiral Makarov hadihajót a Fekete-tengeren -írta a Kyiv Independent. 

Az Admiral Makarov akár nyolc Kalibr cirkálórakéta hordozására és szárazföldi célpontok támadására is képes.

Több mint hétezren jöttek tegnap Ukrajnából

Magyarország területére tegnap az ukrán-magyar határszakaszon 4208 fő, a román-magyar határszakaszon belépők közül 3381 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett - közölte a legfrissebb adatokat az Országos Rendőr-főkapitányság. 

A beléptetettek közül a rendőrség 48 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében - áll a tájékoztatásban.

Lavrov: Moszkvának nincsenek hódítási tervei Európában

Oroszországnak nincsenek és nem is lehetnek agresszív, hódítási tervei Európában - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Primakov-felolvasások elnevezésű, Moszkvában hétfőn megkezdődött nemzetközi fórumon.

Okfejtése szerint Oroszország azért volt kénytelen megindítani "különleges hadműveletét" Ukrajnában, mert az ottani "neonáci rezsim", amellyel szemben a Nyugat elnézően viselkedik, arra vetemedett, hogy mindent kiirtson, ami orosz.
"Ezzel párhuzamosan ezt a neonáci rezsimet eszközként használták fel arra, hogy a Nyugat érdekében stratégiai vereséget mérjenek Oroszországra a harctéren" - mondta Lavrov rámutatva, hogy ez közvetlen veszélyt jelent az orosz érdekekre és biztonságra.

Hangsúlyozta, hogy Moszkva nem fog elzárkózni "a történelmi Nyugat józanul gondolkodó szereplői elől". Azt mondta, Európa "nagyon-nagyon csúnyán aláásta a hírnevét, ha talán még nem is véglegesen", és Moszkva "tízszer is meggondolja majd", hogy a kapcsolatok helyreállítására irányuló esetleges javaslatok az ő érdekeit szolgálják-e.

Ez történt hétfőn:

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában