Sírás után aranyérem - Olasz bajnok lett az exviktóriás Sipos Lilla

A 2010 és 2013 között a szombathelyieket erősítő válogatott támadó 2013 nyarán igazolt az osztrák Südburgenlandba, ahonnan egy év elteltével az olasz AGSM Veronához szerződött. Sipos hamar alapemberré vált, 27 bajnoki és Olasz Kupa-mérkőzésen lépett pályára, 16 gólt szerzett és 17 gólpasszt adott – utóbbi mutatóban ő lett az egész bajnokság legjobbja. A 22 éves futballista a bajnoki cím ellenére távozik Veronából, az osztrák bajnok St. Pöltenhez szerződött.

Sipos Lilla gyorsaságban sokat fejlődött Olaszországban (Fotó: Damiano Buffon)

– Tavaly nyáron három futsalos csapattársam Padovába igazolt, és megkérdezték, lenne-e kedvem nekem is Olaszországba szerződnöm – persze nagypályás csapathoz – mondta Sipos Lilla.

- A menedzserüknek jó kapcsolata volt a veronaiak edzőjével, így küldtem ki magamról egy videót, ami próbajátékot ért - folytatta Sipos Lilla. - Tavaly júliusban kiutaztam, egy napig teszteltek, másnap szerződtettek. Az első három hónap nagyon nehéz volt , az elején rengeteget sírtam. Egyedül voltam, ráadásul a nyelvet sem beszéltem, és úgy éreztem, soha nem tanulok meg olaszul. Márpedig a csapatban csak olaszul beszéltek csapattársaim. Beiratkoztam egy nyelviskolába, három-négy hónap után már nem volt gond. Ami a csapatot illeti, a férfiaknál megszokott itáliai stílusjegyeket hordozták a lányok is: óriási vehemenciával, amit csak lehetett, kireklamáltak maguknak. A taktika biztos védekezésből a szélekre kilőtt labdákra alapult, majd ezeket adtuk a kapu elé. Az olasz játékosok fizikálisan roppant erősek, emellett nagyon gyorsak. Jómagam valamennyi meccsen játszottam, nagyképűség nélkül állíthatom, minden mérkőzésen – elsősorban a gólpasszaim révén – hozzátettem a csapat teljesítményéhez. Szerintem jól ment a játék, igaz, sok dicséretet nem kaptam az edzőmtől. Ha jól játszottam is, az volt a maximum, hogy ráütött egyet a fejemre. Noha sokáig eredeti posztomon, balszélsőként futballoztam, három meccsen középpályást játszatott velem. Az egyiken az első félidőben bűn rosszul játszottam, a szünetben leüvöltötte a fejemet, de a második 45 percre visszatett balszélsőnek – két gólt rúgtam. Itáliában sokkal népszerűbb a női foci, mint itthon, rendre 1000-1500 néző előtt játszottunk Veronában és idegenben is. A bajnoki cím az utolsó meccsen dőlt el, a San Zaccaria elleni idegenbeli 3-1-s sikerünkkel lettünk aranyérmesek az egyébként jobb erőkből álló Brescia előtt. Természetesen óriási ünneplés volt, én azonban egy percre elkomorodtam, amikor arra gondoltam, hogy pár éve a Viktóriával milyen közel voltunk a az aranyhoz, a végén mégis elbuktunk.

- Összességében nagyon hasznos volt a veronai évem, lelkileg megerősödtem, játékban pedig gyorsabb lettem. Hogy mégis váltok, annak több oka van. Egyrészt szerettem volna közelebb lenni a családomhoz, barátaimhoz, ráadásul a St. Pölten már tavaly nyáron is hívott. Egyébként pedig Olaszországban nem túl rózsás a gazdasági helyzet, a mi fizetéseink is rendre csúsztak. Ha rangsorolnom kellene a bajnokságok közül, ahol eddig játszottam, akkor az olasz a legerősebb, aztán az osztrák, végül a magyar. Ennek ellenére nem lesz visszalépés az újabb ausztriai kaland - zárta szavait Sipos.