Rádóckölked kis falu, amely még a környéknek is munkát ad

László Zoltán polgármester szívélyesen fogad, és büszkén mutatja a faluközpont létesítményeit, ahol minden társadalmi munkában készült. A faluház mögötti területen egymás mellett játszótér, füves kézilabdapálya, kosárpalánk, aszfaltozott, többfunkciós teniszpálya. Minden nap megfordul itt tíz-tizenöt gyerek, de jönnek felnőttek is, ottjártunkkor is érkeznek fiatalok a faluból. Maga a faluház az összes közintézménynek otthont ad: irodák, könyvtár, orvosi rendelő, konyha, zuhanyozó. A nagyteremben egyedi gyártású, „jól legózható” fa asztalok, padok – bármilyen rendezvényre praktikusan berendezhető. Használják is a falubeliek, elkérik néha családi összejövetelekre is. Az épület hátsó falánál szabadtéri színpad, lefedhető előtérrel.

fotó: Tersztyánszky Krisztina

Ebben az épületben három önkormányzati szociális bérlakás kapott helyet

László Zoltánnak 13 éve szavaz bizalmat a falu, nevetve mondja: nem tudom, lehet, hogy jól csináljuk a dolgunkat Mint afféle falusi polgármesternek, neki sem ér véget a munkája nyolc óra után. Állandóan csörög a telefonja, a legváratlanabb időpontokban is az emberek rendelkezésére áll. Ha kell kerítést épít, traktorral szállít, de ír újságot és falukrónikát is. De nemcsak neki, hanem elődje, a 2003-ban elhunyt Báger Zoltánné hozzáállásának is sokat köszönhet a falu.- A tanácsi rendszer egy katasztrófa volt, a kis falvakban minden leépült – idézi a múltat a falu első embere.

Emléktábla a rendszerváltás utáni első faluvezetőnek

- Nagyon rossz állapotban vettük át a körjegyzőségben vegetáló települést. Hárman azonnal kiváltunk, Harasztifaluval és Nagykölkeddel most is közös aljegyzőséget alkotunk a vasaljai hivatalon belül. Így saját kezünkben van a dolgok menete. Az, hogy ma ipar van a faluban, az önkormányzat határozottságának köszönhető. Amikor kivonult a téesz a faluból, nem hagytuk leromlani az elhagyott épületeket. A téesz kezelőivel együtt sikerült vállalkozót szerezni az épületekre. Ma előrébb vagyunk, mint Egyházasrádóc, ahol megmaradt a téesz. Három ipari üzem és két nagy mezőgazdasági vállalkozás működik a falunkban. 150-180 munkahelyünk van helyben, ami több, mint a helyi munkaképes korú lakosság. Az egész környékről, még Sárvárról is járnak ide dolgozni az emberek.

Ami a lakosság összetételét illeti, a polgármester nem panaszkodik, a falu életfa ábrája – úgy is, hogy minden intézmény a szomszéd faluban működik – tökéletes. Sőt! A körmendi kistérségben egyedülállóan növekszik a lakosságszám! Igaz, ezért tettek is. Kevéssel az ezredforduló után, pályázati segítséggel szociális bérlakásokat építettek, hogy helyben tartsák a fiatalokat. Az ötlet bevált. A 45-80 négyzetméteres alacsony rezsijű, kedvezményes bérleti díjú házak soha nem állnak üresen. Fiatal családoknak, egyedülálló időseknek, nehéz helyzetbe került embereknek adnak otthont mindaddig, amíg a lakhatásuk rendeződik.

Egy nemrég előkerült tábla a hivatal szebb napjaiból

Az önkormányzat nem is szeretne mást, mint hogy az itt élők számára az életfeltételeket a legjobb szinten biztosítsa, hogy a faluközösség hosszú távon fenntartható legyen. Ehhez nagy szükség lenne egy szolgáltató házra, kereskedelmi és vendéglátó egységre, helyi szolgáltatásokra, ami hiányzik. Pedig egykor Rádóckölkeden a környék legjobb kocsmája volt, műszak végén fél órát kellett itt várni egy korsó sörre! - nosztalgiázik a polgármester. A szolgáltató centrumot saját erőből nem tudják megteremteni, ehhez vállalkozót kell keresniük, ami nem könnyű. Minden mást megvalósítanak társadalmi munkával, alkalmanként a helyi vállalkozók segítségével. A sokfunkciós, barátságos faluház felújítására tavaly sikerült pályázati pénzt nyerni, ebből – kicsit kiegészítve - elkészült a teljes belső felújítás. A közterületek rendezésében, a programok szervezésében nagy terhet levesz az önkormányzat válláról a Jó Barátok Rádóckölkedért Egyesület. Évente 10-12 nagyrendezvény van – egy vendéglátó már ezekből jól jövedelmezhetne – véli László Zoltán.

Amikor a tervekről kérdezem, a polgármester elárulja: mezőgazdasági fejlesztésben, konkrétan, a Tündérkert létesítésben gondolkodik. Saját területén tavaly már elültetett nyolcvan, Rádóckölked környéki őshonos gyümölcsfát, és ezt tervezi a szociális lakások mögötti kihasználatlan önkormányzati területen is. Ezek a fajták jól teremnek, ellenállóak, alig igényelnek permetezést. Alapozható rájuk akár feldolgozóipar is: aszalás, lekvárfőzés, létesülhetnek új munkahelyek De még ha segélyként osztják ki, akkor is a falu fejlődik tőle.