Loft és penthouse lakások a luxus jegyében

Bármilyen hihetetlen, vannak ilyen lakások itthon is. A penthouse nemcsak divatos, egyre népszerűbb is. Az új építésű toronyházak és a felújításra kerülő régi, magas épületek tetején egyre gyakrabban találunk ilyen luxus-lakásokat.

A másik divatos stílus a loft, amely a régi ipari épületek, raktárak átalakításáról szól. Az átalakított egykori üzemcsarnokokban lévő lakások ma szintén a luxus ingatlanok egyik keresett kategóriáját képviselik.

- Mindkét stílus, az úgynevezett loft és penthouse szülőhazája az Egyesült Államok, onnan terjedt el ez a lakásforma szerte a világon – tudtuk meg Csap Viktortól, a Geppetto Stúdió belsőépítész munkatársától. A loft lakásokat kezdetben az elhagyott iparterületeken, városszéli munkásnegyedekben a nagy belmagasságú, hatalmas alapterületű csarnokokból alakították ki, elsősorban művészlakások céljára. Azok feleltek meg, amelyek északra néző, nagy üvegfelületetekkel rendelkeztek, a festőknek és a szobrászoknak ugyanis fontos az északi fény, mert a színeket és az árnyékokat a legmegfelelőbben adja vissza. Manapság a loft jellemzője, hogy megőrzi az ipari, nyersebb stílusjegyeket, miközben minden elképzelhető luxus felszerelés és technika megtalálható bennük. 
 

Magyarországra az utóbbi nyolc-tíz évben kezdett a loft iránti igény „beszivárogni”, kezdetben a belvárosi, nagy belmagasságú, száz négyzetméternél nagyobb lakásokat kezdték „loftosítani”, illetve már volt annyi tőke az ingatlanpiacon, hogy a rendszerváltás után kiürült ipari épületeket is érdemes lett hasznosítani erre a célra. Az utóbbi években a fővárosban több helyen valósítottak meg ilyen típusú rekonstrukciókat. Kétségkívűl jól jártak a bátor ingatlanfejlesztők, ma már Budapesten ezek a legdrágább lakások közé tartoznak, annak ellenére, hogy nem a belvárosban és nem a zöld övezetekben találhatók. Például a Duna-parton épült loft-lakópark kifejezetten a „luxusingatlan” kategóriába tartozik. Várhatóan előbb-utóbb a nagyobb vidéki ipari városokban is foglalkoznak majd ilyen fejlesztésekkel.

- A belsőépítész számára rendkívül nagy kihívás egy ilyen flexibilis tér kitöltése – hangsúlyozza Csap Viktor. Egyrészt a gépészeti megoldások kitalálása, a szellőzés, a fűtés, és az extrém igények kielégítése nagy feladat, másrész azért figyelni kell arra, hogy ne szálljanak el a költségek. Bár az építtetők általában elvileg bármit megengedhetnének maguknak, de szakmailag szerencsésebb, ha nem azért különleges az egész, mert mindenből a legdrágábbat választottuk, hanem mert sikerült egyedi, sajátos hangulatú, elegáns, extravagáns és ugyanakkor élhető lakást alkotni.

- A penthouse lakás viszont, szemben a loft-stílussal – nem igényel nagy belmagasságot, legfontosabb jellemzője, hogy tágas, nagy terasszal, exkluzív, egyedi megoldásokkal rendelkezik, és általában az épület tetején, a legfelsőbb szinten, többnyire az épület homlokzatától beljebb helyezkedik el – határozza meg a fogalom lényegét a szakember.

Az átlagos lakáshoz képest a belsőépítésztől mindkét lakástípus kialakítása mélyebben átgondolt koncepciót igényel. Ehhez ugyanis sajátos életstílus is tartozik. Általában nagyvárosi, még egyedülálló, de már bizonyos pozíciót elért, tehetős 25-40 év közötti férfiak – nők ritkábban – választják otthonként ezt a megoldást. Még családalapítás előtt, a szabad élet ideális tereként. Barátnő, barát persze nincs kizárva, de az együttélés ebben a körben nem jellemző.

-  A penthouse lakások az új építésű lakóparkokban éppen úgy megtalálhatók, mint a régi, felújított belvárosi paloták tetején. Sőt, ma már csaknem minden lakóparki épület tetején találunk penthouse-nak nevezett lakást is, de ezek valójában nem felelnek meg teljesen a klasszikus kritériumoknak. Jellemzően nagy, körülbelül 100-200 négyzetméter alapterületűek, amelyből 50-100 közötti négyzetméter legalább a terasz. A penthouse-hoz azonban a magas minőség és az egyedi luxusmegoldások is hozzátartoznak. Kezdve attól, hogy a lift felvisz a lakásba, különlegesek az anyagok, a burkolatok, a felszerelések és a lakberendezés is. A teraszon gyakran jacuzzit, szaunát, szoláriumot helyezünk el. A nappali általában „kertkapcsolattal” rendelkezik, vagyis egyből ki lehet lépni a lakást körbevevő, egyedien kialakított, növényekkel beépített tetőteraszra.
A konyha az ilyen típúsú életformában nem kap nagy hangsúlyt, a teraszon viszont – a társasági életnek megfelelően - lehet grillsütő, kényelmes étkező asztal, székekkel, valamint pihenő sarok, kerti ágyakkal. A tágas hálószobán kívül feltétlenül van plusz egy vendégszoba; a ruhákat külön gardróbszobában helyezik el. A dolgozószoba kevésbé jellemző, inkább csak sarok kialakításra van igény,  mosó-, illetve vasalószobára viszont szükség van, bár ezeket a szolgáltatásokat általában a lakópark biztosítja, mégis jól jön, ha a bejárónőnek is van hol elvégezni ezeket a teendőket. 

- Van arra is példa, hogy a penthouse nem elérhetetlen luxus: néhány éve Csap Viktor egyik izgalmas belsőépítészi feladata volt egy 70-80 négyzetméter közötti, jó fekvésű, szép kilátással rendelkező panellakás átalakítása, amely még csak nem is legfelső, hanem a hatodik emeleten helyezkedett el! A tervezőnek sikerült a térelválasztó falakat kiiktatni, csak a főfalak maradtak, belül izgalmas kísérletként meghagyta a csupasz beton struktúráját, a teraszt pedig fával burkolta, az erkélyajtós, ablakos panel-elemet tolóajtós üvegfalra cserélte és így a hálószobával egybenyithatóvá vált. Csaknem tökéletes penthouse hatást sikerült elérni – tette hozzá. 

Az angol penthouse szó a pentis kifejezésből származik, az 1300-as években az épületekhez toldott fészert, kisebb építményt nevezték így. Később penthouse-nak nevezték azokat az emeletes házak tetején álló kis építményeket, melyek a lépcsőházat, vagy a liftaknát és a gépeket takarták. Kezdetben Amerikában egyáltalán nem a fényűzés miatt használták lakás célra a kis alapterületű, alacsony belmagasságú épületeket: cselédlakásokat alakítottak ki belőlük. Átütő változást a lift megjelenése okozott, a könnyebb megközelíthetőség magával hozta az exkluzivitás és a luxus elemeit is. A New York Living magazin szerint az első luxus penthouse-t 1925-ben alakították ki New Yorkban. Az 1950-es évektől már utólag is építettek ilyen tetőn álló lakásokat. A mai értelemben vett penthouse lakások azonban csak az 1980-as évek után jelentek meg.

S hogy mitől lesz „loft” egy lakás? Egyszerű a válasz: nagy szabad, flexibilis, multifunkcionális terek, legalább két szintnyi belmagassággal, látható tégla, beton, vasbeton struktúrákkal, óriási üvegfelületekkel.