2024.04.08. 08:54
Izrael megtagadta a török segélyek eljuttatását a Gázai övezetbe
Az izraeli–palesztin háború 185. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.

Izraeli katonák harckocsival járőröznek a Gázai övezet határkerítésénél 2024. április 7-én, a palesztinok lakta övezetben dúló háború kitörése után pontosan fél évvel
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Abir Szultan
Török külügyminiszter: Izrael megtagadta a török segélyek eljuttatását a Gázai övezetbe
Izrael visszautasította Törökország csatlakozási kérelmét a Gázai övezetben élő palesztinok légi úton történő segélyezéséhez - jelentette be Hakan Fidan török külügyminiszter hétfőn.
A Gázai övezet ellen indított izraeli hadműveletet elutasító, azonnali tűzszünetet sürgető ankarai vezetés már több tízezer tonna humanitárius segélyt küldött az övezetbe a fegyveres konfliktus tavaly októberi kiújulása óta.
Az Egyesült Államok márciusban kezdte meg a segélyszállítmányok légi eljuttatását Hollandia, Franciaország, Spanyolország és más államok közreműködésével.
Fidan most úgy nyilatkozott, hogy közvetítették a szervezők irányába "a török légierő teherszállító repülőgépeinek a humanitárius segélyművelethez való csatlakozási szándékát is". Hétfőn azonban "megtudtuk, hogy Izrael elutasította a kérésünket, a jordániai hatóságok támogatása ellenére"
- tette hozzá.
"Nincs mentség Izrael számára" az éhező gázai lakosságnak szánt segélyezi kísérlet megakadályozására - mondta Fidan.
Bejelentette, hogy Törökország válaszul "egy sor új intézkedést" hozott Izrael ellen.
Mint mondta, a már a török elnök által is jóváhagyott intézkedéseket lépésről lépésre tervezik végrehajtani, és csak akkor szüntetik meg őket, ha Izrael tűzszünetet hirdet, és megszakítás nélkül beengedi a Gázai övezetbe a humanitárius segélyeket.
A Nemzetközi Bíróság meghallgatást tartott a Németország elleni nicaraguai vádak ügyében
A Nemzetközi Bíróság (ICJ) hétfőn meghallgatást tartott a Nicaragua és Németország közötti, az Izraelnek nyújtott katonai segélyek és az ENSZ palesztin menekültügyi ügynöksége (UNWRA) finanszírozásának megszüntetése miatt folyó perben.
Nicaragua március 1-jén nyújtott be keresetet a Nemzetközi Bíróságon Németország ellen, mert kifogásolta, hogy Berlin pénzügyi és katonai segélyt nyújt Izraelnek, miközben forrásokat von meg a palesztinokat támogató ügynökségtől.
A meghallgatáson Nicaragua arra kérte a hágai székhelyű testületet, hogy kötelezze Berlint az Izraelbe irányuló fegyverexport leállítására, és vonja vissza az UNRWA finanszírozásának leállítására vonatkozó döntését, arra hivatkozva, hogy a Gázai övezetben fennáll a népirtás komoly veszélye.
Németország Izrael egyik legnagyobb fegyverszállítója, a gazdasági minisztérium adatai szerint 2023-ban 326,5 millió euró értékben adott el katonai felszereléseket és fegyvereket az zsidó államnak.
A közép-amerikai országot képviselő nagykövet, Carlos Jose Argüello Gomez a törvényszék előtti beszédében felhívta a figyelmet, hogy Németország megsértette a népirtás bűntettének megelőzéséről és büntetéséről szóló 1948-as ENSZ-egyezményt azzal, hogy továbbra is fegyvereket szállít Izraelnek.
Egészen biztos, hogy Németország tisztában volt és van azzal, hogy a Gázai övezetben komolyan fennáll a népirtás elkövetésének veszélye
– hangsúlyozta Argüello Gomez. Emlékeztetett arra, hogy az ENSZ-egyezmény értelmében az azt aláíró államoknak, így Németországnak is kötelessége megakadályozni a népirtást.
Wolfgang Büchner német kormányszóvivő korábban azt nyilatkozta: Berlin szerint az ügy megalapozatlan. A német felet kedden hallgatja meg a törvényszék.
A Nicaragua által indított per egy másik népirtási perre épül, amelyet a Dél-afrikai Köztársaság kezdeményezett Izrael ellen. Az ICJ januárban úgy ítélte meg, hogy Dél-Afrika állításai, miszerint Izrael a Gázai övezet elleni támadás során megsértette a népirtási egyezmény által garantált egyes jogokat, megalapozottak, és sürgősségi intézkedéseket rendelt el, többek között felszólította Izraelt, hogy állítsa le a népirtás esetleges cselekményeit. Március végén a bíróság kötelező erejű rendelkezésében felszólította Izraelt, hogy haladéktalanul engedélyezze lényegesen több humanitárius segély eljuttatását a Gázai övezetbe, mivel a térségben éhínség kezd kialakulni.

Fotó: Alaa Badarneh / Forrás: MTI/EPA
Hamász: nem történt előrelépés a tárgyalásokon
Nem történt előrelépés a Gázai övezetet ellenőrzése alatt tartó Hamász terrorszervezet és Izrael közötti kairói tárgyalások újabb fordulójában – közölte hétfőn a sajtóval a Hamász egyik tisztségviselője.
A nap folyamán korábban az egyiptomi kormányhoz közeli Al-Qahera News hírtelevízió – magas rangú egyiptomi tisztségviselőre hivatkozva – még arról számolt be, hogy a küldöttségeknek „sikerült megegyeznie a tárgyalások során felmerült kérdésekben”.
Izrael és a Hamász delegációi vasárnap érkeztek ismét az egyiptomi fővárosba, a tűzszünetről és az izraeli túszok elengedéséről zajló tárgyalásokra pedig Kairóba érkezett amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója, William Burns is, valamint a katari kormány delegációja is.
A gázai háború októberi kirobbanása óta Egyiptom – Katar és az Egyesült Államok mellett – igyekszik közvetítő szerepet vállalni a szemben álló felek között. A Kairóban zajló tárgyalásokon a Hamász elsősorban az izraeli hadsereg Gázai övezetből történő teljes kivonását akarja elérni, míg az izraeli fél az októberben az övezetbe hurcolt izraeli túszok szabadon bocsátását követeli.

Fotó: Atef Szafadi / Forrás: MTI/EPA
Az izraeli foglyok szabadon bocsátásáért tüntettek Washingtonban
Washington belvárosában a Hamász által túszként tartott foglyok szabadon bocsátásáért tüntettek a palesztin szervezet által Izrael ellen végrehajtott terrortámadás után hat hónappal, vasárnap.
A felszólalók, köztük az amerikai állampolgárságú elhurcolt zsidók szülei, azonnali cselekvést követeltek az Abraham Lincoln emlékmű előtt felállított színpadon.
Washington Georgetown városrészének zsinagógájában a fél évvel ezelőtti, Izraelben elkövetett terrortámadásra emlékezve, idén ezen a napon adták át a Mensch-díjat, amelyet az emberséges magatartásért ítélnek oda.
Steven Geiger, a Mensch Nemzetközi Alapítvány magyar származású létrehozója és elnöke az eseményen elmondta, hogy a szervezet 2002-ben jött létre, részben magyarországi segítséggel a zsidó vészkorszakról szóló emlékek továbbadására, oktatásra. Hangsúlyozta, hogy a szervezet idei díjátadójának helyszíne és időpontja egyben emlékezés a Holokauszt óta a zsidók ellen elkövetett legsúlyosabb erőszakos cselekményre.
Hyim Shafner, az eseménynek helyet adó zsinagóga rabbija elődjéről, Phillip Rabinowitzról is megemlékezett, akit 40 éve, 1984-ben Washingtonban gyilkoltak meg, és aki a zsinagóga közösségét évtizedekkel ezelőtt újjáélesztette. A zsidó közösségi vezető egyben megemlékezett a Hamász túszairól. Elmondta, hogy rendőri biztosítás nélkül sokan nem mernek belépni zsinagóga kapuján, amit néhány évtizede nem tudott volna elképzelni az Egyesült Államokban.
A díjátadón Takács Szabolcs, Magyarország Egyesült Államokban akkreditált nagykövete felkért hozzászólóként a többi között arra mutatott rá, hogy Magyarország a zsidó emberek számára teljesen biztonságos. Megemlékezett arról, hogy 2024 egyben a magyarországi holokauszt 80. évfordulója is, Magyarország pedig mára szembenézett a történtekben való felelősségével.
Emlékeztetett arra is, hogy a magyar kormány volt az, amelyik a fél évvel ezelőtt elkövetett izraeli terrorcselekményeket követően betiltott minden Hamász-párti és Izrael-ellenes tüntetést, valamint úgy fogalmazott, ma a magyar kormány az egyedüli az Európai Unióban és az ENSZ-ben, amely megvédi Izraelt. Rámutatott arra is, hogy a 2023. október 7-én elkövetett terrortámadás nemcsak a múlt, hanem a jelen fájdalmairól is szól.
A Mensch-díj 2024-es egyik kitüntetettje Michael Kahana, a Pennsylvaniai Egyetem professzora, aki az izraeli terrortámadást követően egyik szószólója volt az amerikai egyetemeken elterjedt zsidóellenes megnyilvánulásokkal szembeni kezdeményezésnek.
Elismerték Richard Kurin kulturális antropológus, a washingtoni Smithonian Institute kutatási igazgatójának tevékenységét is, valamint Michael Ruane, a Washington Post újságírójának munkásságát. A díjazottak között volt Theodor Meron jogász, a Hágai Nemzetközi Törvényszék korábbi bírája is.
Vasárnap a Michigan állambeli Dearbornban Izrael ellen vonultak utcára az amerikai muszlim közösség tagjai, akik Egyesült Államok-ellenes jelszavakat is hangoztattak, Joe Bident pedig népirtásban mondták felelősnek.
Oszama Abdulghani, michigani imám Izraelt fasisztának nevezte, és az Iszlám Államhoz hasonlította. A tüntetést a muzulmán szent hónap, a Ramadán utolsó napja alkalmából szervezték, Al-Kudsz napként hirdették meg.
A megmozdulást többen elítélték, és arra mutattak rá, hogy Michigan állam, illetve Dearborn városa az Egyesült Államokban a radikális iszlamista eszmék melegágya.
Ez történt vasárnap: