Takács Doroti 16 évesen a VSA húzóembere

A VSA eddig csak játszmagyőzelmeket könyvelhetett el az NB I-ben, de aki élőben is követi a mérkőzéseket, láthatja, határozottan fejlődik a csapat. Amelyet igencsak különleges módon egy 16 éves játékos visz a hátán. Takács Doroti 180 centis, az elsőütő poszton kemény ütéseivel a legjobb pontszerzője a VSA-nak, nagyon biztos nyitásfogadó, remekül lát a pályán, ami nemcsak a támadásban, a védekezésben is sok hasznot hoz; megoldásai a nagyon rutinos röplabdásoknak is dicséretére válnának.

Takács Doroti élvezi a röplabdázást és remekül is csinálja. Fotó: Horváth Csaba

Azt gondolhatnánk, hogy az anyatejjel szívta magába a röplabdázás fortélyait, de nem.

– A családban nem sportolt senki. Harmadik osztályos voltam, amikor a Zrínyi iskolában a Leon SE röplabdásokat toborzott. Nem is tudtam mi az, de jelentkeztem – idézte fel a kezdeteket Doroti. – Bujtás Anitánál töltöttem el két évet, majd a sportiskolában Bedőcs Gergőnél hármat. Aztán a legügyesebbek mehettek a VSA NB II-es keretéhez, Mucsi Péterhez. Két évet játszottam az NB II-ben, most pedig az NB I-ben. Alig hiszem, hogy már meghatározó játékosa vagyok a csapatnak. Én nem vagyok egy vezéregyéniség, csak megcsinálom a dolgomat. Nem szeretek edzést sem kihagyni és végigjátszom a felnőtt után a junior bajnokikat is.

Érdekes, hogy míg a csapatnak idő kell, hogy megszokja az NB I. légkörét, Doroti azonnal magasabb fokozatra tudott kapcsolni.

– Teljesen más az NB I. De nagyon élvezem, hogy igazán jól képzett játékosok ellen röplabdázhatok. Még nem igazán tudatos minden, inkább csak érzem, hogy mit kell tennem, de persze sokat segítenek az edzői tanácsok és az, hogy a meccsekről készült felvételeket kielemezzük. Sok elismerést kapok az ellenfelektől is: „jó vagy, jó lenne, ha itt játszanál".

Dorotit meghívták a junior válogatottba is – játszott már NB I-es bajnokikat is abban a csapatban, a minap pedig egy szlovéniai tornán szerepelt.

– Három éve behívtak a serdülő válogatottba – két edzés erejéig. Akkor lett volna folytatás, ha Pestre megyek játszani. Most viszont innen, Szombathelyről is bekerültem a 12-es juniorkeretbe. A többiek már három-négy éve együtt röplabdáznak. Tetszik, jól érzem ott is magam, élveztem a nemzetközi játéklehetőséget is. Elégedettek velem, persze van min javítani, elsősorban a sáncon, illetve veszélyesebbé kell tenni a nyitásaimat. Hogy mit hoz a jövő? Nem igazán szeretek előre tervezgetni. Jelenleg a közgazdaságiba járok, a tanulást – így majd az egyetemet-főiskolát is – fontosnak tartom, hiszen bármi közbejöhet. Nagyon szeretem ezt a csapatot, most itt játszom. A többi majd alakul.