Púder Nélkül

2010.11.15. 15:05

Ámon Betti a sikeres női karrier titkairól

Ámon Betti, a Duna TV kulturális főszerkesztője tizenhat éve televíziós. Olyan műhely vezetője, amely az igényes kultúra elkötelezettje, és amelynek munkája nyomán - itthon és szerte a világban – megismerhetik az emberek a magyar kultúra valódi értékeit.

Osváth Sarolta

Miközben biztos ízléssel igazodik el a kultúra világában, biztos kézzel irányítja a húsz fős szerkesztőséget, mindig feltűnően csinos, ugyanakkor kedves és kiegyensúlyozott. Hogy csinálja? Vagy ez csak a látszat? – kérdeztük.

- Valóban nincs körülöttem „őrület”, pedig akár lehetne is. Hiszen ott, ahol napi kulturális híradó is készül a heti és havi műsorok mellett és ennyi ember - főként nők - dolgozik együtt, mindig történhet vagy közbejöhet valami. És jön is. Az a legfontosabb, hogy képesek legyünk közösen megtalálni a legjobb megoldást. Ezután már minden „csak” szervezés kérdése.

- Ámon Bettit pedig - akik ismerik - jó szervezőnek tartják. Ez lenne a sikeres női karrier titka?

- Az egyik biztosan. Tapasztalataim szerint a nők közül – mivel az életben a nőknek általában sokféle szerepben kell egyszerre jól teljesíteniük -, az lesz  sikeres, aki jól meg tudja szervezni a munkáját, a családi életet és a saját magával törődést. És ennek képes úgy megfelelni, hogy közben nem téríti el semmi a céljaitól, nem vész el a részletekben, pedig naponta „aprópénzre váltja” magát.  Egy csapat élén azonban ennél is több kell: a többiek, a munkatársak helyzetébe is bele kell egy kicsit élnie magát.

- Tehát a másik titok az empátia?

- Nekem a legtermészetesebb dolog, hogy együtt örülök azzal a kolléganővel, aki babát vár, és ezért nagyon boldog. Ugyanakkor mindketten tudjuk, hogy ettől kezdve a munkában ez okozhat váratlan helyzeteket, amire számítani kell. Vagy pontosan tudom, hogy milyen napi rutin működik azoknál, akinek egy-vagy több kisgyerekük van, és azt is, hogy milyen lelki problémákkal küzd, aki magányos és sorolhatnám. Véleményem szerint a tévés karrier éppen úgy összeegyeztethető a magánélettel, mint minden más szakma. Nekem is van két gyerekem, igaz, már felnőttek. Máig nagyon szoros a kapcsolatunk és nem hiszem, hogy sérültek, mert az anyukájuk elfoglalt tévés. Számtalanszor fölhívott a fiam a legfontosabb értekezlet közepén, mert fontos volt, hogy megossza velem az épp történteket, vagy kisebb korában például azért, mert nem érte el a kamrában a tejet. Kiosontam és elmagyaráztam neki, hogyan, melyik székre álljon föl, mert az biztonságos.
A tévében is – ahogy minden munkahelyen - vannak speciális körülmények, amihez alkalmazkodni kell. De az a jó, hogy egy csapatban mindig van, aki a másik helyére tud állni, ha kell. A szerkesztőség egy „műsorgyár”, ahol mindig lehetnek problémák. Ha szánunk rá időt és megbeszéljük a dolgokat, a szakmai kritikákat, az emberi „lelki” ügyeket is, nem marad bennünk tüske és jó lesz a hangulat. Mindig mindent meg lehet beszélni, őszintén, nyugodtan, indulatok nélkül, emberi módon. Számomra a legfontosabb, hogy támaszkodhatunk egymásra. Szakmailag és emberileg egyaránt.

- Öt éve vezeti a Duna TV művészeti szerkesztőségét. Miből töltekezik ehhez a korántsem könnyű munkához?

- Egyrészt abból, hogy számomra a kultúra, a művészetekkel való foglalkozás nem egyszerűen munka, s nem is hivatás, hanem életforma.  Minden szenvedélyesen érdekel, ami a művészetekkel kapcsolatos. Igazi élmény, ha végighallgatok egy nagyszerű koncertet, vagy megnézek egy színdarabot, kiállítást, és külön szerencsém, hogy ez egyben a munkám tárgya is. Most például izgatottan várjuk a kollégákkal az Armel Operaversenyt, amelyet második éve közvetítünk a világnak és általunk a Mezzo és az Arte France is sugározza a nézőinek.  A tapasztalatgyűjtés, az olvasás, a beszélgetések mindig tovább inspirálnak, de nem csoda, hiszen ez a terület oly gazdag, melyek nélkül nem érdemes élni. Másrészt talán a neveltetésemből ered, hogy igyekszem mindenhez pozitívan és nyitottan közelíteni.  A szüleim a jóra tanítottak, és eleve én is ezt tételezem fel az emberekről. Így neveltem a gyerekeimet is. Eddig bejött - mondja mosolyogva.

 

Ámon Betti a Duna TV-ben kezdő szerkesztő-riportereként elég „bevállalós” riportokkal hívta fel magára a figyelmet. Tandem ugrás, barlangmászás, lovaglás: napokig beszédtéma volt a bátorsága, miközben szűkebb körben mindenki tudta, két gyerekes családanya. A Megszállottak című sorozatműsorban többek között  riportot készített Kardos László, barlangkutatóval, de nem akárhol, hanem a Bükkben egy szűk, feltárás alatt lévő barlang huszonöt méteres mélyén, ahol elég lett volna egy rossz lépés, és eltűnik a sötétben. A másik emlékezetes riportja négyezer méter magasban, Sky-surf-ösökkel  készült, s miután elmondta a felvezető szöveget, kiugrott a semmibe. Igaz, nem egyedül, hanem tandemben: 52 másodpercig élvezte a szabadesést, és majdnem hat percig lebegett a földet érésig, melyet a televízió nézői is láthattak.
Kultúránk jeles személyiségeivel Magyarországon kívül forgatott Európa néhány nagyvárosában, valamint Amerikában, Kínában, dokumentumfilmeket készített Marokkóról, Szíriáról.  Munkáját nemzetközi- és Nívó-díjjal ismerték el.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!