Hirdetés

2022.09.22. 11:47

Összekapcsolták a tudományt és a tenni akarást

Vasárnap a 21. század kihívásaival és lehetőségeivel néztek szembe, hétfőn a Kraft-program kutatási eredményeiben mélyedtek el a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete (FTI-iASK) 8. nemzetközi Kraft (Kreatív városok – fenntartható vidék) konferenciájának résztvevői.

Tóth Kata

Forrás: Ohr Tibor

Már az első nap izgalmas előadásokat tartogatott: Gelencsér András, az FTI-iASK Tanácsadó Testületének tagja, a Pannon Egyetem rektora a fenntarthatóságról beszélt és arra figyelmeztetett: ideje felébrednünk és szembenézni a korlátokkal, amelyek globális világunkat jellemzik. A 20. században a fosszilis tüzelőanyagok, elsősorban az olaj járult hozzá modern civilizációnk kifejlődéséhez. Az erőforrás kitermelésének üteme egy idő után azonban nem fokozható. Mára a szén-dioxid és az éghajlatváltozás került a fenntarthatóság középpontjába. 

A felfogás szerint a fosszilis energiahordozókat ki kell váltanunk. A helyzet azonban ennél komplexebb, jegyezte meg. Földünkön a rendelkezésre álló energia most is végtelen: a Nap szolgáltatja, igaz, nem abban a formában, ahogy a modern civilizációnak szüksége van rá. Át kell alakítani – ehhez valamilyen berendezésre (hőerőmű, napelem) van szükség, ahhoz pedig anyag kell, ami nem áll rendelkezésre végtelen mennyiségben. Más akadály is van: a fosszilis erőművek „megújulókkal” való kiváltásához speciális kémiai elemek is szükségesek, a készletek viszont nem elegendők, a bányászat ráadásul rendkívül fosszilisenergia-igényes. Megoldásként rendre előkerül a körforgásos gazdaság. Ez viszont csak akkor értelmezhető – magyarázta –, ha valamit, amit előregyártottunk, meg lehet újítani. Összességében: globális erőforrás-válság köszönt(ött) ránk. Meg kell becsülni újból az anyagot és az energiát!

A Technológiai és Ipari Minisztériumot (TIM) Makai Martina miniszteri tanácsos képviselte Lehetünk-e új világítótorony? – Édesvíz-misszió című előadásával. A világpiacot most a felbomló ellátási láncok, a klímaváltozás, a természeti erőforrások szűkülése jellemzik, Európában migrációs válság és háború van. Egészséges vízre és talajra mindig szükség lesz – Közép-Kelet Európában ezek meghatározók –, hogy legyen élelmiszer, amit elő tudunk állítani. Magyarországnak regionális pozíciójából adódóan az lehet a célja, hogy e természeti erőforrások megléte alapot adjon a makrorégiós élelmezési rendszer modernizálásának, a későbbiekben pedig összekapcsoljuk ezt az ukrán újjáépítéssel és a Nyugat-Balkán felemelkedésével, fejtette ki.

Miszlivetz Ferenc, az FTI-iASK főigazgatója a minisztérium álláspontját hallva a továbblépéshez szükséges, egyetemek kínálta szellemi/tudásbázis fontosságát hangsúlyozta. A körkörös gazdaság kapcsán pedig a felfelé mozgó spirál hasznosságát emelte ki: „mindazt, ami megvan, hogyan lehet újragondolni, állandó gazdasági növekedés helyett, ha kell, kevesebből élni”. És nem csak materiális tekintetben: a kulturális örökség is része lehet e le- vagy felfelé mozgó spirálnak, amelynél lefelé húzó erő a szétaprózottság, az együttműködés hiánya.

A hétfő délelőtt az Innovációs és Technológiai Minisztérium által kezdeményezett Insula Magna középtávú stratégiáról, az iASK Szigetköz-Csallóköz kutatás eredményeiről és a fejlesztési szcenáriókról szólt. Ötven szakértő részvételével valósult meg az interdiszciplináris kutatás, amely a társadalom, a kulturális örökség, az ökológiai környezet és a gazdaság szempontrendszerét is átfogóan vizsgálta a középtávú fejlesztési javaslatok kidolgozásához. Előadásában Jakobi Ákos, az FTI-iASK kutatója az előző napra utalva megjegyezte: egy trendfordulat időszakában vagyunk, melynek kihívásaira választ kell találnunk. Szóba kerültek a helyzetfeltárás eredményei, az például, hogy a Szigetköz mostanra már csak mint erősen menedzselt táj és komplex természeti rendszer maradhat fenn. Hat forgatókönyvet állítottak fel kollégái (Status quo trend, Bio-sziget(köz), Doom, avagy a lassú összeomlás; Zéró Duna, avagy a katasztrófa forgatókönyv; Természetközelibb árvízi védekezés és Teljes kertvárosi urbanizáció).

A továbbiakban Fejérdy Tamás szólt az épített örökség kulcsszerepéről a jelenkori társadalmi és kulturális jólétben (túlélésben). Egyik fontos mondata: „A települések megújítása, megtartó erejük fokozása csak akkor lehetséges, ha a korhoz illő életminőség-javulás nem jár az épített örökségi elemek által hordozott kulturális identitás elvesztésével, hanem éppen megerősíti azt. A Szigetköznek például egyedi karaktert ad az »egy táj – két sziget, két országban« helyzet, melynek természeti bázisát a Duna és vízrendszere hozta létre.

Rechnitzer János, az iASK tudományos tanácsadója és Bogárdi János, az intézet tudományos főtanácsadója a Szigetköz fejlesztésének intézményrendszeréről, a Regionális Ökológiai és Fejlesztési Tudásközpontról szólt. A Szigetköz egy nyílt laboratórium – Magyarország része, de Magyarország kirakata is kell, hogy legyen. Minél inkább nemzetköziesíteni lehet, annál nagyobb lehet a hatása.

Az Insula Magna földhasználati kutatócsoportjának eredményeivel szolgált Tóth Gergely. A tájszerkezet változása és a jelenlegi művelési adottságok elemzésével tettek javaslatokat a Szigetköz fenntartható földhasználata érdekében.

Az előadásokat követő eszmecserében részt vett Mayer Gábor területfejlesztésért felelős államtitkár, Rentz Tamás, a TIM főosztályvezetője és Mezei Katalin, az Insula Magna projekt szakmai vezetője is.

Alig több mint 100 nap múlva eldördül a startpisztoly – a délutáni szekcióban Porga Gyula, Veszprém polgármestere és Markovits Alíz, a Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa Zrt. vezérigazgatója a jövő évi EKF programokra való felkészülésről, akciótervekről, Veszprémről és a Bakony-Balaton régióról beszélt részletesen. Mint kiderült, Veszprém erőközpontú kulturális régiót céloztak meg. Szó esett arról is, hogy miért fontos a helyi közösségnek és a térségnek a program. Porga Gyula úgy fogalmazott: nem városmarketing-pályázatról van szó. 

A közösségnek – térségben gondolkodva – szembe kell néznie a kihívásaival, és azokra kulturális közösségfejlesztő eszközökkel választ adni. Cél a helyi identitás erősítése is. Keszthelyé az idén a Pannon Városok Szövetsége elnöksége. Manninger Jenő polgármester az épített örökség szerepét, identitásképző elemeket, a kisvárosok nehézségeit említette. (Például, hogy az információ- és tudásigényes ágazatok nehezen kapnak teret bennük.) Cél a megtartóképesség fenntartása és hogy a város digitálisan is fejlett legyen. A Bakony-Balaton régió négy településén kutatja a helyi rejtett kulturális kincseket, örökséget a „Semmi különös? A Bakony ékkövei!” társadalmi innovációs kezdeményezés, amelyet Szabó Mariann mutatott be. Eredményeikről kerekasztalnál folyt tovább a diskurzus.

A jó gyakorlatok között két Local Flavours akciótervet mutattak be az intézet munkatársai: Rezner Hajnalka a Chernel-sétákról, Petkovits Mária az Iskolaváros projektről beszélt. A heteken belül elérhető KőszegTour applikációt Szuák Virág és Takács Ádám prezentációjából ismerhettük meg. A Szocio-kraft lényegéről, a szociális területen végzett kutatási eredményeikről – például egy, a rezilienciát fejlesztő gyakorlati program kifejlesztése – Galambos Katalintól és Juhász Pétertől; a közösségi értékfeltárás módszeréről Mihalcsik Mártától hallhattunk. Gaál Zoltánra, a Pannon Egyetem volt rektorára, dunántúli intézményhálózatának létrehozójára, az FTI-iASK korábbi főigazgató-helyettesére emlékezett előadásában Kerekes Sándor, az FTI-iASK kutatója. Végül Miszlivetz Ferenc meghirdette a Gaál Zoltán emlékpályázatot, amellyel tudományos dolgozatokat ismernek majd el.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában