Festmények és virágok

Az alkotó és felesége néhány évvel ezelőtt cserélte belvárosi lakását a villanegyedben álló ikerház hátsó traktusára. Sokkal jobban érzik itt magukat: önálló otthonuk, saját kertjük van, azt ültetnek, amit  akarnak. A krókuszok már nyílnak az udvaron,  és a barkafák is "beindultak" a ház mögötti kertben. A leanderek, a banánfa a pincében türelmetlenül várják a tavaszt.  - Édesapám kertész volt, innen az indíttatás, s ez az udvar is inspirált a kertészkedésre - árulja el Vörös Ferenc, akivel a sajátos hangulatú nappaliban beszélgetünk.  A konyha és az étkező pár lépcsőnyi félköríves magaslaton kapott helyet, Marika, ha főz, rálát az egész kertre és a lenti lakótérre. A falakon mindenütt grafikák, a polcokon és párkányokon ezer apró csecsebecse a miniatűr szobortól az apró emléktárgyakig. Meg virágok: a földön, az asztalon, a mennyezetről függve.

- Az intim műfajt, a kis grafikákat szeretem - árulja el a művész. - Ilyeneket helyeztünk el a falakon, apránként, de úgy, hogy az egésznek legyen összhatása. Hangulatfüggő, hogy mi kerül ki, néha egyet-egyet kicserélünk. Közösen alakítunk a feleségemmel mindent, elfogadjuk egymás véleményét. Sok a portré, szeretem megörökíteni a kifejező emberi mozdulatokat. Figyelem a színészek taglejtéseit. Sokszor régi fényképek adják az indíttatást, így a múlt megjelenik a jelenben. Ha könyvet illusztrálok, igyekszem tettenérni, hogy mit akar kifejezni az író, s magamból is őszintén kiadni, amit gondolok.

Vörös Ferenc dolgozóasztala a kétszintes nappali sarkában kapott helyet. Keze ügyében minden kellék, a nemrég készült grafikák, s polcokon a mintegy kétszáz kötet, melyeket illusztrált (Fotó: Szendi Péter)

- A sok apró dekoráció boldogságtudatot ad - magyarázza Vörös Ferenc. - Nap mint nap megérint a sok kedves holmi, ami mind valamilyen emléket idéz. Ez alkati dolog nálam: megbecsülöm  a festményt, a rajzot vagy  akár egy terítőt vagy a ruháimat is. A barátaim már ismernek, és ha ajándékot kapok tőlük, odafigyelnek erre. A nappali sarkában,  nagy ablak előtt festőállvány, kis munkaasztal. Körötte rendben sorakoznak a ceruzák, festékek.

- Nincs olyan nap, hogy ne rajzolnék. Rengeteget a szabadban is. Arra törekszem, hogy minden kéznél legyen. Nem szeretem a rendetlenséget. Már az iskolában is rendszerető voltam, pontosan kezdtem az órámat. Az időt be kell osztani, nem garázdálkodni, hanem gazdálkodni vele. A konyha, a pici előszoba, a lépcsőfeljáró, az emeleti hálók - minden olyan, akár egy galéria. A feljáró mentén tájképek kaptak helyet, fent a művészbarátok plakettjei, kerámiái - mindenféle műfaj képviselteti magát. Még a tágas fürdőszobába is jutott a grafikákból, ami a nagy tetőtéri ablakkal és a faburkolattal olyan, akár egy lakószoba. Jól érzik magukat itt a háziasszony orchideái. Sarokkád és zuhanyzó egyaránt szolgálja az itt lakók kényelmét. A hálók a nyugati fekvésű erkélyre nyílnak, előtte hatalmas tuja. - Nem engedtem kivágni, inkább körbeburkoltuk a tövét. De úgy látszik, jól érzi magát - mutatja  házigazdánk.