Háziasszony, feleség, anya, barát vagy szerető?

- A szerep egy viselkedéskonzerv, amelyben benne van a földkerekség összes emberének a tudása egy adott szereppel kapcsolatban. Mindegyik szerephez tartoznak elvárások, funkciók, kötelezettségek, ez jó, mert fontosak a társadalmi együttműködés szempontjából - mondja Suri Irén pszichológus. A kollektív tudaton kívül a saját életünkből, a szüleinktől is kaptunk egy egyéni mintázatot, ez a kettő határozza meg aztán a saját viszonyulásunkat egy-egy szerephez.

Iváncsikné Marosi Vera csinos és mosolygós, mint mindig. Amíg mi a lakásuktól nem messze található kávézóban beszélgetünk, a másfél éves Máté az igazak álmát alussza, édesapja, az MKB Veszprém válogatott kézilabdázója, Iváncsik Gergő felügyelete alatt. Mint megtudom, Verának mindig is az volt az álma, hogy nagybetűs anya és feleség legyen, s ez úgy tűnik, Gergő mellett sikerült is, azzal együtt, hogy a férje soha nem gátolná őt a szakmai kiteljesedésében sem.

- Nekem nagyon fontos a házasságom, nem csak egy papírnak tartom. Persze, küzdeni kell érte, vannak könnyebb és nehezebb időszakok, de úgy gondolom, sok minden csak odafigyelés kérdése. Azt érzem sok mindenkinél, hogy könnyebb kifogásokat keresni, hogy mondjunk nincs idő vagy pénz, pedig nem ezen múlik, hanem az odafigyelésen.

Mint ahogy Vera elmesélte, ha kell, százszázalékos anyuka, Mátéval kúszik-mászik, homokozik, mondókákat tanít neki, de ez nem jelenti azt, hogy nem figyel oda saját magára és a férjére. Pedig nem könnyű nekik (sem), hisz az élsportoló férj időbeosztása nem hétköznapi: mindennap kétszer edzés, meccsek hétvégente és hét közben is, aztán ott van még a válogatott és az edzőtáborok.

- Tudom, hogy ebben a rohanó világban könnyű belekerülni a mókuskerékbe, de szerintem nagyon fontos, hogy egy nő tegye meg azt magáért, ami a saját kiegyensúlyozottsága szempontjából fontos. Igaz, némi szervezéssel, de időt kell keríteni arra, ami nekünk fontos, legyen az sport vagy kozmetikus, fodrász. Hiszen ha a nő jól érzi magát a bőrében, akkor ezt a férj is észreveszi, ezt adja át a családjának. Meg kell, hogy maradjon a két ember közötti törődés a gyerekszületés után is. Mi a közös gyerekes programok mellett igyekszünk lecsípni időt saját magunknak Gergővel mindennap. Nem kell nagy dolgokra gondolni: délután közös kávézás, sütizés, vagy este, amikor Máté már elaludt, beszélgetünk, rendelünk pizzát, megnézünk egy filmet vagy együtt vagyunk a barátainkkal - mesélte Vera. Hozzátette: nagyon fontos, hogy a férjnek, az apának is maradjon meg a férfi szerepe. Gergő kilenc év után is mindig megdicséri, amikor csinos, s persze azért is, amikor látja, Máté  mennyi újat tanult az anyukájától.

- A szerepek segítik az együttműködést, ám a baj akkor van, amikor a szerepek funkciói összeolvadnak az identitással. Például "én anya vagyok" vagy "feleség vagyok", netán "orvos vagyok". Ilyenkor hiteltelenné válunk, mert a működésünk túlzott mértékben valamilyen funkcióra összpontosul - fogalmazott a szakember. Ilyen lehet a cikk bevezetőjében említett "apa, légy szíves add oda a gyereknek a cumisüveget!" problematika is.

- Amikor fiatal pároknak gyerekük születik, komoly válságot szokott okozni a kapcsolatban, hogy az eddigi feleség "csak" anya lesz, s az addigi szerető, háziasszony, feleség, barát funkció háttérbe szorul. A nő fáradt, kifogásokat keres, nem szerveznek közös programokat, hárítja az addigi funkciókat. De hasonló helyzet az is, amikor valaki a háziasszony szerepkörbe szorul be: mos, főz, gondoskodik a gyerekekről, de a férjjel való kapcsolatból hiányzik az intimitás, a szexualitás. Ilyenkor megbillen a párkapcsolat, mert bizonyos funkciói egyszerűen elhanyagolódnak. Jellemzően ilyenkor történik meg, amikor egy harmadik személy belép a kapcsolatba - fogalmazott Suri Irén.

A szakember szerint a kulcskérdés most is a tudatosság, fontos feltenni magunknak a kérdést: "én magam hogyan vagyok benne a kapcsolatban?". A szakember egyébként többek között a női szerepekkel, az önmenedzseléssel kapcsolatban női kört indít hamarosan: a pszichodráma technikájára épülve integratív módszerekkel segít a helyes önismeret kialakításában. A család kulcsa, motorja ugyanis a nő: ő adja meg az otthon hangulatát, építi ki a szokásrendjét, s mi, nők, jelentős mértékben felelősek vagyunk azért is, hogy milyen minőségben éljük meg kapcsolatainkat, s hogy ezzel milyen mintát adunk a gyerekeinknek.

Mindegyikünkben élnek istennők

Suri Irén szerint minden nőnek kötelező olvasmányul kellene ajánlani Jean Shinoda Bolen - A bennünk élő istennők című művét. A japán származású amerikai pszichiáternő meglátása szerint minden nőben olyan ősi viselkedéstípusok vannak, melyek a görög-római mitológia istennőivel mutathatók be. Azaz mindegyikünkben benne van az anya, a lány, a féltékeny feleség, a stratéga, a csábító, a szép, a tűzhely őrzője. (Azaz Héra, Pallas Athéné, Afrodité, Demeter vagy éppen Artemisz.)  Mindegyik istennő más és más területét jelenti a női létnek, s az életciklus változásával más istennők aktivizálódnak bennünk. A könyv arra tanít, hogy jellemük gazdagításával, belső "istennőink" megszólításával vegyük a magunk kezébe sorsunkat, váljunk életünk főszereplőjévé.