Amit ÉRDemes megnézni, ha arra járunk

Érd a budapesti agglomerációhoz tartozó, Pest megyei város. A legnagyobb település, de mégsem megyeszékhely, így kimondható róla, hogy Magyarország egyetlen olyan városa, ami nagysága ellenére sem megyeszékhely. Földrajzi fekvését tekintve Tárnoktól keletre, Diósdtól nyugatra terül el a Tétényi-fennsík és az Érdi-tető dombjai között. közigazgatásilag XI. kerületre osztható fel, melynek nevei változtak az idő során.

Gazdasága különböző ipari, szolgáltatási és kereskedelmi tevékenységekből áll. A modern kor szolgáltatásai mellett, mint például fogadók, panziók, kempingek, a helyi vállalkozók népszerűbb foglalkozásai, élelmezés, ruha-, cipő-kereskedelem, emellett a tradicionális kádár, népművész, keramikus, kulcskészítő is fellelhető.

Népessége meghaladja a 65.000 főt, a 2017-es népszámlálás alapján. 1870-es évekhez képest a város lakossága kismértékben növekedett szinte alig haladta meg a 4.000 főt, ám a XX. század közepétől rohamosan nőni kezdett és így érte el a mai nagyságát, vagyis a több mint 65.000 főt.

Látnivalókból is kifogyhatatlan ez a nagyváros. Kirándulási lehetőségek, kulturális rendezvények, intézmények, műemlékek, múzeumok, színházak, szobrok, természeti és történelmi emlékek, valamint vallási épületek várják az ide látogatókat.

A minaret, egy a XVII. században épült dzsámi része. 23 méter magas, 12 szög alakú az alapja, valamint 53 darab csigalépcső vezet fel a tetejére. A fényt a csigalépcsőkhöz piciny, résnyi nyílások biztosítják. Ez a műemlék a Magyar Állam tulajdona és nyitva áll a látogatók előtt.

Két múzeum kiemelkedő a városban, a Napház Galéria és Csuka Zoltán Emlékszoba, valamint a Magyar Földrajzi múzeum. A Napház Galéria és Csuka Zoltán Emlékszoba a város híres művészének Csuka Zoltán lakóházában található, aki híres költő és műfordító volt. Hosszú életű volt, amiből a legtöbbet Érden töltött és meghatározó szerepe volt a város kulturális életében, és annak fejlődésében. Munkásságában érdemes megemlíteni a sok folyóiratot, amit szerkesztett, könyvtárat, amit alapított és a rengeteg értékes könyvből álló gyűjteményét, ami a város lakóira hagyott. Halála után a könyvtár felvette a nevét és megalapították a Csuka Zoltán-díjat. Másik kiemelkedő múzeum, a Magyar földrajzi Múzeum, amely a város központjában található. 1983-ban nyílt meg a geográfiával, utazókkal, és földrajzi felfedezőkkel kapcsolatos kiállítás. Rendszeres a tárlatvezetés, a múzeumi órák és foglalkozások. Valamint könyvtáruk 9.000 kötettel várja a látogatókat, a könyvek nagyobb része adományból származik.

Kisebb látnivalók közé sorolható a Kutyavár, amit a legenda szerint Hunyadi mátyás építettet a vadászkutyák és gondozói számára. A fenyőerdő, amely egy mészkőfallal körülvett kert, és telepített faja a Pinus silvesters (erdeifenyő) uralkodik rajta.

A látogatás és városnézés mellett érdemes elgondolkodni, hogy munkát vállaljunk a városban, ugyanis nem csak a turisztika terén kiemelkedő, de munkahelyteremtésben is. Ha szeretnél egy ilyen történelmi jellegű városban élni, dolgozni, akkor mindenféleképpen el kell látogatni az ErdAllas.hu-ra a linkre kattintva.