2016.05.02. 07:42
Elrettentő példák: nők az ókori Pannóniában – és a Répcelaki Szabadegyetemen
Répcelak - A nők társadalmi helyzete a római kori Pannoniában címmel Csapláros Andrea, a szombathelyi Savaria Múzeum igazgatója tartott előadást a Répcelaki Szabadegyetemen.
Íme, Csapláros Andrea izgalmas előadásának összefoglalója: „Az antik társadalmakban élt nők helyzetének kutatása a közelmúltban indult el, nagyobb számban publikációk csak az 1980-as évek közepétől jutottak az érdeklődők kezébe. A római társadalomban élt nők helyzetének megértésére és kutatására kevés írott forrás áll rendelkezésre és ennek nagy része férfiak (Livius, Suetonius, Plutarkhos) tollából származik.
Fotó: Garas Kálmán
Ha ők egyáltalán foglalkoztak a nők helyzetével, azt vagy negatív példának, elrettentésnek szánták (pl. erkölcsi vétségek, amelyek híres római családokat is nyomorba dönthették), vagy a férj, a család dicsőségét emelő idealizált állapotokról szóltak (mint a gyermekeket felnevelő, hűséges feleség, anya – a matróna szerepe). Egyéb forrásaink, mint például a pénzérméken való megjelenése a nőknek, egyértelműen a család férfi tagjainak propagandisztikus céljait szolgálta, ahogy ez Septimius Severus császár pénzérméiről is ismerjük. Nehézséget jelent az is, hogy szinte csak a felső, vezető réteg családjainak nőtagjairól vannak ismereteink.
A városi középréteg és az alsóbb rétegek nőtagjairól szinte semmit sem tudunk, a forrásokban csak ritkán találjuk meg lehetséges tevékenységi köreikben, mint pl. a dajka, árus. Itt Savariában is, mint általában a római provinciákban, nevükkel a sírfeliratokon férjük, családjuk neve mellett találkozunk. Az itt elejtett egy-két szó, esetleges ábrázolás utal életkorukra, gyermekeik számára. A férjük cursus honorumából következtethetünk feleségeik és lányaik társadalmi helyzetére.
Savaria territoriumában - mint az egész Római Birodalomban - a feliratokon szereplő nevek vizsgálata juttat közelebb a származásuk megállapításához: hogy helybeli lakosról, itáliai kereskedőkről, veteránokról vagy távolabbi vidékekről ideköltözött bevándorlókról van-e szó.
Jó esetben a sírfelirathoz képi ábrázolás is tartozik, amely a viseletükre utalhat, ebből ismét következtetni lehet az itáliai és a helybeli családok együttélésére, összefonódására. Savaria területén előkerült gazdag római kori leletek és a településhez tartozó temetők sírmellékletei adnak segítséget a távoli múltban élt nők hétköznapjainak megismerésére.”